Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?

Dr. Kónya Judit
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit

A közelmúltban történt események ismét rávilágították a figyelmet arra, hogy az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki.

Zoonózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy állati kórokozó emberbe kerülve betegséget idéz elő. A kórokozó elvileg bármi lehet (baktérium, gomba, vírus, egysejtű parazita vagy féreg), ám talán a vírusokkal van a legtöbb probléma: genetikai szerkezetük nagyon változékony, és mérhetetlenül egyszerű a felépítésük.

A vírusok ellen gyógyszer nagyon nehezen fejleszthető ki, ugyanis a legtöbb vírus okozta betegségnek nincs specifikus gyógymódja, és a védőoltások is csak ideig-óráig megfelelők. Ahogy a vírus genetikai szerkezete megváltozik, úgy veszíti el a korábban kifejlesztett vakcina a hatékonyságát.

Néhány kór, melyeket bizonyítottan állatoknak köszönhetünk: pestis, sárgaláz, majomhimlő, Lyme-kór, Marburg-betegség, influenzák (köztük a spanyolnátha és a madárinfluenza vírusa), veszettség, Ebola, SARS, AIDS, hanta.

Miért maradnak életben, majd terjednek el a vírusok?

A vírusoknak evolúciós szempontból kedvező, ha gazdafajt váltanak, azaz a kórokozó új fajokba települ - amelyekben vagy előidézi a betegséget, vagy nem. Amennyiben olyan gazdára talál, amely csak hordozójává válik és nem betegszik meg, ez szintén a vírus fennmaradását segíti elő, hiszen nem tudja elpusztítani a gazdaszervezetet még azelőtt, hogy más egyedekbe kerülne át, illetve a gazdaszervezet védekező reakciójával sem kell szembenéznie. Ezáltal fennmaradása hosszú időre biztosított, feltéve, ha a környezet változása nem veszélyezteti azt.

Ahhoz tehát, hogy a vírus gazdát cseréljen, a körülmények változásának kell bekövetkeznie, aminek következtében a régi gazdaszervezet és az új (jelen esetben az ember) közötti kapcsolat alakul ki. Az újfajta kapcsolat igen sokféleképpen jöhet létre, s majdnem minden esetben az emberi tevékenység "áldásos" hatásának köszönhető. A világ számos vidékén a népesség éhezik, ezért a vadállatokat fogyasztják, mint például a Szaharától délre eső területek jelentős részén.

Az egyéb átviteli mechanizmusok nem ennyire direktek. A jószágok gondozója megfertőződhet a napi teendők végzése közben, de ugyanígy veszélyt jelenthet a fertőzött vadállatokkal való barátkozás, vagy a nem ellenőrzött, bizonytalan földrajzi területekről származó házi kedvencek tartása is. Ebben az esetben az állatorvosi vizsgálat sem jelent biztonságot: a veszély pontosan abban nyilvánul meg, hogy a gazdaszervezetet nem betegíti meg a vírus, vagy ha meg is betegíti, a tünetek később jelentkeznek.

Vírusgazda: a denevér!

A közelmúltban számos újonnan felbukkanó, állati és/vagy emberi megbetegedést okozó vírusról derült ki, hogy végső soron denevérekről került vagy közvetlenül, vagy egyéb állatok segítségével az emberre. 1994-ben egy ausztráliai farmon számos ló betegedett meg, melyek nagy része el is pusztult. A lovak gondozói is megfertőződtek, és haláleset is történt. A nyomok a denevérekhez vezettek, akiktől a lovak elkapták a vírust, mely a Hendra-vírus nevet kapta, majd átadták az emberre.

A Kongó folyó vidékén 1996-ban bukkant fel az Ebola-vírus, s kipusztította a helyi gorillák illetve csimpánzok nagy részét, s számos emberi életet is követelt. A vírus denevérekről került a majmokba, amelyek leölésével és elfogyasztásával az ember is megbetegedett.

Hogyan terjedt el az Ebola-járvány 2014-ben?

2014. március 23-án a Guineai Egészségügyi Minisztérium magas lázzal, súlyos hasmenéssel, hányással, valamint magas halálozási rátával (59 százalék) járó járványkitörésről értesítette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO). Hogyan terjedt el az Ebola-járvány 2014-ben?

1998-ban Malajzia területén az utóbb Nipah-vírusnak elkeresztelt kórokozó került denevérekről sertésekre, majd emberekre. E két utóbbi fajban nagyszámú halálos fertőzés történt. A 2003-ban Délkelet-Kínában elsőként felbukkant SARS kórokozója is denevérekből indult világ körüli útjára, majd okozott 8422 emberi megbetegedésből 916 halálos fertőzést. Ezen túl a denevérekben megtalálható a veszettség kórokozójával rokon lyssa-vírus is, mely szintén halálos kimenetelű emberi megbetegedéseket okoz.

A denevérek nagyszerű vírusgazdák, mivel hatalmas kolóniákban, sűrűn élnek, utódaikat figyelmesen gondozzák. A denevéreknek számos fajuk van, hosszú életűek s a repülés segítségével hatalmas távolságokat képesek megtenni - ez mind a denevérek mint gazdaszervezet, mind pedig a bennük rejtőző vírusok evolúciós túlélését biztosítják. A vírusok eredetének feltárása hosszú évek molekuláris biológiai kutatómunkáját igényli.

Az eredmények önmagukért beszélnek s itt az ideje, hogy a számos más káros hatás mellett ebből is levonjuk a következtetést. Földünk ökoszisztémájába immáron olyan mértékben avatkozunk bele, amely ha úgy tetszik, önvédelemre kényszeríti bolygónkat. Talán még nem késő elgondolkodni s az intő jeleket végre úgy értelmezni, ahogyan kell.

(Dr. Kónya Judit családorvos szakorvosjelölt)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Menopauza Menopauza

Milyen testi és lelki tünetek jelentkezhetnek?

Onkológia Onkológia

Mennyiben lehet ma az ellátás személyre szabott?

A saját szervezetet támadó...

A koronavírus-fertőzés következtében olyan antitestek is termelődhetnek, amelyek a szervezet egészséges szövetei ellen fordulhatnak. A megfertőzött...

Mi a zoonózis és hogyan lehet...

Zoonózisnak azokat a betegségeket, illetve fertőzéseket nevezik, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra átvihetők. A kórokozók lehetnek...

Nyugat-nílusi láz - Tünetek...

Évek óta feltűnik Magyarországon is a nyugat-nílusi vírus. Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatót készített a klinikus orvosok számára...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.