COVID-19: Ideálisan működő immunrendszer szükséges

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

A koordinálatlan immunválasszal magyarázható, hogy a COVID-19 bizonyos esetben miért olyan súlyos lefolyású - vélik a szakértők. Egy új vizsgálatból is az derül ki, hogy a SARS-CoV-2 vírustól súlyos betegségben szenvedők immunválaszának elemei nincsenek egymással szinkronban.

A megfigyelés segít megérteni, hogyan romlik a betegség. Támpontot ad arra nézve is, miként lehet a különféle kezeléseket a legjobban alkalmazni, illetve a vakcinákat a leghatékonyabban megtervezni. „Pontosan kell tudnunk, hogyan idomul az immunválasz a vírushoz. Ez az egyik legátfogóbb vizsgálat azok körében, akik erősen megfertőződtek, vagy át is estek a COVID-19 betegségen” – mondja Donna Farber (Columbia University).

Az új tanulmány az adaptív immunválasz három legerőteljesebb „karjára” (antitestek, helper és citotoxikus T-sejtek) fókuszál: a másodlagos védelemre, amit a szervezet akkor vet be, ha már az immunrendszer sejtjei érzékelték a fertőzést. „Ha detektálták, hogy ez vírus, mindhárom kar akcióba lendül. Együttműködve, bizonyos mértékben kiegyenlítik egymást” – mondja a vizsgálatot vezető immunológus Shane Crotty (La Jolla Institute for Immunology) és munkatársa, Alessandro Sette. „Általában, ha mindhárom kar válaszolt, a páciens állapota elkezd javulni. Azoknál zajlik, végződik rosszul a folyamat, akiknél a koordinált adaptív immunválasz elmarad.”

Amikor a szervezetünk új vírust detektál, rögtön összegyűlnek a „veleszületett” védekező sejtek, amelyek elvileg bármely patogént megtámadnak. Kémiai hírvivőket (citokin) bocsátanak ki, hogy riadóztassák a többi immunsejtet. Az adott betolakodót célba vevő adaptív válasz a következő napok alatt folyamatosan épül ki. Az egyik adaptív kar antitestekből áll, melyek a vírushoz kapcsolódva semlegesítik azt. Ha az antitestek nem érnek el eredményt, a háttércsapatot alkotó „gyilkos” (killer) citotoxikus T-sejtek azonosítják, majd pusztítják el a megfertőzött sejteket. A harmadik kar a segítő (helper) T-sejteké. Ezek koordinálják az ellenanyagokat, a killer T-sejteket és az immunrendszer további résztvevőit.

Tovább Az immunrendszer szerepe a koronavírus elleni védekezésben - Hogyan növelhetjük ellenálló képességünket?

Shane Crotty, Alessandro Sette és kollégáik 24 olyan koronavírus-fertőzött páciens vérét elemezték, akik állapota szélsőségesen eltérő volt. Egyeseknél egészen enyhe, másoknál végzetesen súlyos volt az új típusú koronavírus okozta betegség lefolyása. A kutatók két másik csoport tagjaiéval hasonlították össze az immunválaszukat – az egyikben 26 páciens már felgyógyult a betegségből, illetve a másikban 65 személyből álló kontrollcsoport tagjait sosem fertőzte meg a vírus. Bár az említett tanulmány egyelőre kísérleti, mégis a csoport több megfigyelést tett. A neutralizáló antitestek szintje nem korrelált a beteg állapotának súlyosságával. Úgy találták, hogy a legkritikusabb COVID-19-pácienseknél alacsony volt a segítő és a gyilkos T-sejtek szintje. „Úgy látszik, hogy a T-sejtek fontosabb szerepet játszanak a természetes fertőzés alatt, mint az antitestek” – vonta le a következtetést dr. Shane Crotty.

A vizsgálatban részt vevő 65 éven felüli aktív fertőzöttek eredménye azt mutatta, hogy náluk a fiatalabb fertőzöttekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel fordult elő nem összhangban működő adaptív immunválasz. Az antitestek szintje túl magas volt, míg a sejtes válasz gyenge maradt. Ezeknél az idősebb pácienseknél az új betolakodó támadókat felismerni képes “naiv” T-sejtekből csak kisebb mennyiség volt kimutatható, holott ezeknek kellett volna átalakulniuk érett gyilkos és segítő sejtekké, amelyek képesek koordinált támadást kivitelezni a SARS-CoV-2 ellen.

A rendellenesen erős immunválasz végzetes lehet

A tudósok még ma is vitatkoznak a veleszületett immunrendszer által kibocsátott citokinok keltette vihar mechanizmusának pontos mibenlétéről. Annyit azonban egyértelműen leszögeznek, hogy a citokinvihar kialakulása hozzájárul a COVID-19 betegség súlyosságához. Az új tanulmány arra azonban magyarázatot adhat, hogy bizonyos esetekben, ha az adaptív immunrendszer gyorsan reagál, akkor nem alakul ki súlyos betegség. De ha az adaptív kar T-sejtjei alulműködnek, akkor önmagában az antitestes és a citokines válasz nem képes féken tartani a SARS-CoV-2 vírust, ennek következtében magas víruskoncentráció lesz mérhető. A veleszületett immunrendszer pedig erre úgy válaszol, hogy még több citokint termel.

Több tanulmány meggyőzően igazolta, hogy bizonyos kortikoszteroidok (mint például a dexametazon), amelyek csökkentik az immunválaszt, képesek akár súlyos állapotú betegeket is megmenteni. A szteroidokkal kapcsolatosan arra is felhívja az orvosok figyelmét dr. Crotty, hogy amennyiben a klinikusok túl korán adnak szteroidot, ez ellenkező hatást is kiválthat, az adaptív immunválasz mértékét csökkentve.

„Az adaptív immunitás profilja alapján meg lehet ítélni a beteg kilátásait, és ennek alapján lehet meghozni a terápiás döntéseket, ami igazán fontos elem a gyógyításban.” – Dr. Donna Farber arra is figyelmeztet, hogy amit a vérben látunk, az nem feltétlenül tükrözi azt az immunválaszt, ami a szövetekben, pl. a tüdőszövetben jöhet létre – holott a tüdő a vírus támadásának legfőbb, legkritikusabb helye, sokszor a megoldás, a következmények kulcsa.

A T-sejtes immunválasz elérése a cél

A fent említett vizsgálatok alapján dr. Julie McElrath úgy véli, hogy „ezek az érdekes megfigyelések további irányokba tolhatják” a COVID-19 elleni vakcinák gyártóit. Mégpedig arra sarkallhatják őket, hogy jobban koncentráljanak a T-sejtes válaszok kiváltására. (Julie McElrath a Fred Hutchinson Cancer Research Center nevű rákkutató központban a vakcina és a fertőző betegségek osztályának vezetője.)

A COVID-19 elleni legtöbb vakcina a SARS-CoV-2 felszíni fehérjetüskéjének más, eltérő változatát tartalmazza, melyek neutralizálóantitest-termelést váltanának ki. Túl nagy feladat volna a védőoltás számára, hogy teljesen előzze meg, védje ki az infekciót. Valójában a legtöbb hatékonysági próba elsősorban azt akarja felmérni, értékelni, hogy a vakcina mennyiben véd magától a betegségtől. Ha a vírusok megmaradnak az antitestek mellett, a T-sejtekre vár a feladat, hogy felszámolják őket.

Mind az antitestes, mind a T-sejtes válaszokat kiváltani képes vakcinával hatalmas lépést lehetne tenni a súlyos COVID-19 hatékony megelőzésére, kivédésére” – mondja dr. McElrath, megjegyezve, hogy napjainkban az a helyzet, hogy az egyes védőoltás-hatékonysági próbákat nem úgy tervezték meg, hogy például figyeljenek a T-sejt-szintekre. Ahhoz, hogy arra megtanítsák az immunrendszert, hogy erős T-sejtes válaszokat adjon a SARS-CoV-2 ellen, arra volna szükség, hogy a vírusnak több darabját is felhasználják a vakcinában, ne csak egyedül a tüskefehérjét.

Komoly gyakorlati kihívás van abban, hogy mérjék, felbecsüljék a T-sejtes válaszokat, hiszen azt valójában nehezebb értékelni, mint az antitestszinteket (ellenanyagszinteket), teszi az előbbiekhez dr. Shane Crotty. Azt is leszögezi, hogy ha a jelenleg folyó teszteléseken részt vevő vakcinák nem bizonyulnak megfelelően hatásosnak, működőképesnek, akkor sokkal intenzívebb erőfeszítés várható a kutatók, tudósok, gyártók részéről. Kihívás lesz erősíteni, növelni a T-sejtes választ.

Tovább Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? A T-sejtek szerepéről

WEBBeteg
Fordította: Fazekas Erzsébet, újságíró; Forrás: An ‘uncoordinated’ immune response may explain why COVID-19 strikes some hard, particularly the elderly (sciencemag.org)
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Bőrproblémája van? Bőrproblémája van?

Online mobilapplikációs szolgáltatás. Hogy működik a teledermatológia? (x)

Koronavírus kisokos - A legfontosabb...

Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is:...

Országos tisztifőorvos: változik a...

Az elmúlt heti adatokat tekintve az látható, hogy változik a járványgörbe, az azt megelőző hetihez képest kevesebb pozitív esetet regisztráltak -...

Miért veszélyes ennyire a COVID-19?

Az emberiségnek már sokszor kellett különféle vírusok fenyegetésével szembenéznie. Átélt már nem is egy pandémiát - mégse vonul(t) karanténba a...

Meddig tart a COVID-19 elleni...

Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem...

Az egészséges fiatalnál is hetekbe...

A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi...

A COVID-19 esetében az enyhe csak...

A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.