• COVID-19: Ideálisan működő immunrendszer szükséges

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A koordinálatlan immunválasszal magyarázható, hogy a COVID-19 bizonyos esetben miért olyan súlyos lefolyású - vélik a szakértők. Egy új vizsgálatból is az derül ki, hogy a SARS-CoV-2 vírustól súlyos betegségben szenvedők immunválaszának elemei nincsenek egymással szinkronban.

        A megfigyelés segít megérteni, hogyan romlik a betegség. Támpontot ad arra nézve is, miként lehet a különféle kezeléseket a legjobban alkalmazni, illetve a vakcinákat a leghatékonyabban megtervezni. „Pontosan kell tudnunk, hogyan idomul az immunválasz a vírushoz. Ez az egyik legátfogóbb vizsgálat azok körében, akik erősen megfertőződtek, vagy át is estek a COVID-19 betegségen” – mondja Donna Farber (Columbia University).

        Az új tanulmány az adaptív immunválasz három legerőteljesebb „karjára” (antitestek, helper és citotoxikus T-sejtek) fókuszál: a másodlagos védelemre, amit a szervezet akkor vet be, ha már az immunrendszer sejtjei érzékelték a fertőzést. „Ha detektálták, hogy ez vírus, mindhárom kar akcióba lendül. Együttműködve, bizonyos mértékben kiegyenlítik egymást” – mondja a vizsgálatot vezető immunológus Shane Crotty (La Jolla Institute for Immunology) és munkatársa, Alessandro Sette. „Általában, ha mindhárom kar válaszolt, a páciens állapota elkezd javulni. Azoknál zajlik, végződik rosszul a folyamat, akiknél a koordinált adaptív immunválasz elmarad.”

        Hirdetés

        Amikor a szervezetünk új vírust detektál, rögtön összegyűlnek a „veleszületett” védekező sejtek, amelyek elvileg bármely patogént megtámadnak. Kémiai hírvivőket (citokin) bocsátanak ki, hogy riadóztassák a többi immunsejtet. Az adott betolakodót célba vevő adaptív válasz a következő napok alatt folyamatosan épül ki. Az egyik adaptív kar antitestekből áll, melyek a vírushoz kapcsolódva semlegesítik azt. Ha az antitestek nem érnek el eredményt, a háttércsapatot alkotó „gyilkos” (killer) citotoxikus T-sejtek azonosítják, majd pusztítják el a megfertőzött sejteket. A harmadik kar a segítő (helper) T-sejteké. Ezek koordinálják az ellenanyagokat, a killer T-sejteket és az immunrendszer további résztvevőit.

        Shane Crotty, Alessandro Sette és kollégáik 24 olyan COVID-19-páciens vérét elemezték, akik állapota szélsőségesen eltérő volt. Egyeseknél egészen enyhe, másoknál végzetesen súlyos volt a betegség lefolyása. A kutatók két másik csoport tagjaiéval hasonlították össze az immunválaszukat – az egyikben 26 páciens már felgyógyult a betegségből, illetve a másikban 65 személyből álló kontrollcsoport tagjait sosem fertőzte meg a vírus. Bár az említett tanulmány egyelőre kísérleti, mégis a csoport több megfigyelést tett. A neutralizáló antitestek szintje nem korrelált a beteg állapotának súlyosságával. Úgy találták, hogy a legkritikusabb COVID-19-pácienseknél alacsony volt a segítő és a gyilkos T-sejtek szintje. „Úgy látszik, hogy a T-sejtek fontosabb szerepet játszanak a természetes fertőzés alatt, mint az antitestek” – vonta le a következtetést dr. Shane Crotty.

        A vizsgálatban részt vevő 65 éven felüli aktív fertőzöttek eredménye azt mutatta, hogy náluk a fiatalabb fertőzöttekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel fordult elő nem összhangban működő adaptív immunválasz. Az antitestek szintje túl magas volt, míg a sejtes válasz gyenge maradt. Ezeknél az idősebb pácienseknél az új betolakodó támadókat felismerni képes “naiv” T-sejtekből csak kisebb mennyiség volt kimutatható, holott ezeknek kellett volna átalakulniuk érett gyilkos és segítő sejtekké, amelyek képesek koordinált támadást kivitelezni a SARS-CoV-2 ellen.

        A tudósok még ma is vitatkoznak a veleszületett immunrendszer által kibocsátott citokinok keltette vihar mechanizmusának pontos mibenlétéről. Annyit azonban egyértelműen leszögeznek, hogy a citokinvihar kialakulása hozzájárul a COVID-19 betegség súlyosságához. Az új tanulmány arra azonban magyarázatot adhat, hogy bizonyos esetekben, ha az adaptív immunrendszer gyorsan reagál, akkor nem alakul ki súlyos betegség. De ha az adaptív kar T-sejtjei alulműködnek, akkor önmagában az antitestes és a citokines válasz nem képes féken tartani a SARS-CoV-2 vírust, ennek következtében magas víruskoncentráció lesz mérhető. A veleszületett immunrendszer pedig erre úgy válaszol, hogy még több citokint termel.

        Több tanulmány meggyőzően igazolta, hogy bizonyos kortikoszteroidok (mint például a dexametazon), amelyek csökkentik az immunválaszt, képesek akár súlyos állapotú betegeket is megmenteni. A szteroidokkal kapcsolatosan arra is felhívja az orvosok figyelmét dr. Crotty, hogy amennyiben a klinikusok túl korán adnak szteroidot, ez ellenkező hatást is kiválthat, az adaptív immunválasz mértékét csökkentve.

        „Az adaptív immunitás profilja alapján meg lehet ítélni a beteg kilátásait, és ennek alapján lehet meghozni a terápiás döntéseket, ami igazán fontos elem a gyógyításban.” – Dr. Donna Farber arra is figyelmeztet, hogy amit a vérben látunk, az nem feltétlenül tükrözi azt az immunválaszt, ami a szövetekben, pl. a tüdőszövetben jöhet létre – holott a tüdő a vírus támadásának legfőbb, legkritikusabb helye, sokszor a megoldás, a következmények kulcsa.

        A fent említett vizsgálatok alapján dr. Julie McElrath úgy véli, hogy „ezek az érdekes megfigyelések további irányokba tolhatják” a COVID-19 elleni vakcinák gyártóit. Mégpedig arra sarkallhatják őket, hogy jobban koncentráljanak a T-sejtes válaszok kiváltására. (Julie McElrath a Fred Hutchinson Cancer Research Center nevű rákkutató központban a vakcina és a fertőző betegségek osztályának vezetője.)

        A COVID-19 elleni legtöbb vakcina a SARS-CoV-2 felszíni fehérjetüskéjének más, eltérő változatát tartalmazza, melyek neutralizálóantitest-termelést váltanának ki. Túl nagy feladat volna a védőoltás számára, hogy teljesen előzze meg, védje ki az infekciót. Valójában a legtöbb hatékonysági próba elsősorban azt akarja felmérni, értékelni, hogy a vakcina mennyiben véd magától a betegségtől. Ha a vírusok megmaradnak az antitestek mellett, a T-sejtekre vár a feladat, hogy felszámolják őket. „Mind az antitestes, mind a T-sejtes válaszokat kiváltani képes vakcinával hatalmas lépést lehetne tenni a súlyos COVID-19 hatékony megelőzésére, kivédésére” – mondja dr. McElrath, megjegyezve, hogy napjainkban az a helyzet, hogy az egyes védőoltás-hatékonysági próbákat nem úgy tervezték meg, hogy például figyeljenek a T-sejt-szintekre. Ahhoz, hogy arra megtanítsák az immunrendszert, hogy erős T-sejtes válaszokat adjon a SARS-CoV-2 ellen, arra volna szükség, hogy a vírusnak több darabját is felhasználják a vakcinában, ne csak egyedül a tüskefehérjét. Komoly gyakorlati kihívás van abban, hogy mérjék, felbecsüljék a T-sejtes válaszokat, hiszen azt valójában nehezebb értékelni, mint az antitestszinteket (ellenanyagszinteket), teszi az előbbiekhez dr. Shane Crotty. Azt is leszögezi, hogy ha a jelenleg folyó teszteléseken részt vevő vakcinák nem bizonyulnak megfelelően hatásosnak, működőképesnek, akkor sokkal intenzívebb erőfeszítés várható a kutatók, tudósok, gyártók részéről. Kihívás lesz erősíteni, növelni a T-sejtes választ.

        WEBBeteg
        Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíróForrás: An ‘uncoordinated’ immune response may explain why COVID-19 strikes some hard, particularly the elderly (sciencemag.org)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.10.16 18:35, Megjelenés: 2020.10.16 18:35
      • Cikkajánló

        Influenza

        Influenza

        Dr. Gócs Viktor

        Milyen tünetekkel jár az influenza? Hogyan kell kezelni? Milyen szövődményei lehetnek?

        Portré

        Portré

        Balogh Mária, újságíró

        A beteg java a legfőbb törvény! - Dr. Major Tamás, nőgyógyásszal beszélgettünk.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Koronavírus - Újraindul a telefonos információs vonal Debrecenben

        A koronavírus-járvány miatt, a lakosság és a segítségre szorulók támogatása érdekében szerdától újraindítja telefonos információs vonalát a debreceni polgármesteri hivatal - tájékoztatta a városháza kedden az MTI-t.

        Koronavírus - Újabb amerikai gyógyszergyártó függesztette fel kísérleti kezelésének tesztelését

        Újabb amerikai gyógyszergyártó, az Eli Lilly függesztette fel kedden a koronavírus okozta COVID-19 kísérleti kezelésének klinikai tesztelését.

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.