Kullancs-térkép: melyek a veszélyeztetett területek?

Kíváncsi, hogy az elmúlt években földrajzilag hol fordult elő a legtöbb kullancs okozta megbetegedés, melyek hazánkban a nagy fertőzéskockázatú területek? Hol, melyik időszakban és mely betegségekkel kell a legjobban vigyázniuk a kirándulóknak?

A kullancs által terjesztett betegségek tekintetében az utóbbi évtizedek esetszámai alapján Magyarország közepesen fertőzött országnak mondható. Évente 1200-1600 diagnosztizált Lyme-kór fertőzés történik, az enyhébb teleket követő években az átlagtól jellemzően magasabb az esetszám.

Szezonális előfordulás

A kullancs által terjesztett betegségek májustól szeptemberig fordulnak elő a legnagyobb számban, amikor az éghajlati viszonyok a kórokozót terjesztő kullancsok életfeltételeinek, szaporodásának kedveztek. Minden évszakban érdemes azonban figyelni az esetleges tünetekre, hiszen fertőzött kullanccsal kisállatok közvetítésével is találkozhatunk, illetve az is előfordulhat, hogy hónapokkal a megfertőződés után figyelünk csak fel a betegség tüneteire.

Területenkénti megbetegedések

A betegséget okozó kullancsok előfordulása nagy területi különbségeket mutat, ugyanakkor Magyarország bármely részén találkozhatunk fertőzött élősködővel. Az elmúlt évek adatai alapján a legtöbb évre igaz volt, hogy minden megyéből jelentettek Lyme-kór fertőzést.

Kullancsfertőzöttség
A jelölések nem pontos esetszámot jelölnek, hanem több forrás feldolgozása alapján nagyságrendileg érzékeltetik a megbetegedések területi megoszlását.

A kullancs által terjesztett betegségek szempontjából az alábbi kockázatokkal kell számolni Magyarország egyes tájegységein az elmúlt évek betegszámai alapján.

1. Fokozottan fertőzött terület:

• Nógrád vármegye (elsősorban a Cserhát, kevésbé a Mátra)
• Zala vármegye nagy része,
• Somogy vármegye (elősorban a megye középső és déli része)
• Vas vármegye (elsősorban a megye déli, Zalával határos része)
• Győr-Moson-Sopron (kizárólag a vármegye nyugati, Ausztriához közeli része)
• Budapest környéke (Budai-hegység, Pilis, Gödöllői-dombság)

2. Magasabb fokú fertőzöttség:

• Veszprém vármegye (Bakony)
• Komárom-Esztergom vármegye (kizárólag annak keleti része, Gerecse)
• Tolna vármegye
• Heves vármegye (Mátra, Bükk)
• Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye (Bügg, Aggteleki-karszt, Zemplén)

3. Kevésbé fertőzött területek:

• Baranya vármegye
• Fejér vármegye
• Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom kisalföldi területei
• Alföld: valamennyi alföldi vármegye a kis mértékben fertőzött területek közé tartozik, ám itt is fordulnak elő fertőzések.

A Lyme-kór és a kullancsencephalitis területi előfordulása nem teljesen azonos. Zala és Somogy vármegye mindkét megbetegedés statisztikáiban az elsők között szerepel, de a Lyme-kór esetében hasonlóan fertőzött területnek számít a Nyugat-Dunántúl többi része, Budapest környéke és az Északi-Középhegység is.

Európai úticélok esetén

A kullancsokkal leginkább fertőzött területek közé tartozik Németország déli része, Csahország, Szlovénia, a balit államok, Beloruszia. Részben fertőzött Magyarország mellett Ausztria, Lengyelország, Albánia, Oroszország, Svájc, de szórványosan előfordulnak más államokban is. A magyar turisták által gyakran látogatott Horvátországban a tengerparti területeken nem jellemző a kullancsok előfordulása. A tervezést nehezíti, hogy számos országból nem állnak rendelkezésre megbízható adatok (pl. Románia, Ukrajna).

A nagyobb méretű térkép a kullancsveszely.hu oldalon tekinthető meg.

Veszélyeztetett korcsoportok

Az Országos Epidemiológiai Központ 2013-as részletes adatai szerint a kullancsencephalitis-es betegek 60 százaléka 40-69 éves korú volt, egyharmaduk 20-39 éves korcsoportba tartozott, 20 évnél fiatalabbak körében pedig csupán három megbetegedést (5,7 százalék) regisztráltak. A legfiatalabb Lyme-kóros beteg 8 hónapos, a legidősebb 90 éves volt. Az esetek 16,6 százaléka 14 éves vagy fiatalabb, 24,3 százaléka 15-39 éves, 32,2 százaléka 40-59 éves, 26,9 százaléka 60 éves vagy idősebb volt.

WEBBeteg - Források: Országos Epidemiológiai Központ, KSH/NNK