Baleset az utakon: gyorshajtás, figyelmetlenség és fáradtság az okok között

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
frissítve:

Ha az időjárás változik, akkor rendszerint több baleset történik az utakon, ezért ilyenkor az autóvezetőknek még körültekintőbbnek kell lenniük. Melyik a legveszélyesebb útszakasz? Melyik vármegyében van a legtöbb baleset? A WEBBeteg.hu összefoglalója.

A közúti közlekedés olyan, mint egy nagy társasjáték: milliók űzik naponta, írott szabályai vannak, amelyeket a balesetek megelőzése, illetve az emberi élet, a testi épség és egészség védelme érdekében minden közlekedőnek be kell tartania. És tényleg: sajnos sokan játéknak fogják fel az egészet, pedig életekről van szó, a családunk és embertársaink életéről.

Szakértők szerint már kisgyermekkorban meg kellene kezdeni a közlekedésre felkészítő munkát, míg felnőttkorban a szabályok átismétlése, az új előírások naprakész ismerete, valamint azok betartása a legfontosabb feladat, idősebb korban pedig meg kellene fontolni, ki az, aki alkalmas a közúti közlekedésben való részvételre.

- A magyarok szeretnek egyéni és egyedi megoldásokat alkalmazni az utakon, szeretnek eltérni a szabályoktól. A közlekedésben azonban nincs helye az ilyen innovatív megoldásoknak, a szabályok betartására, a biztonságra kell törekedni – hangsúlyozza Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és PR igazgatója.

Az adatok tükrében

Hazánkban 14 634 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt 2024-ben, ebből több mint 4000 eset súlyos sérüléssel zárult, 439 végződött halállal – derül ki a KSH adataiból. Közép-Magyarországon történt a legtöbb ilyen eset (4603), majd az Észak-Alföld következik (2214), a lista végén Dél-Dunántúl (1342) található.

Évtizedek óta Budapest a legkevésbé biztonságos helyszín: a fővárosban 2019-ben volt a csúcs év (4626 közúti balesettel), azóta évről évre csökken a szám: 2023-ban 3094 ilyen eset történt, míg a legfrissebb KSH adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 2266 szerencsétlenséget regisztráltak a főváros útjain.

A legtöbb halálos kimenetelű közúti baleset Pest vármegye után Budapesten történt (59 és 43), majd Bács-Kiskun (36), Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron vármegye (26) következik. A legkevesebb ilyen típusú közlekedési baleset Nógrád és Somogy vármegyében történt (8 és 10 eset).

Az autóvezetőt vagy éppen a kerékpárost és a gyalogost a közlekedési statisztika sajnos nem hozza lázba, amíg ő vagy a családtagja nincs rajta a listán, amíg nem sérül meg súlyosan ő maga vagy valamelyik szerette az utakon, nem veszi komolyan a prevenciót sem. Pedig igen árulkodóak az adatok és közös gondolkodásra ösztönöznek.

- Amennyiben tudjuk egy útszakaszról, hogy az kiemelten veszélyes, esetleg hetente történik ott közlekedési baleset, akkor megvizsgálják a szakemberek, mit lehet tenni ellene, hogyan lehet csökkenteni a veszélyforrást, szükség lehet például forgalomkorlátozásra, körforgalom kiépítésére, az útszakasz fejlesztésére. A mentők is figyelemmel kísérik ezeket a változásokat, mert kiemelkedően fontosnak tartják a balesetmegelőzést – mondja Győrfi Pál a WEBBeteg kérdésére.

Ezek a legveszélyesebb autópályák és országutak

A részletes, út és útszakasz szerinti adatok jelenleg még a 2023-as évre állnak rendelkezésre. Az első helyen az 51/510 számú út (Dunavarsánynál) található a listán, majd hazánk leghosszabb közútja, a 4-es számú főút (Szolnoknál), valamint a 82-es (Nagyesztergár, Csesznek térségében) és a 86-os főút (Szombathelynél) következik.

Némi csökkenést lehet tapasztalni a hazai autópályákon bekövetkezett személysérüléses közlekedési balesetek számában 2023-ban, amikor kereken 500 ilyen eset történt. Továbbra is az M1-es autópálya számít a legveszélyesebbnek, ahol több mint 100 közúti balesetet regisztráltak 2023-ban.

  • M1-es (136 baleset),
  • M3-as (123),
  • M5-ös (98),
  • M0-s körgyűrű (85).

A gyorshajtás mellett más fő oka is van a baleseteknek

A közlekedési balesetek főbb okaiban és okozóiban az elmúlt évekhez képest nem történt érdemi változás. Az első és második helyen az abszolút és a relatív gyorshajtás, valamint az elsőbbség meg nem adása szerepel (az összes baleset 27 és 25 százaléka), valamint a kanyarodás szabályainak figyelmen kívül hagyása (16 százalék) és a követési távolság be nem tartása (7 százalék) is ott van a főbb okok között.

A korszerű személyautók előnye a fokozott biztonság, hátránya pedig a dinamikus menet tulajdonság (eleve gyorsabb, agresszívebben gyorsul). Éppen ezért a gyorshajtás a közúti balesetek legfőbb oka, emellett a fáradtság miatti elalvás, elbóbiskolás is jellemző, illetve a zéró tolerancia ellenére gyakori az ittas vezetés, ráadásul volt már rá eset, amikor felmerült a kábítószeres befolyásoltság gyanúja is. Illetve ott van az okok között a vezetés közbeni mobiltelefonálás: elég csupán néhány másodperc, hogy ne az útra figyeljen az autós és már megtörténhet a baleset.

A biztonsági öv használati aránya hazánkban ma még jelentősen elmarad a legfejlettebb közúti közlekedésbiztonsággal rendelkező országok akár 98 százalékos arányától, valamint a gépjárműben utazó gyermekek védettségének jelenlegi szintje sem megfelelő – olvasható a „Magyarország közúti közlekedésbiztonsági helyzetének alakulása 2023-ban” című elemzésben.

- A korszerű személyautók jobban védik az utasokat, mint egy 20 évvel ezelőtti konstrukció, azonban ez csak akkor igaz, ha az utasok használják a biztonsági övet, a gyermekülést – mondja Győrfi Pál. - Amennyiben használta az utas a biztonsági felszerelést, akkor elkerülhető a kirepülésből származó súlyos, akár halálos sérülés. Igaz, hogy a biztonsági öv egy komolyabb erőhatásnál enyhe zúzódást okozhat, de ez sokkal kisebb veszélyt jelent.

A statisztikákból kiderült az is, hogy a személysérüléses közúti balesetek 65 százalékát a személygépkocsi-vezetők, kevesebb mint 10 százalékát a tehergépjármű-vezetők, közel 5-5 százalékát pedig a kerékpárosok és a gyalogosok okozták. Az egyéb eszközök kategóriába (2 százalék) vélhetően bekerültek az elektromos rollerek is, amelyekre külön felhívja a figyelmet az OMSZ kommunikációs és PR vezetője, mint új baleseti forrásra. Védőfelszerelés hiányában, ütközés következtében súlyos koponyasérülést szenvedhet el a rolleres, de halálos kimenetelű esetről is tudunk – teszi hozzá a szóvivő.

Mire kell figyelnünk?

  • Szabálykövető magatartás (betartani a KRESZ-t, figyelni a jelzésekre és a többi közlekedőre).
  • Biztonsági berendezések használata (itt elsősorban a biztonsági öv használata fontos).
  • Vezetésképes állapot az autóra nézve (pl. műszakilag megfelelő autó, az évszaknak megfelelő gumiabroncs).
  • Vezetésképes állapot a vezetőre nézve (kipihent állapotban legyünk, nem fogyaszthatunk alkoholt vagy bódító hatású szert (erős nyugtatókat, kábítószert) a vezetés előtt, illetve alatt).

Ha fáradt

Biztonságunk érdekében az is nagyon fontos, hogy ne legyünk ingerült, ideges (pszichésen alkalmatlan) állapotban, továbbá ne legyünk fáradtak, kialvatlanok, amikor a volán mögé ülünk. Sokan nem is sejtik, de a fáradtság az egyik legnagyobb közlekedésbiztonsági kockázat, hatása esetenként az ittas állapottal egyenértékű. A fáradt vezető csak korlátozottan képes a jármű biztonságos vezetésére, hiszen mind az információk észlelésének, mind pedig a veszélyek elhárításának képessége súlyos csorbát szenved. A kutatásokon alapuló szakértői vélemények alapján több mint hatszoros a baleseti kockázatunk növekedése akkor, amennyiben fáradtan veszünk részt a közúti forgalomban.

A fáradtság a test válasza a folyamatos fizikai és mentális igénybevételre vagy az alváshiányra. Oka lehet a hosszan tartó munkavégzés, a tartós járművezetés, a kialvatlanság, vagy akár a rendszertelen munkabeosztás.

Szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Szily Tamás

Dr. Szily Tamás

Traumatológus, Ortopédus

Budapest

Cikkajánló