Állítsuk meg az elhízást!

Az Elhízás Világnapjára - március negyedikére- tudományos konferenciát szervez a Magyar Elhízástudományi Társaság. A konferencián „Állítsuk meg az elhízást!” szlogennel Prevenciós Platform alakul az elhízás határterületein tevékenykedő tudományos és szakmai szervezetek összefogásával.

A platform megalakulásának oka

A 21. század egyik legnagyobb kihívást jelentő népegészségügyi problémája az elhízás. Világszerte több mint évi 2,8 millió haláleset köthető túlsúlyhoz vagy elhízáshoz, az OECD-országokban csaknem minden negyedik ember él elhízással, a felnőttkori elhízás átlagos aránya a 2010-es 21%-ról 2016-ra 24%-ra nőtt, így további 50 millióval emelkedett az elhízással élő személyek száma. A mozgásszegény életmód minden gyermek és felnőtt korosztályban jellemző, a túlzott kalóriabevitel több mint 20%-kal nőtt az elmúlt 50 évben. Az elhízás előfordulása a világ országaiban szoros összefüggést mutat a COVID-19 megbetegedéssel és halálozással.

A plusz kilók egyre nagyobb pénzügyi terhet rónak az egyénre és az egészségügyi rendszerekre, évente mintegy 70 milliárd euróba kerül csak az Európai Unió számára az egészségügyi közvetlen költségek és a munkából való távolmaradás miatt. Az elhízásból adódó közvetlen egészségügyi költségek 39%-kal, a közvetett egészségügyi ráfordítások mintegy 30%-kal növelik az egészségügyi alapok kiadásait. Prognosztizált számítások azt mutatják, ha az európai kormányok a testsúly problémából adódó többlet egészségügyi ráfordításra elkülönített összes meglévő és jövőbeli forrást a legköltséghatékonyabb kezelési módszerekre fordítanák, egyes országok egészségügyi alapjai akár 60%-os megtakarítást elérhetnének.

Az Elhízástudományi Társaság legújabb vizsgálatai 2020-2022 között ismét az elhízás előretörését mutatják.

Az országos lakossági felmérés összehasonlító adatai a pandémiás időszakban a megelőző évek átlagaihoz képest jelentősen emelkedő előfordulást mutatnak, különösen a fiatal felnőtt korcsoportokban. Az elhízás előfordulása a COVID-19 megbetegedéssel és halálozással szoros összefüggést mutat különösen a 18-45 éves korosztályban. A Covid fertőzésben elhunytak között a súlyos fokú elhízás diagnózisa jelentős arányban jelen van, lényegesen meghaladva a lakossági adatokban észlelt BMI 35 kg/m2 feletti gyakoriságát. Az elhízás emelkedő trendje új kezelési stratégiákat tesz szükségessé.

Megfelelő stratégiával kell rendelkezni az elhízás problémájával kapcsolatban, valamint nemzeti tervvel és ütemezett végrehajtására szánt erőforrásokkal. A nemzeti stratégiának túl kell mutatnia egy-egy önálló célkitűzésen, ki kell terjedjen az elhízás holisztikus szemléletű megelőzésére és az egészségügy keretei között történő kezelésére.

Ezért teszi közzé felhívását a Magyar Elhízástudományi Társaság, amely az alábbi pontokat tartalmazza:

1. Ismerjük fel és ismertessük el, hogy az elhízás korunk multifaktoriális eredetű népbetegsége, amely beavatkozás nélkül egyre csak súlyosbodik!
2. A társadalmi megítélésben, valamint az egészségügyi ellátás során biztosítsuk a stigmatizáció és diszkrimináció mentes szemléletet!
3. Monitorozzuk az elhízás előfordulását, kövessük az új tudományos eredményeket és hiteles információkat közöljünk a súlyosbodás kivédésének, illetve korai megelőzésnek lehetőségeiről!
4. Az evidenciaszintű szakmai protokollon alapuló korszerű multidiszciplináris kezelést illesszük be az egészségügyi alap- és szakellátó rendszerbe, továbbá támogassuk az önsegítő betegklubok működését!
5. Az elhízás környezeti, társadalmi és gazdasági gyökerei holisztikus szemléletű, kedvező irányú befolyásolására széles körű összefogást és együttműködést kezdeményezünk.

A konferencia időpontja: március 4.; 9-16.30

Helyszíne: D50 Hotel és Rendezvényközpont Budapest VII. Damjanich utca 50.

A program elérhető az alábbi linken.

Tovább Miért kell kezelni az elhízást? A túlsúly következményei

(Magyar Elhízástudományi Társaság)