Az aranyér hajlamosító tényezői

Az aranyérbetegség a végbél leggyakoribb kóros elváltozása, a felnőtt lakosság nagy százalékát, kb. harmadát, az életkor előrehaladtával a felét érinti. Különböző súlyossági fokban a legtöbb ember élete során találkozik a problémával.

Az aranyér a szervezet normál képződménye, a végbélnyílás nyálkahártyája alatti vénás érgomolyag. Normálisan az aranyérpárnának az a funkciója, hogy megfelelően, precízen szabályozza a végbélműködést, a székelést, a végbél záróapparátusának tömítésében vesz részt. A problémát az aranyeres csomók (aranyérbetegség) jelentik, amelyek a végbél, illetve a végbélnyílás falában létrejövő vénatágulatok.

Minek a hatására alakul ki aranyérbetegség?

Aranyérbetegség esetében a végbél körüli erek (az artériák és vénák találkozási pontjainál) kitágulnak, begyulladnak, duzzadttá és fájdalmassá válnak, viszketnek. Az aranyeres csomók kialakulásához a fentebb említett erekben kialakuló fokozott nyomásterhelés vezet.

Az alábbi tényezők hajlamosítanak a végbél körüli erek fokozott nyomásterhelésére, az aranyérbetegség kialakulására:

1. Öröklött hajlam

Az aranyérbetegségre való hajlam sajnos öröklődik. Akinek a szüleinél, nagyszüleinél előfordult aranyeres probléma, nagy valószínűséggel számíthat a kialakulására.

2. Életkor

Az életkor előrehaladtával a kötőszövetek gyengülnek, ami szintén elősegíti a betegség kialakulását.

3. Krónikus székrekedés

A végbél körüli erek túlzott nyomásterheléséhez talán leggyakrabban a székrekedéssel járó erőlködés, a fokozott hasprés vezet.

4. Krónikus hasmenés

A nagyon gyakori székletürítés is kedvez a betegség kialakulásának, mivel a nyomásviszonyokat kedvezőtlenül alakítja.

5. Életmódbeli tényezők

Bizonyos esetekben a helytelen életmód számlájára írható a kellemetlen tünetek megjelenése:

• Ezek közül a leggyakoribb a rostszegény, esetleg zsír- és fehérjedús, magas szénhidráttartalmú, rendszertelen táplálkozás.
• Egy másik gyakori ok az elégtelen folyadékfogyasztás. A rostszegény, rendszertelen táplálkozás, valamint az alacsony folyadékbevitel székrekedés előidézésén keresztül okozhatja a betegség kialakulását.
• Ide sorolható még a túlzott fűszer-, alkohol- vagy kávéfogyasztás is.
• Hasonló hatással lehet a szervezetre a mozgásszegény életmód, az ülőmunka vagy épp a sok állás, de kedvezőtlen hatású a statikus (állómunka) vagy a túl erős fizikai igénybevétel is (pl.: cipekedés, testépítés). Ülőmunka végzése során, hosszú álldogálás, cipekedés vagy testépítés esetén a tevékenység idején nehezedik nagy teher az erekre.
• Sokaknál viszont a túlsúly okozza az aranyeres panaszokat. Ekkor a hasűri nyomás állandó jelleggel magasabb, amely a végbél környékén érvényesül leginkább, így hozzájárul a betegség kialakulásához.
• Nőknél a terhesség és a szülés is rizikófaktor. Ebben az időszakban az aranyér kialakulásának leggyakoribb oka a székrekedés, mely kialakulhat például a vaspótlás mellékhatásaként, a korábbi életmódhoz képest csökkent testmozgás, vagy rostszegény táplálkozás, illetve elégtelen folyadékbevitel miatt. A terhességi kor előrehaladtával a megnagyobbodott méh nyomja a végbél ereit, ezzel növelve a hasűri nyomást, mely a végbél körüli erek nyomását is fokozza. Maga a szülés is hatalmas hasüregi nyomásfokozódással jár.

6. Különböző eredetű kismedencei térszűkítő folyamatok

Például daganatok (nőgyógyászati daganatok, végbéldaganat) vagy pl. prosztatamegnagyobbodással járó kórképek szintén a fenti mechanizmus révén vezethetnek aranyérbetegség kialakulásához.

7. Egyéb betegségek, például krónikus májbetegség

A betegség a máj működő sejtjeinek jelentős fokú veszteségével jár, melyek helyett kötőszövet halmozódik fel. Ennek következtében romlanak a máj funkciói, illetve a bél felől érkező vér elfolyása a máj felé nehezített lesz. Így nő a test különböző vénáiban a nyomás, így a végbél vénáiban is, ezáltal aranyérbetegség alakulhat ki.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Osikóczki Orsolya, háziorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus