A kerti munkák során használt vegyszerek veszélyei

szerző: Dr. Soltész Annamária, általános orvos - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna frissítve:

Akinek van kiskertje vagy akár nagy, szívesen tölti az időt a szabadban egy kis kertészkedéssel, barkácsolással, mely nemcsak hasznos elfoglaltság, hanem a kreativitást, életkedvet is növeli, valamint a testedzésnek is igen kiváló formája. A ház körüli, illetve kerti munkáknak azonban vannak veszélyei is!

Hazánkban több mint 300-féle növényvédő – gombaölő, rovarölő, talajfertőtlenítő – vegyszer, permetszer, illetve rágcsálók irtására alkalmas csalétek, méreg van forgalomban, melyek nagy része az emberre és a háziállatokra nézve is mérgező összetevőket is tartalmaz!

Fontos a megelőzés!

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy minden esetben a megelőzés a legfontosabb! Az egyes tevékenységek végzése során be kell tartani a biztonsági óvintézkedéseket! Ha olyan munkát végzünk, ami szilánkok képződésével járhat, vegyünk föl védőszemüveget! A védőkesztyű és az egyes tevékenységeknek megfelelő védőruházat viselése is sok kellemetlenségtől, illetve sérüléstől óvhat meg bennünket!

A méreg erősségétől függő (a gombaölő szerek nagy része a gyengébb, a rovarölő szerek többsége az erősebb mérgek közé tartozik) balesetvédelmi előírásokat, továbbá az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási időket feltétlenül be kell tartani!

Bizonyos szerek alkalmazásakor a megfelelő, zárt védőruházat, légzésvédő, arcvédő maszk, védőkalap, védőszemüveg és védő lábbeli (vastagtalpú, zárt, magas szárú cipő, csizma) viselése is ajánlatos, azonban még a kevésbé mérgező vegyszereknél is alapvető követelmény a kézvédelem! Erre a legalkalmasabb a kimondottan kertészkedéshez kialakított, vászonból vagy bőrből készült kesztyű használata.

Permetezéshez természetesen a hosszú ujjú, vastagabb anyagú ing, póló, illetve hosszú szárú nadrág viselése is szükséges, hiszen egy enyhe szellő is testünkre juttathatja a permetet!

Azt pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szeles időben ne permetezzünk, mert olyankor könnyebben belélegezhetjük a káros gázokat, gőzöket, és a permetezés hatékonysága sem lesz megfelelő, hiszen a szer nem oda jut, ahová kellene, ráaadásul nemcsak magunkra, hanem a környezetünkben élőkre – különös tekintettel a gyermekekre és háziállatokra – is komoly veszélyt jelenthet a tevékenységünk.

Általánosságban a mérgezésekről

A sürgősségi orvostanban mérgezésen exogén, vagyis külső eredetű mérgezést értünk, azaz kémiai, állati, növényi, bakteriális vagy különleges mérgek szervezetre gyakorolt káros hatását. Az endogén mérgezésekhez ezzel szemben az anyagcsere-kisiklások tartoznak, mint pl. hypo- és hyperglykaemia, thyreotoxicus krízis, elektrolitzavarok. Az exogén mérgezések a kórházi felvételek 5-10%-át és a mentőorvosi kivonulások 15-20%-át adják.

Miután a mérgezés korai felismerése életmentő lehet, minden tisztázatlan kórkép és minden tisztázatlan kóma esetén az elsők között mérgezésre (is) kell gondolni.

Exogén mérgezésre utaló bármilyen jel mielőbb dokumentálandó. A mérgezést előidéző anyagokat – jelen esetben a permet vagy irtószereket – meg kell őrizni!

Mérgezés gyanúja esetén az anamnézis és heteroanamnézis (a mérgezést szenvedett személy környzetében lévőktől nyert információk felvétele) során az alábbi kérdésekre is meg kell kísérelni választ kapni: Mit? Mikor? Hol? Mennyit? Hogyan?

Tehát ha a nem körültekintő vegyszerhasználat következtében egészségügyi panaszaink lennének, ezek alapján tájékoztassuk a megtőszolgálat vagy a sürgősségi betegellátó munkatársait.

A beavatkozások, mentés, elsősegélynyújtás során saját egészségünk érdekében soha ne feledkezzünk meg mi sem a védőfelszerelés, mint pl. fóliakesztyű, arcmaszk használatáról! A mérgezés típusától függetlenül a vitális, azaz életfunkciók biztosítása elsődleges jelentőségű. Szükséges lehet a beteg kimentése az esetleges veszélyzónából, ezt azonban csak szakember végezze!

Tájékozódjon az alkalmazni tervezett vegyszer érvényben lévő használati előírásáról, engedélyeiről az interneten

A növényvédelmi hatóság a növényvédő szereket felhasználásuk és forgalmazásuk szerint 3 forgalmi kategóriába sorolja (jelölésük: I., II. és III.). A kategóriarendszer lehetővé teszi, hogy az úgynevezett „hivatásos felhasználás” céljából felhasználandó növényvédő szerek elkülöníthetőek legyenek a hobbikertészkedésnél is alkalmazható növényvédő szerektől. Ezek a kategóriák adnak választ arra a kérdésre, hogy az adott készítménnyel ki, milyen végzettséggel, milyen jogosultsággal és milyen tevékenységet végezhet.

A forgalmi kategóriába sorolás elsősorban az adott készítmény humán- és ökotoxikológiai tulajdonságai alapján történik, vagyis azt veszik figyelembe, hogy milyen veszélyt – illetve kockázatot – hordoz annak felhasználása.

Az I. és II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szereket a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi szakhatósága által kiadott engedéllyel („fehér”, illetve „zöld könyv”) lehet forgalmazni, megvásárolni és felhasználni.

Ezzel kapcsolatban bővebb információkat a Nébih weboldalán olvashat: A növényvédő szerek csoportosítása forgalmi kategóriák szerint

Illetve szintén a Nébih portálján elérhető a Magyarországon engedélyezett növényvédő szerek hivatalos adatbázisa, amelyben rákereshet az Önt érdeklő készítményre: Növényvédő szerek adatbázisa

Vegyszerek, permetszerek hatásai

Mérgezés esetén a legáltalánosabb, legelső jel a fejfájás, hányinger, hányás, hasmenés, verejtékezés lehet.

A teljesség igénye nélkül különösen veszélyesek a dikumarolt tartalmazó mérgek, melyet patkányok és egerek irtására használnak, és aminek a hatása a véralvadás gátlásán alapul. Mérgezés esetén testszerte vérzések jelentkeznek, az orrból, a szájból és a végbélnyílásból vér szivárog. A vizelet, a bélsár és a felöklendezett gyomortartalom vérrel keveredett.

A dinitrofenol tartalmú, főleg gyomirtó szereknél – melyek gyorsan felszívódnak a testfelszínről is – nő az érintett testhőmérséklete, légzés- és pulzusszáma, fülei, ajkai elkékülnek, nyugtalanná, tudata zavarttá válik, nehézlégzés, szívritmuszavar léphet föl.

Növényvédőszer-mérgezések

Legismertebb képviselőik: Basudin, Bi-58, Buvatox, Cineb, Decis, Dithane, Karate, Nevifos, Sumi-Alfa, Unifosz.

Az alkilfoszfátot tartalmazó növényvédő szerek a legelterjedtebben alkalmazott permetszerek napjainkban, melyek a bőrről, kötőhártyáról is jól felszívódnak, és körülbelül fél óra múlva jelentkeznek a tünetek: a pupillák szűkülnek, hányinger, hányás, fejfájás, nyálfolyás, hasfájás, vérnyomásesés, szédülés, nehézlégzés, izomgyengeség, izomgörcsök lépnek fel.

Ma a kolineszteráz-bénító alkilfoszfátmérgezés okozza a legtöbb halálos esetet. Hasonlóan súlyos mérgezést tud okozni a paraquat tartalmú Gramoxon, de ez utóbbi már évek óta nincs forgalomban. Amiért fontos róla beszélni, hogy sajnos egyesek sokszor évekig őriznek elfekvő készleteket, így sérülések is bekövetkezhetnek napjainkban is.

Ellenőrizze a fenti linken, hogy a használni kívánt permetszer, amiből készlete van otthon, a jelenlegi ajánlások szerint is használható-e még!

Figyelem: a vegyszer oldott formában az ép bőrről is fel tud szívódni, ezért különösen fontos már a helyszínen a bőr ismételt lemosása, a vegyszeres ruha gondos levétele a sérültről gumikesztyűben.

Dekontamináció

A dekontamináció a beteg és a noxa (ártó hatású szer) közötti kontaktus megszüntetését jelenti a további méregbejutás megakadályozása céljából. Ennek érdekében a következő beavatkozások jönnek szóba:

  • Toxikus gázok belégzése okozta mérgezés esetén: kimentés a veszélyzónából, oxigén adása.
  • Bőrön keresztüli méregbejutás esetén: a kontaminált ruhadarabok eltávolítása, a bőr bőséges vízzel (és szükség esetén szappannal) való megtisztítása.
  • Szájon át bejutott méreg esetében: hánytatás (lásd alább), gyomormosás, orvosi szén adása, forszírozott diuresis.

Hánytatásnak általában a méreg bejutása után egy órán belül van értelme. A felszívódó méregmennyiség csökkenése a bejutás után 5 perccel történő hánytatást követően 30-70%, míg a méreg bejutása után 30 perccel már csupán 2-45%!

Az alkilfoszfát okozta tünetek, ahogy fentebb is írtuk, jellegzetesek: igen szűk pupilla, bradycardia, hányás, hasi görcsök, nyálfolyás, súlyosabb esetben eszméletlen állapot.

A kezelés mindig szakember dolga! Ha feltételezi a mérgezést, hívja a 112-t! Ha a szer orálisan került a szervezetbe, a gyomormosás feltétlenül indokolt a helyszínen, életmentő beavatkozás. Ezután általában Ringer infúziót kötnek be és Atropin injekciót adnak intravénás bólusban. Ennek mennyisége pontosan nem határozható meg, de legtöbbször 5-10 mg (5-10 ampulla!) Az adagolásnak jó indikátora, hogy kitágul a pupilla, megszűnik a tüdőödéma, csökken a nyálfolyás, hasmenés, majd a beteget tovább figyelve ezt az adagot ismételhetik akár 5-10 percenként is. Az Atropin adagja itt sokszorosa a különben terápiásan alkalmazott 1-2 mg-nak, mérgezés esetén azonban nem kell félni adott esetben 10-30 mg alkalmazásától sem. A beteg életben maradására a helyszíni ellátás során ez az egyetlen esély. Hospitalizáció feltétlenül szükséges a helyszíni ellátás után.

Ha enyhe könnyezésen kívül más tünetet nem tapasztalunk, elképzelhető, hogy nem kell azonnal orvoshoz fordulni. De ha a fent felsorolt súlyosabb tünetek valamelyikét, vagy azok közül többet is tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a munkát, és hívjuk a mentőket!

Tartsuk be az előírásokat!

A legtöbb rovarirtó szer használati utasításán fel van tüntetve az úgynevezett munkaegészségügyi várakozási idő, mely azt jelenti, hogy a szer használatát követően bizonyos ideig egészségügyi okokból nem lehet a kertben munkát végezni. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni az egészségkárosodás megelőzése érdekében!

Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő annyit jelent, hogy az adott vegyszerrel kezelt gyümölcsöt, zöldséget a megadott perióduson belül nem szabad elfogyasztani, még alapos mosást követően sem!

Ki kell várni, be kell tartani ezeket az időintervallumokat!

Amit a segítség megérkezéséig tehetünk

Próbáljuk nyugalmunkat megőrizni! A kapkodás csak további bajok forrása lehet!

Az alapvető elsősegély-utasítások legtöbbször rajta vannak a flakon címkéjén. Nagyon fontos, hogy az a családtag, ismerős, aki a sérülten segít, önmagát feltétlenül védje a mérgezéstől (viseljen maszkot, kesztyűt, zárt ruhát)!

Ha lehet, a beteget el kell távolítani a méreg közeléből, szennyezett ruháit le kell venni, és ha mód van rá, testét szappanos vízzel le kell mosni, hogy ne kerülhessen több méreg a bőrön keresztül a szervezetébe.

A beteget mi ne hánytassuk, mert az esetleges görcsrohamok során könnyen félrenyelhet! Tilos az érintettel tejet, alkoholt, ricinusolajat itatni, mert ezek az anyagok bizonyos mérgek – például az alkilfoszfátok, klórtartalmú szerek – felszívódását és toxicitását meggyorsítják!

A szemet bő folyó vízzel ki kell öblíteni, ha oda is bejutott a vegyszer! Bizonyos súlyos esetekben az is sokat segíthet, ha az orvosnak vagy a mentőknek telefonon keresztül beolvassuk a méreg fő összetevőit, és a mentő vagy a körzetiorvos kiérkezéséig a kapott utasításokat követjük!

Mit tehetünk még a mérgezés megelőzése érdekében?

Természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy ezeket a vegyszereket nem szabad lenyelni, nagy mennyiségben belélegezni! Feltétlenül oda kell figyelnünk azonban a következőkre is:

  • A gyermekek, háziállatok semmiképpen se férhessenek hozzá a mérgekhez, azokat gondosan zárjuk el előlük!
  • Mindenképpen az élelmiszerektől távol, külön polcon, zárható szekrényben tartsuk a mérgeket, vegyszereket!
  • A kiürült csomagolóanyagot, flakont ne használjuk más célokra, hanem dobjuk ki a hulladékgyűjtőbe!
  • A vegyszerek használata közben tilos enni, inni, dohányozni! Ha végeztünk a munkával, alaposan mossunk kezet, mielőtt bármi máshoz kezdenénk!

Dr. Soltész Annamária, általános orvos Dr. Szabó ZsuzsannaForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária, általános orvos
Aktualizálta: Dr. Szabó Zsuzsanna


Felhasznált irodalom:

Cikkajánló

Túl sokat néz tévét?
Túl sokat néz tévét?

A trombózis veszélyének teszi ki magát.

A torokfájás kezelése
A torokfájás kezelése

Az enyhe torokfájás otthon is kezelhető.

WEBBeteg - Dr. Horváth Viktória, fogszakorvos
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Balogh Mária, újságíró
WEBBeteg - Cs. K., fordító
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.