A Salmonella-fertőzés (salmonellosis) típusai

A salmonellosis a köznyelvben a fertőzött étel fogyasztása után, jellemzően a nyári hónapokban kialakuló, erős hasmenéssel járó gyomor-bélrendszeri panaszokat jelöli. A kórokozónak azonban számos alfaja létezik, a Salmonella baktériumok több, különböző tünetekkel járó megbetegedés okozói lehetnek.

A Salmonella baktériumok háromféle klinikai formában okozhatnak megbetegedést. Magyarországon ezek közül a leggyakoribb az akut bélhurut (enterocolitis), köznapi elnevezéssel általában ezt nevezik szalmonellának, hazánkban ez a bakteriális hasmenéses betegségek vezető kórokozója. A enterális lázat (tífuszt) a Salmonellák másik két alfaja, a S. typhi és a S. paratyphi A-C okozzák. Elsősorban forró égövi országokban terjed, Magyarországon főleg behurcolt esetek fordulnak elő. Bizonyos invazív Salmonella-törzsek nem csak egy-egy szervet fertőznek meg, hanem a véráramon keresztül az egész szervezetet érintő (szisztémás) fertőzést, szepszist váltanak ki.

Az egyes formák eltérnek nemcsak a kórokozók terén, hanem különböznek az érintett szervek, a lappangási idő, a fellépő tünetek, a fertőzés terjedési útja, a megbetegedés súlyossága, a szükséges kezelés és a beteg kilátásai is. A szalmonella okozta hasmenéses enterocolitis nyaranta gyakran okoz tömeges megbetegedést, ami akár a kiszáradás veszélyével is járhat, ugyanakkor legtöbbször antibiotikumos kezelés nélkül is néhány napon belül gyógyul. A tífusz és a szisztémás fertőzés ritka, ám a mielőbb megkezdett kezelés nélkül akár halálos kimenetelű is lehet.

A salmonellosis kötelezően bejelentendő fertőző betegség.

Enterocolitis (Salmonellosis gastroenteritica)

Ez a leggyakoribb, a szalmonella-fertőzésekről szóló hírek többségében is jelentkező kórkép, kórokozói leggyakrabban a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium. A fertőzés ebben a klinikai formában megáll a belek és a környező nyirokszervek szintjén, a vérkeringésbe ritkán jut baktérium.

A fertőzést okozó baktériumok elsősorban baromfiban élnek, de sertés, szarvasmarha, kutya és teknős is fertőzhet. A kórokozók a baktériumot tartalmazó széklettel szennyezett étel, vagy víz elfogyasztása után telepednek meg a vékony- és vastagbélben. A fertőzés forrása nem kellően hőkezelt baromfitojás, pasztőrözetlen tej, a belőlük készült ételek, baromfi- és pecsenyehúsok, mosatlan nyers zöldség is lehet. A járványok hátterében többnyire a higiénés szabályok és a konyhatechnikai előírások megszegése áll, amelyek különösen nagy melegben vezethetnek fertőzésekhez.

A kórokozó ellen a gyomorsav jól véd, ám ha kevés a gyomorsav (például gyomorműtét után, savcsökkentő gyógyszerek szedésekor), vagy nagyon magas a fertőzött ételekben a baktériumok száma, könnyebben alakul ki a betegség. A lappangási idő rövid, 4-48 óra, átlagosan egy nap.

A bélrendszeri szalmonella-fertőzés vezető tünete a hasmenés. Kezdetben hányinger, hányás, fejfájás, izomfájdalom jelentkezhet. A hasmenéssel az esetek felében magas láz alakul ki. A kezelés az esetek többségében a tünetek mérséklésére, valamint a kiszáradás ellen a folyadék- és elektrolit-háztartás rendezésére irányul. Az antibiotikumos kezelés nem ajánlott, a kórokozó ürítését meg is hosszabbíthatja.

Felnőtteknél ritkán, három évnél fiatalabb gyermekeknél 16 százalékban bekerülhetnek a kórokozók a keringésbe, ami súlyos szövődmények fokozott kockázatát jelenti. A csecsemőket és a hajlamosító tényezőkkel rendelkező gyerekeket/felnőtteket antibiotikummal kell kezelni.

Enterális láz (tífusz)

Rossz higiénés viszonyok között járványosan fordul elő a tífusz (hastífusz, paratífusz). A fejlődő országokra jellemző, azonban utazók bárhova behurcolhatják. Lappangási ideje hosszú, 7-14 nap, ezért gyakran már az utazást követően, otthon alakul ki a betegség. Kórokozói (Salmonella typhi, Salmonella paratyphi) csak emberről emberre terjednek, állatban nem maradnak életképesek.

A hastífusz esetében hasmenés nem jellemző tünet, esetleg a betegség későbbi szakaszában jelenhet meg. Kezdetben magas láz, később tudatzavar, majd rózsaszínű bőrkiütések jelennek meg. Súlyos szövődményekkel, leggyakrabban a máj és a lép érintettségével járhat, és időben megkezdett kezelés nélkül szisztémás megbetegedéshez vezet.

Kezelése elhúzódó, makacs hordozó állapot alakulhat ki. Mivel tartósan ürül a kórokozó a tünetmentes egyén székletével is, komoly járványügyi éberségre ad okot. A paratífusz hasonló, ám enyhébb tünetekkel jár. Utazók és veszélyeztetettek részére (csatornatisztítók, ürítő fertőzöttek környezetében élők) rendelkezésre áll a hastífusz elleni védőoltás.

Szisztémás fertőzés (szepszis, bakterémia)

Bizonyos Szalmonella-fajok fokozottan invazívak, azaz a bélfalon át könnyebben bejutnak a vérkeringésbe. A baktériumok folyamatosan a véráramban keringenek (szepszis, azaz véráramfertőzés), megtelepedhetnek más szervekben (csont, ízület, tüdő, lép, vese, máj, erek falában, sérült szívbillentyűn, csecsemők agyhártyáján), az egész szervezetre kiterjedő bakteriális fertőzés (bakterémia) alakul ki.

Az egyes szervekben elszaporodva a baktériumok tályogokat hozhatnak létre. Bizonyos feltételek között az így kialakuló gócokból szakaszosan ürül a keringésbe a baktérium, további helyi fertőzéseket létrehozva. A szepszis magas halálozású, a gócfertőzés pedig nehezen kezelhető betegség.

Szisztémás salmonellosis több esetben is kialakulhat. Egyes esetekben lehet elsődleges forma is, ez főleg gyenge immunrendszerű, immunszupprimált betegeknél fordulhat elő. Lehet a hasmenéses szalmonellafertőzés nem gyakori szövődménye, továbbá a veszélyesebb hastífusz esetén a tipikus kórlefolyás része. Jellemző kórokozói ennek megfelelően a Salmonella typhi, a Salmonella typhimurium, de hajlamosító tényezőkkel bíró betegekben egyébként ártalmatlan típusok is okozhatnak véráramfertőzést.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gócs Viktor, infektológus