• Dr. Lakos András

        Infektológus

        157

        kérdésre
        válaszolt

        Szakterülete:

        Infektológus

        Bemutatkozás:


        1984-ben elsőként ismertem fel hazánkban a Lyme borreliosist (Lyme-kórt), majd 1986-ban én végeztem az országban először a fertőzés igazolására laboratóriumi vizsgálatokat.



        Elsőként izoláltam Borreliákat (Lyme baktériumot) kullancsból, majd később emberből is (gerincfolyadékból és bőrbiopsziás mintából). Mind a mai napig én tenyésztek az országban egyedül Lyme baktériumot.



        A világon elsők között izoláltam emberből egy újonnan felfedezett Lyme spiochaetát, a Borrelia spielmaniit. Én hoztam létre az azóta is működő László kórházi Lyme Ambulanciát, illetve OTKA támogatással és egy nagy összegű önkéntes adományból én teremtettem meg ott a Lyme diagnosztika feltételeit.



        Világcégek felkérésére én teszteltem az 1990 és 1997 között az országba beérkező csaknem valamennyi a Lyme betegség alátámasztását célzó laboratóriumi vizsgálati eszközöket.



        Gyógyszergyárak (Roche, Biogal, Glaxo, Chinoin, Pliva) felkérésére klinikai vizsgálatokat végeztem a Lyme betegségben adható antibiotikumok hatékonyságának felmérésére (1990-1996).



        A Chiron felkérésére klinikai vizsgálatokat végeztem a kullancsencephalitis megelőzését szolgáló vakcinával, az Encepurral (2000). OMFB támogatással kifejlesztettem és értékesítettem egy nagy megbízhatóságú borrelia Western blot kitet (Lakoblot Lyme, 1996). Ugyancsak OMFB támogatással kifejlesztettem az eljárás automatizálását célzó berendezést (automata immunoblot reader – AIR, 2000).



        Részt vettem, közel 10 éven át az európai Lyme vakcina kifejlesztését célzó nemzetközi multicentrikus vizsgálatban, melyben feladatom a Borreliák izolálása, tenyésztése, különféle tápoldatokban történő szaporodásának vizsgálata volt.



        2009-2011-ben az Intercell Ag-val kötött szerződés keretében egy új típusú Lyme vakcina kifejlesztésében vettem részt. Egy új, kullancs által terjesztett rickettsiosis klinikai leírása fűződik a nevemhez (tick-borne lymphadenopathy – TIBOLA, 1997). Egy új, a korábbiaknál egyszerűbb és megbízhatóbb eljárást dolgoztam ki az intrathecalis borrelia-antitest-szintézis vizsgálatára (comparative immunoblot assay - COMPASS). A módszer nemcsak a Lyme betegség idegrendszeri szövődményeinek felismerésében jelent nagy segítséget, de alkalmas a betegség gyógyulásának igazolására is.



        Munkatársaimmal Magyarországon elsőként publikáltam epidemiológiai elemzéseket kullancsencephalitisről (Kullancs által terjesztett vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás).



        Közlemények és előadások Tudományos publikációim száma 123, impact faktor 48, idézettség: kb. 725. https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10000016 Első vagy utolsó szerzős közlemények száma: 56 (46%), egyszerzős közlemények száma: 32 (26%). Első vagy utolsó szerzős, impact faktoros közlemények száma: 13, impact faktorainak összege: 40. Tudományos előadások száma: 96. Kandidátusi fokozat elnyerése óta megszerzett impact faktorok összege: 39,81.



        Társszerzőim között vannak a magyarok mellett argentin, belga, bolgár, brazil, cseh, dán, Egyesült Államokbeli, francia, holland, horvát, kínai, német, olasz, portugál, spanyol, svájci, svéd, szenegáli, szlovákiai, szlovéniai kutatók. Könyvek, könyvfejezetek 3 könyvet írtam kullancs által terjesztett betegségekről 1991, 1992 (változatlan újranyomás 1994-ben) és 1996-ban. Összesen 28 fejezetet az Infektológia (ed.: Nyerges G.), a Klinikai és Járványtani Mikrobiológia valamint az Infektológia (eds: Szalka A, Timár L, Ludwig E, Mészner Zs.) c. egyetemi tankönyvekben, 1-1 fejezetet jegyzek a Betegségenciklopédiában, a Reumatológiában, a Klinikai Reumatológiában és a Családorvosok Kézikönyvében.



        A Lyme-kórral foglalkozó, magyar nyelvű módszertani útmutatók többségét én szövegeztem. Az első 1991-ben jelent meg (OH. 132, 1441-2444). Részt vettem két európai módszertani útmutató elkészítésében is. A Lyme-kórral foglalkozó 1996-ban jelent meg, az Európában előforduló kullancs által terjesztett bakteriális fertőzések kórismézésével foglalkozó 2004-ben került közlésre. Az utolsó, magyar nyelvű, az Infektológiai Szakmai Kollégium felkérésére és támogatásával készült, megtalálható az Egészségügyi Közlöny 2011. 7. számában, 1386-1392. oldalon.



        Kitüntetések




        • Alkotó Ifjúság Pályázat I. díj: Infantilis myoclonusos ataxia (1983).


        • Markusovszky-Díj: Hereditaer fructose intolerancia (1985).


        • Petényi-Díj: Lyme-kór Magyarországon (1986).


        • Alkotó Ifjúság Pályázat I. díj: Lyme borreliosis Magyarországon – az első 3 év (1987).


        • Petényi-Díj: A Bell paresis gyakori okozója a Borrelia burgdorferi (1988).


        • MTA-díj: Négyféle borrelia szerológiai eljárás összehasonlító vizsgálata (1989).


        • Markusovszky-Díj: A Borrelia burgdorferi első hazai izolálása kullancsokból (1990).


        • Markusovszky-Díj: Lyme borreliosis – 25 év tapasztalatai (2010).



         



        Ösztöndíjak, tanulmányutak, kutatási együttműködések




        • Soros Alapítvány + WHO ösztöndíj Koppenhága, Statens Seruminstitut (1988).


        • Eü Min. ösztöndíj Danderyd Hospital és Nemzeti Bakteriológiai Laboratórium, Stockholm (1988).


        • ESPID (Eur. Soc. Paediatric Inf. Dis.) kutatási ösztöndíj a borrelia okozta facialis paresisek európai feltérképezésére multicentrikus tanulmány keretében (1987-1989).


        • MTA kutatási ösztöndíj (1987-1991).


        • MTA-Soros Alapítvány utazási ösztöndíjak (1988-1990).


        • ESPID utazási ösztöndíj (1988).



         



        Tanulmányút:




        • Centers for Disease Control (CDC) Atlanta, és MRL Borrelia és Ehrlichia kutatólaboratórium Cypress,


        • USA (1997) OMFB kutatási + fejlesztési pályázat: Borrelia Western blot kifejlesztésére (1994-1996).


        • OMFB kutatási + fejlesztési pályázat: automata immunoblot reader (AIR) kifejlesztésére (1997-2000).


        • EU Pályázat (QLRT-2001-01293 - Concerted Actions and Thematic Networks) European network for surveillance of tick-borne diseases (2002-2006, Vezető: Philippe Brouqui, Franciaország).


        • EU Pályázat (FP6- INCO-DEVISTREP-CA1 - Health of livestock populations) Integrated consortium on ticks and tick-borne diseases ICTTD-2 és ICTTD-3, ICTTD-4 (2004-2011). Vezető: Frans Jongejan, Hollandia.


        • Meghívottként részt vettem a European Concerted Action on ticks and Tick-borne Diseases (EUCALB) a „Clinical case definition” megfogalmazásában, mint a Clinical Spectrum Action tagja (1992-1998).



         



        Kutatási együttműködés




        • A Baxter-Immuno Ag-vel a Lyme vakcina kifejlesztésében való közreműködésre (Borrelia izolálás és tenyésztés, a tenyésztési körülmények optimalizálása volt a feladatom - 1998-2005).


        • Kutatási együttműködés az Intercell Ag-vel Lyme vakcina kifejlesztésében való közreműködésre.



         



        Új Borrelia antigének felkutatása, a fertőzés során az antitestek megjelenésének a dinamikájának a feltérképezése a feladatom (2009-2011). Tanácsadói szerződés a Novartis Vaccines and Diagnostics, Inc.-nel (2010-).

      • legutóbbi válaszai
        Egy éve taró tünetek esetén az IgM pozitivitás és IgG negativitás kizárja a Lyme betegséget. A definitív OGP az SM mellett szól, de önmagában ez még nem elég a diagnózis kimondásához.
        Lehet. El kell dönteni, melyik lelet a hiteles, jöjjön el, kérjen időpontot telefonon: 30-9349956.
        Minden kórháznak van infektológus konziliáriusa. Sajnos, elég gyakori, hogy megfeledkeznek erről. Pedig itt profi szakemberre van szükség, mert a közönséges antibiotikumok ilyen helyzetekben hatástalanok. Az infektológus gyakran megfordítja a beteg sorsát. Lépjenek minél hamarabb, legyenek erőszakosak, követeljék a konziliáriumot! A kérésüket nem tagadhatják meg. A cukorbetegség sajnos súlyosan rontja az immunitást és hajlamosít a műtéti fertőzéses szövődményekre.
        A meningococcus-fertőzés az influenzaszezonban a leggyakoribb. Mostanra ezen már túl vagyunk. Egyéves kor felett a Bexsero hatékonyabb és az oltási reakciók is enyhébbek. Várják meg az őszt, addigra az oltásról is többet fogunk tudni.
        Csecsemőkorban a legnagyobb a kockázat. Felnőttkorban csak járványveszély vagy zsúfolt közösség (laktanya, kollégium) esetén van mérhető kockázat. 5 évnél nem tart tovább a védettség.
        Amennyiben a hazalátogatáskor nincsenek tünetei, nem jelent kockázatot. Ha vannak, akkor ne találkozzon az újszülöttel.
        A herpes (simplex vírusfertőzés - HSV-1) életreszóló, nem lehet tőle megszabadulni. A tünetes időszakban fertőz leginkább, de a tünetmentesben is előfordulhat, lényegében bármikor. A közvetlen kontaktus (csók) mellett evőeszköz, törülköző közvetítésével is átvihető. A populáció nagy része érintett, így ha most nagyon vigyáz, akkor is előfordulhat, hogy a bölcsődében, óvódában, iskolában, stb., stb., fertőződni fog. Amennyire én tudom, nincs kivitelezhető megelőzés...
        A hosszú ideje fennálló fertőzés mindig heves immunválasszal jár, ezt minden laboratórium kimutatná. Nagyon valószínűtlen, hogy a panaszait a Lyme betegség okozná.
        Bocsásson meg, nem vettem észe korábban akérdését. Jöjjön el, jelentkezzen be telefonon: 30-9349956.
        A leggyakrabban idült mandulagyulladás okozza a panaszokat. Kell egy jó gégész, ha van mandulája, rá kell arra nyomnia, ha jön belőle genny=műtét. Refluxbetegség is okozhat idült torokfájdalmat, de az nem okoz hőemelkedést. Indokolt rutinlabor, ha vannak benne gyulladásos jelek, akkor további vizsgálatok szükségesek.
        Tisztelt Kérdező! A Bexsero csecsemőkori beadásának a hasznosságára nincs elegendő bizonyíték. Az oltás utáni tartós hőemelkedésre nincs adat, vagyis az összefüggés nem valószínű. Így, hogy nem látom a leleteit, ennél megalapozottabb véleményt nem tudok adni, Lakos dr.
        A Lyme betegség nem okoz kézremegést. Az elvégzett vizsgálat olyan jelentős szórással jár, tehát olyan nagy az ingadozása, hogy a látszólagos emelkedés egyáltalán nem biztos, hogy valós.
        A folt Lyme betegség mellett szól. A Cefzil nem alkalmas a kezelésére. A vérvizsgálat negativitása nem zárja ki a fertőzést, a pozitivitása nem bizonyítja.
        Az Azi-sandoz rossz választás. A lelet lehet téves. Jöjjön el, jelentkezzen be telefonon. 30-9349956.
        Az oltás helyén kialakulhat bőrpír, duzzanat, ez általában hevesebb immunválasszal jár, szóval a vakcina védőhatása is kifejezettebb. Nincs más jelentősége. A 3 év múlva esedékes oltást megkaphatja ugyanezzel az oltássalé
      • Hirdetések
      • Kiemelt témák
      • Hirdetés
      • Infografika és videó