• Baleset az utakon: gyorshajtás, figyelmetlenség és fáradtság az okok között

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Ha az időjárás változik, akkor több baleset történik az utakon, ezért ilyenkor az autóvezetőknek még körültekintőbbnek kell lenniük. Elkészült Magyarország útjainak kockázati térképe, amely fontos jelzés az autósoknak, figyelve a baleset-megelőzésre.

        A közúti közlekedés olyan, mint egy nagy társasjáték: milliók űzik nap, mint nap, írott szabályai vannak, amelyeket a balesetek megelőzése, az emberi élet, testi épség és egészség védelme érdekében minden közlekedőnek be kell tartania. És tényleg: sokan játéknak fogják fel az egészet, pedig életekről van szó, a családunk és embertársaink életéről.

        Szakértők szerint már kisgyermekkorban meg kell kezdeni a közlekedésre felkészítő munkát, míg felnőtt korban a szabályok átismétlése, az új előírások naprakész ismerete, valamint azok betartása a legfőbb feladat.

        A magyarok szeretnek egyéni megoldásokat alkalmazni az utakon, szeretnek eltérni a szabályoktól. A közlekedésben azonban nincs helye az innovatív megoldásoknak, a szabályok betartására, a biztonságra kell törekedni – hangsúlyozza Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója.

        Hirdetés

        Elkészült Magyarország útjainak kockázati térképe. Az uniós finanszírozású SENSoR (Biztonságos utak a délkelet-európai régióban) projekt keretében összesen 15 ezer kilométernyi útszakasz kockázatbecslését végezték el. A térkép elkészülte csak az első lépés, a következő feladat, hogy a közútkezelőknek és az önkormányzatoknak olyan javaslatokat tegyenek, amik megoldást jelenthetnek a térképen látottakra. Hazánkban összesen 2918 kilométernyi útszakaszt vizsgált a Közlekedéstudományi Intézet a SENSoR partnereként. A szakemberek összevetették az egyes szakaszok forgalmi adatait a baleseti statisztikákkal. A zölddel jelölt utak az ott elszenvedett balesetek alapján alacsony kockázatúak, és ahogy sötétedik a szín, úgy nő a kockázat is.

        A főváros környékén például az M0-ás körgyűrű zöld. Viszont itt is adódik piros, sőt fekete útszakasz is bőven. A 2-es út körülbelül a Vác-Nagyoroszi szakaszon, a 3-as út egész Pest megyei szakasza (Gödöllőtől majdnem Hatvanig) és a 4-es úton Szolnok előtt érdemes nagyon vigyázni.

        A 3-as út Miskolc után szinte teljes egészében piros és fekete (ahogy a Pest megyei szakasza volt), sőt az 4-es és a 41-es úton is érdemes vigyázni a határátkelők felé. Az 4-es út például végig piros és fekete Záhonyig.

            

        Nyugat-Magyarországon a 6-os úton, Pécs után találhatjuk a leghosszabb fekete szakaszt. Pécstől kezdve, egyetlen rövid narancssárga szakaszt kivéve, Barcsig magas kockázatú a 6-os út. Nem rózsás a helyzet a Székesfehérvár-Győr-Szombathely háromszögben sem, bár mindenképpen kevesebb fekete szakaszt látunk, mint az ország többi részén.

        A felmérések alapján a magyar autópályák jó minőségűek és alacsony kockázati besorolásúak.

        Ezek a térképek elsősorban a közútkezelőknek, az önkormányzatoknak, az autósoknak segítenek a megelőzésben. Amennyiben tudjuk egy útszakaszról, hogy az kiemelten veszélyes, hetente történik közlekedési baleset, akkor vizsgálják meg a szakemberek, mit lehet tenni ellene, hogyan lehet csökkenteni a veszélyforrást, szükség lehet pl. forgalomkorlátozásra, körforgalom kiépítésére, az útszakasz fejlesztésére. A mentők is figyelemmel kísérik ezeket a változásokat, mert kiemelkedőnek tarják a balesetmegelőzést – mondja Győrfi Pál.

        Az adatok tükrében

        Az autóvezetőt vagy éppen a kerékpárost és a gyalogost a közlekedési statisztika nem hozza lázba, amíg ő vagy a családtagja nincs benne, amíg nem sérül meg súlyosan ő maga, vagy valamelyik szerette az utakon, nem veszi komolyan a prevenciót sem. Pedig igen árulkodóak az adatok és közös gondolkodásra ösztönöznek.

        A rendőrség által gyűjtött legfrissebb előzetes baleseti statisztikai adatok alapján 2014 első negyedévében(január és március között) összesen2 996 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 11 százalékkal több, mint 2013 hasonló időszakában. Ha a baleseteket súlyosságuk szerint csoportosítjuk, kiderül: a halálos kimenetelű balesetek száma 2013-hoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett, 2004-hez viszonyítva azonban 50 százalékos csökkenés tapasztalható (242-ről 121-re). A súlyos sérüléses balesetek számában az elmúlt évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedés (753-ról 890-re), míg 2004-hez képest 34 százalékos csökkenés figyelhető meg. A könnyű sérüléses balesetek esetében hasonló jelenséget figyelhetünk meg. Az előzetes adatok alapján a 2013. első negyedévi 268 fővel szemben 2014 első három hónapjában 14 százalékkal többen okoztak személysérüléses közúti közlekedési balesetet szeszesitaltól befolyásolt állapotban.

        A gyorshajtás a közutak első számú gyilkosa

        Amennyiben az okokat nézzük, az erőhatásoktól és a biztonsági berendezésektől függően nagyon változatos a kép. A korszerű személyautók jobban védik az utasokat, mint egy 20 évvel ezelőtti konstrukció, azonban ez csak akkor igaz, ha az utasok használják a biztonsági övet, a gyerekülést – mondja Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója. Amennyiben használta az utas a biztonsági felszerelést, akkor elkerülhető a kirepülésből származó súlyos sérülés, ugyanakkor a biztonsági öv egy komolyabb erőnyomásnál mellkas-sérülést okozhat.

        A korszerű személyautók előnye a fokozott biztonság, hátránya pedig a dinamikus menet tulajdonság (eleve gyorsabb, agresszívebben gyorsul). Éppen ezért a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka, emellett a fáradtság miatti elalvás, elbóbiskolás is jellemző, illetve a zéró tolerancia ellenére gyakori az ittas vezetés, ráadásul volt már rá eset, amikor felmerült a kábítószeres befolyásoltság gyanúja is.

        A statisztikákat figyelve: a közlekedési balesetek főbb okaiban és okozóibanaz elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. Első helyen az abszolút és a relatív gyorshajtás (873 eset), másodikon az elsőbbség meg nem adása (792 eset), harmadikon pedig az irányváltoztatási, haladási, és bekanyarodási szabályok megsértése (412 eset) áll. A személysérüléses közúti balesetek 65 százalékát személygépkocsi vezetők, 10 százalékát tehergépjármű vezetők, szintén 10 százalékát pedig kerékpárosok okozták. A gyalogosok a közúti balesetek közel 8 százalékát idézték elő.

        Igazán elgondolkodtató adat, hogy a TISPOL (European Traffic Police Network) tavaly augusztus végi nemzetközi sebességellenőrző kampánya során hazánkban három nap alatt több mint 8 ezer gyorshajtóval szemben indult eljárás.

        Baleseti sérülés: több hónapig is eltarthat a kezelés

        Dr. Patczai Balázst, a PTE ÁOK Mozgásszervi Sebészeti Intézet Traumatológiai és Kézsebészeti Klinikai Tanszék egyetemi tanársegédjét, ortopéd, traumatológus szakorvost kérdeztük.

        Egy átlagos nap hány közúti sérültet látnak el a Traumatológián?

        Az elmúlt években észlelhető volt a súlyos esetek számának csökkenése, manapság ambulanciánkon napi 1-2 és 8-10 beteg között változik az ellátott sérültek száma, a súlyos és könnyű eseteket is beleértve. Időjárási frontok idején több a sérült az utakon, így hozzánk is több beteg kerül.

        Regionális ellátási feladataink vannak, ezért napi gyakorisággal mentőhelikopterrel szállított sérülteket is fogadunk.

        Milyen sérülésekkel kerülnek be önökhöz? Melyek a leggyakoribbak?

        A betegek gyalogos vagy kerékpáros gázolások, valamint gépjárműbalesetek sérültjei, a mechanizmusnak megfelelően jellemző sérülés típusokkal, sérüléskombinációkkal. A személygépkocsi ütközéses baleset sérültjeinél leggyakoribb a fej, mellkas, has zúzódása, repesztett fejsebek, kéz-és csuklósérülések, térd, láb zúzott sérülései. Súlyosabb sérüléseknél, multi- és politraumatizáció esetében testüregi vérzések, több végtagot érintő törések fordulnak elő. Gázolásos esetekben a védőberendezések hiánya miatt súlyosabb sérüléseket tapasztalunk: gyakori a több testtájat érintő sérülés, koponya-, mell-, hasüregi vérzés, ezek kombinációi, kiegészülve nyílt töréssel.

        Átlagosan mennyi időt töltenek a kórházban ezek a betegek?

        A kórházban töltött idő a 2-3 napos megfigyeléstől, a műtét utáni lábadozástól, a több napos-hetes intenzív és baleseti sebészeti osztályos ellátásig terjed. Súlyos szövődmények kialakulása esetén ez a 1-2 hónapig is tarthat. A szükséges rekonstrukciós beavatkozások több alkalommal igényelhetnek kórházi bennfekvést. A rehabilitációs kezelések, amelyek zömében intézményünkben történnek, több hónapig tartanak.

        Több a férfi sérült, mint a nő? 

        Sejthető enyhe férfi dominancia praxisunkban. A személyes megfigyelésem alapján elmondható, hogy a gyalogátkelőhelyen gyakrabban idősebb nők sérülnek meg, kerékpáros gázolásnál pedig olyan középkorú férfiak, akik ittasan ültek fel a biciklire

        Fontos mérföldkő a mentésirányítási informatikai rendszer kiépítése

        Az Országos Mentőszolgálat 771 mentőegységet működtet az országban, a mentőgépkocsik mellett vannak eset és rohamkocsik, mentőmotorok, valamint mentőhelikopterek is. Évente közel egymillió esetük van, ebből a statisztikák szerint több mint 15 ezer a személyi sérüléssel járó közúti baleset (2013-ban 15 557 ilyen eset volt).

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr igazgatója a WEBBeteg.hu portálnak elmondta: a mentők folyamatosan monitorozzák, elemzik a feladatszámokat, de ez az összes esetre vonatkozik, beleértve a rosszulléteket, a különböző otthoni és üzemi baleseteket, illetve a közúti baleseteket is. A cél, hogy olyan helyszínre irányítsák a mentőegységeket, ahol több eset van, ahonnan több hívás érkezik, ahol a legnagyobb szükség van a segítségre.

        Ezzel kapcsolatban egy nagy előrelépés várható. A mentőszolgálatnak ugyanis május végére teljesen kiépül a mentésirányítási informatikai rendszere, ennek köszönhetően minden adatot pontosan elemezni tudnak. Egyáltalán nem lehetetlen, hogy olyan rugalmas megoldásokat is alkalmaznak majd, hogy ha például van egy olyan közúti csomópont, útszakasz, ahol a statisztikákat figyelembe véve péntek délutánonként nagy valószínűséggel baleset lehet, akkor már délben a helyszín közelébe küldünk egy mentőautót, hogy közel legyen a segítség – részletezi Győrfi Pál.

        Mire kell figyelnünk?

        • Szabálykövető magatartás (betartani a KRESZ-t, figyelni a jelzésekre és a többi közlekedőre).
        • Biztonsági berendezések használata (a legfrissebb felmérés szerint az első ülésen tízből kilencen csatolnak: legalacsonyabb az övhasználat lakott településen belül a hátsó üléseken, a gyermekek védettsége jelentősen nőtt, de még minden tízedik gyermek védtelenül utazik a gépkocsiban).
        • Vezetésképes állapot az autóra nézve (pl. műszakilag megfelelő autó, az évszaknak megfelelő gumiabroncs).
        • Vezetésképes állapot a vezetőre nézve (kipihent állapotban legyünk, nem fogyaszthatunk szeszesitalt, vagy bódító hatású szert (erős nyugtatókat, kábítószert) a vezetés előtt, illetve alatt).

        Ha fáradt…

        Biztonságunk érdekében az is nagyon fontos, hogy ne legyünk ingerült, ideges (pszichésen alkalmatlan) állapotban, továbbá ne legyünk fáradtak, kialvatlanok, amikor a volán mögé ülünk. Sokan nem is sejtik, de a fáradtság az egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázat, hatása esetenként az ittas állapottal egyenértékű.

        A fáradt vezető csak korlátozottan képes (esetenként képtelen) a jármű biztonságos vezetésére, hiszen mind az információk észlelésének, mind pedig a veszélyek elhárításának képessége súlyos csorbát szenved. A kutatásokon alapuló szakértői vélemények alapján több mint hatszoros a baleseti kockázatunk növekedése akkor, amennyiben fáradtan veszünk részt a közúti forgalomban.

        A fáradtság a test válasza a folyamatos fizikai és mentális igénybe vételre, vagy az alváshiányra. Az európai polgárok nem kevesebb, mint 38 százaléka alvászavarokban szenved.

        A fáradtság okai:

        • a hosszan tartó munkavégzés
        • tartós járművezetés
        • nem elégséges alvás
        • rendszertelen munkabeosztás stb.
        Együtt közlekedjünk!

        Az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság 1992. évi megalakulása óta a partnerség elvét képviseli a közúti közlekedésben, ezért a Magyar Kerékpárosklub javaslatát felkarolva élére állt az új kampánynak, amely az „Együtt közlekedjünk!” megnevezést kapta. A kezdeményezés valójában egy olyan országos szintű kampány, amely minden közlekedőnek szól, így gyalogosnak, kerékpárosnak, jármű és gépjárművezetőknek, utasoknak, és a partnerség elvét hirdeti.

        (WEBBeteg - Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült: 2014.09.22 16:07
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fogzás és fogápolás

        Fogzás és fogápolás

        Dr. Szendrey Gábor

        A fogzás megviseli a csecsemőket. Mit tehet a szülő és mit ne tegyen?

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Elsősegély alkoholmérgezés esetén

        Alkoholmérgezésről akkor beszélhetünk, ha a véralkoholszint eléri a 2,5-4 ezreléket, ami körülbelül 100 g alkohol fogyasztása után következik be.

        Vészhelyzet - Általános tennivalók

        Sosem tudhatjuk, hogy mikor kerülünk olyan helyzetbe, ahol a mentők kiérkezéséig nekünk magunknak kell helytállnunk. A higgadt cselekvés életet menthet vagy megelőzheti a súlyosabb károsodásokat.

        A karácsonyi időszakban is folyamatos betegellátás az ÁEEK intézményeiben

        Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) fenntartásában működtetett intézményekben, kórházakban a betegellátás a karácsonyi időszakban is folyamatos és zökkenőmentes lesz.

        Kanyarójárvány van Romániában

        Kanyarójárvány van Romániában - jelentette be szerdán a bukaresti egészségügyi minisztérium arra hivatkozva, hogy az év első hónapjában 675 megbetegedést regisztráltak a hatóságok, és a betegség két kisgyerek halálához vezetett, egy harmadik esetében pedig feltételezhető, hogy a kanyaró volt a halál oka.

        Nagy gondot kell fordítani a koponyasérülések megelőzésére - konferencia

        A koponyasérülések megelőzésének fontosságát hangoztatták a Pécsi Tudományegyetem (PTE) e témában rendezett konferenciájának előadói kedden a baranyai megyeszékhelyen.

        Életveszélyes helyzetek, amikor minden perc számít - Stroke és szívinfarktus

        Sokat olvasunk, hallunk azokról a betegségekről, azokról az életveszélyes pillanatokról, amelyekben legtöbbször a lélekjelenlét, a gyorsaság és a megfelelő tudás jelentheti egy embertársunk, szerettünk életét. Cikkünkben az Országos Mentőszolgálat Alapítvány tanácsait olvashatja.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
      • Orvos válaszol
        Dr. Pászthory Erzsébet

        Dr. Pászthory Erzsébet

        gasztroenterológus, háziorvos, belgyógyász szakorvos

      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások