Mitől lehet emésztetlen étel a székletben?

A székletürítés módja és maga a széklet is sok információval szolgáltat az emésztőrendszer működéséről, állapotáról. Ezért nem véletlen, hogy ha orvoshoz emésztési panaszokkal fordul, igen sok kérdést tehetnek fel a széklettel kapcsolatban, mely miatt senkinek nem kell kellemetlenül éreznie magát.

A tájékozódást segíti többek között az orvos részéről az alábbiakra való rákérdezés:

• a székletürítés gyakorisága
• a széklet konzisztenciája (állaga), színe, mennyisége, szaga
• vér, nyák esetleges előfordulása
• a széklet „tartalma”, pl. bélféreg, véralvadék, emésztetlen táplálék.

Mi okozhatja emésztetlen étel jelenlétét a székletben?

Abban az esetben, ha az elfogyasztott élelmiszer felismerhető formában, emésztetlenül távozik, a következő okok fennállására gondolhatunk:

• Nem volt alapos a rágás. Az emésztési folyamat első lépése már a szájüregben megkezdődik. Az ételek feldarabolása segíti elő a gyomorsav, bélnedvek és különböző enzimek bontó munkáját. Amennyiben nem kerül alapos rágásra a falat, akár emésztetlen formában is távozhat. Ennek oka lehet rossz szokás, rohanó-kapkodó táplálkozás is. Előfordulhat fogak hiánya esetén (akár kisgyermeknél, idősnél, vagy egyszerűen hiányos fogsor esetén).
• Nem megfelelő a táplálék. Olyan összetevő, amit nem tud megemészteni a tápcsatorna, akár érintetlenül is áthaladhat (pl. durva rostozatú zöldség, főleg ha még nyers is, vagy elégtelen rágással társul).
• Kevés a nyáltermelés vagy a gyomorsav. Előfordulhat egyébként egészségesekben, de betegség jele is lehet (pl. szájüregi szárazság autoimmun betegségben, csökkent nyáltermelés bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként, kevés gyomorsav krónikus gyomorbetegségben, túlzott gyógyszerszedés esetén).
• Funkcionális diszpepszia. Szervi eltérés nélkül fennálló emésztőrendszeri panaszok.
• Gyors emésztés. Ez alkati kérdés is lehet, vannak kifejezetten gyorsan emésztő emberek, akik bélrendszere már pár óra alatt „túltesz” a táplálékon, ilyenkor nem elég a lebontáshoz és/vagy felszívódáshoz az idő.
• Csökkent emésztőenzim-termelés. Gyomor-, de akár hasnyálmirigy-betegséget, -károsodást is jelezhet. Az elfogyasztott táplálék mellé nem történik megfelelő mennyiségű emésztőenzim-termelés vagy -kiválasztás. Krónikus betegséget, vagy daganatot is kell keresni a háttérben.
• A bél bolyhainak károsodása. Bizonyos betegségekben, akár irritábilis bél szindróma (IBS), krónikus gyulladásos bélbetegségek, hasmenéssel és a bél bolyhainak károsodásával járó lisztérzékenység, laktózintolerancia esetén is.
• A normál bélflóra hiánya esetén. Számos kiváltó ok miatt sérül bélflóránk, többek között akár a túlzott vagy indokolatlan antibiotikumszedés miatt is. Ilyen esetekben mind az emésztési, mind a felszívódási folyamat sérülhet.
• Kóros bélbaktériumok kolonizációja esetén. Betegségek, fertőzések, de antibiotikumszedés után visszamaradó ellenálló baktérium, a normál flóra pusztulása miatt is kialakulhat.
• Bizonyos gyógyszerek hatása. Olyanoké, amik fokozzák az emésztőrendszer motilitását, vagy csökkentik az emésztőnedvek, emésztőenzimek elválasztását.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

• Amennyiben a panaszok gyakran, vagy ismétlődően jelentkeznek.
• Kisgyermekeknél fontos mielőbb jelezni a gyermekorvosnak.
• Ha más tünet is társul, pl. hányinger, hányás, láz, véres vagy nyákos széklet, hasi fájdalom, puffadás.

A kezelőorvos részletes panaszfelvétel után megvizsgálja a beteget. Általános laborvizsgálat mellett sor kerülhet székletminta-vizsgálatra, képalkotó (pl. hasi ultrahang) végzésére, de speciális vizsgálatokra is, hogy súlyos háttérbetegség kizárható legyen.

Mit tehet emésztetlen ételt tartalmazó széklet ürítése esetén?

Természetesen első az alapbetegség kezelése. Ez megoldhatja a panaszokat, de szükséges lehet életmódváltás, illetve gyógyszeres kezelés is. Az életmódváltás átfed a megelőzési lehetőségekkel. A gyógyszeres kezelés – az alapbetegség kezelése mellett – magában foglalja az emésztőenzim, de akár a gyomorsav pótlását, a bélmotilitásra ható szerek adását, a probiotikum- vagy célirányos és indokolt antibiotikumszedést is.

Mit tehet megelőzésképpen?

• Fontos a megfelelő összetételű és minőségű táplálkozás. Az olyan zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának kerülése, amelyek nehezen emészhető rostokat tartalmaznak. A csípős élelmiszerek fogyasztásának kerülése.
• Gyakori, kis mennyiségű, inkább több részletre osztott étkezések. A késő esti étkezés kerülése.
• Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. De ez lehetőleg ne mesterségesen cukrozott vagy szénsavas ital vagy alkohol legyen.
• Nyugodt, nem kapkodós étkezések biztosítása lehetőség szerint.
• Rendszeres testmozgás.
• Az indokolatlan antibiotikumszedés kerülése.
• A probiotikumfogyasztást sem szabad túlzásba vinni.

Olvasson tovább!

• Milyen betegségekre utalhat a széklet megváltozása?
• Véres széklet - Milyen betegségeket jelezhet?
• Mire utalhat, ha világos a széklete?
• Mit jelenthet a nyálkás széklet?
• Mi okozhat székrekedést? A táplálkozástól a bélbetegségekig
• A rostok szerepe az étrendben
• Miért fontos kiemelten figyelni a folyadékfogyasztásra magas rostbevitel mellett?

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus