Álomkór - Milyen betegség?

szerző: Deák Nikolett - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete
lektorálta: Dr. Sás Valentin frissítve: 2020.01.24.

Az álomkór nevű betegség legfőképpen Afrikára jellemző, Európában igazából csak behurcolt esetekkel találkozhatunk. A betegséget a Trypanosoma brucei nevű protozoon (állati egysejtű) okozza, ami a cecelégy csípése által tud bejutni az emberi vagy állati (pl. szarvasmarha) szervezetbe.

A protozoon a cecelégy nyálában található, ezzel magyarázható, hogy a csípésével terjed. Mindkét nem – tehát a hím és nőstény légy is – tud csípni. A csípés után a kórokozó a vérbe vagy a nyirokrendszerbe jut (ritkán az agy-gerincvelői folyadékba is bejuthat).

A betegségnek két típusa van: a kelet-afrikai és a nyugat-afrikai álomkór. Az előbbi az erdős és szavannás területekre jellemző, míg az utóbbi inkább a folyók partja mentén okoz megbetegedéseket. A legtöbb esetet a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről jelentették.

Mik a tünetei a betegségnek?

A két típusnak nagyon hasonló tünetei vannak, a különbség igazából a kórlefolyásból adódik.

A kelet-afrikai (vagy más néven rhodéziai tipusú) megbetegedés gyorsabb lefolyású és veszélyesebb. A csípés után kéttő vagy három nap múlva jelentkeznek az első tünetek: a csípés helyénél gyulladás lép fel, amit láz kísérhet, illetve a környéki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, de fájdalmat nem okoznak. Jellemzően a nyaki nyiromcsomókon látható leginkább az elváltozás. Körülbelül másfél hét múlva (10 nap) jelentkeznek a súlyosabb tünetek: magas láz, izom- és izületi fájdalmak, kiütések, fogyás, szívelégtelenség - amit szívizomgyulladás okoz -, és végül fellépnek az idegrendszeri tünetek is, abban az esetben, ha a beteg még életben van.

Az idegrendszeri tünetek közé tartozik a zavartság, a személyiség változás, az elkent beszéd, a görcsök, a járás nehezebbé válása és az hogy a beteg bármikor elalszik – ezért hívjuk a betegséget álomkórnak. Az elalvásos periódusok egyre hosszabbak lesznek, míg a végén a beteg kómába esik. Vérvizsgálat során a tünetek mellett a kórra utalhat még a vérszegénység (anémia), a vérlemezkék alacsonyabb száma és a vörösvértestek gyorsult süllyedése, amit a fertőzés által kiváltott gyulladás okoz.

A diagnózis felállítása

A nyirokcsomókból vett biopsziával, vagy az agyi-gerincvelői folyadék elemzésével biztos diagnózist tudunk felállítani, ám ha a beteg már az idegrendszeri tünetek fázisában van, akkor nagyon kevés idő áll az orvosok rendelkezésére, hogy kimutassák a kórokozót és megkezdjék a kezelést. A pontos diagnózist nehezíti az, hogy ebben a szakaszban a protozoonok látszólag eltűnnek. Ilyen esetben sokszor előfordul, hogy a beteg agykárosodást szenved, ha túléli a betegséget.

A nyugat-afrikai (vagy más néven gambiai tipusú) álomkór első tünetei a cece légy csípése után jóval később (hetek, hónapok) jelentkeznek. Itt a kezdeti tünetek enyhék, jelentéktelennek tűnők, így nehéz időben észrevenni a betegséget. Az enyhe kezdet után itt is ugyanúgy jelentkeznek az idegrendszeri tünetek, amik végül a megfelelő kezelés nélkül a beteg halálát okozhatják.

Mindkét betegségre hatékony gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre (suramin, pentamidin injekció)

Ám a teljes felépülés érdekében a kezelést meg kell kezdeni a betegség első szakaszában, mivel ha később kezdjük el, akkor van rá esély, hogy a betegnek agykárosodása lesz, illetve a terápia ellenére is elhunyhat.

A betegség megelőzésére igazán hatékony mód nincsen, az előbb említett gyógyszerek védelmet nyújthatnak rövidebb ideig, de toxikus hatásuk van, illetve hatékonyságuk is megkérdőjelezhető a prevenció területén.

Hatékony módszer lehet még a megfelelő öltözék viselése is – hosszú ujjú felső és hoszú nadrág viselése. Alváshoz érdemes szúnyoghálót használni, illetve hatékonyak lehetnek a rovarirtó spray-k is, ha járványveszélyes területre merészkedünk.

Fontos, hogy aki egyszer már átesett a betegségen, az sem élvez védettséget egy újabb fertőzéssel szemben!

Olvasson tovább! Afrikába utazik? Milyen óvintézkedések szükségesek?

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Deák Nikolett, medikus
Lektorálta: Dr. Sás Valentin

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Emésztési problémák Emésztési problémák

Mi okozhat székrekedést, és mi hasmenést? Mikor mi segíthet? (x)

Vérszegénység Vérszegénység

Mit takar az elnevezés? Mi okozhatja ezt az állapotot? Mik a tünetei?

A sárgaláz

A sárgaláz egy szúnyogok által állatokról, elsősorban majmokról emberre terjesztett vírusos fertőző betegség. Trópusi területeken, főként...

Készüljünk fel az utazásra: tudnivalók, ha inzulinra van szüksége

Inzulinnal kezelt cukorbetegeknek jóval nagyobb körültekintéssel szükséges megszervezniük utazásukat, üdülésüket. A legfontosabb kérdések és...

Utazók hasmenése

Az utazáshoz kapcsolódó hasmenéses megbetegedéseknek nagy részét el lehet kerülni néhány egyszerű szabály szem előtt tartásával, még akkor is...

Utazási betegség: Mi okozza?

Az utazási betegség vagy kinetózis egy olyan tünetcsoportot jelöl, amely az egyensúly-érzékelés zavarai miatt alakul ki.

A hosszú utak veszélyeit érdemes komolyan venni

Az már régóta ismert, hogy a hosszabb utazás növeli a trombózis kialakulásának kockázatát. Elsősorban a repülőutakkal kapcsolatban halljuk ezt...

Utazás és fogamzásgátlás

Az utazási lehetőségeink kiszélesedésével napjainkban már bárki számára elérhetővé vált a világ szinte bármely pontja. Szervezetünk azonban...

Utazási betegség: Hogyan lehet megelőzni?

Az utazási betegség egyes embereknél előfordul, másoknál viszont nem jelentkezik. Mi ennek az oka, és hogyan lehet megelőzni a tüneteket?

Karib-térség és Közép-Amerika: Egészségügyi kockázatok utazáskor

Akik a Karib-térségben vagy Közép-Amerikában hosszabb vagy rövidebb ideig tartózkodnak, azoknak érdemes már az utazás előtt tisztában lenniük a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.