Álomkór - Milyen betegség?

szerző: Deák Nikolett - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete
lektorálta: Dr. Sás Valentin frissítve:

Az álomkór nevű betegség legfőképpen Afrikára jellemző, Európában igazából csak behurcolt esetekkel találkozhatunk. A betegséget a Trypanosoma brucei nevű protozoon (állati egysejtű) okozza, ami a cecelégy csípése által tud bejutni az emberi vagy állati (pl. szarvasmarha) szervezetbe.

A protozoon a cecelégy nyálában található, ezzel magyarázható, hogy a csípésével terjed. Mindkét nem – tehát a hím és nőstény légy is – tud csípni. A csípés után a kórokozó a vérbe vagy a nyirokrendszerbe jut (ritkán az agy-gerincvelői folyadékba is bejuthat).

A betegségnek két típusa van: a kelet-afrikai és a nyugat-afrikai álomkór. Az előbbi az erdős és szavannás területekre jellemző, míg az utóbbi inkább a folyók partja mentén okoz megbetegedéseket. A legtöbb esetet a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről jelentették.

Mik a tünetei a betegségnek?

A két típusnak nagyon hasonló tünetei vannak, a különbség igazából a kórlefolyásból adódik.

A kelet-afrikai (vagy más néven rhodéziai tipusú) megbetegedés gyorsabb lefolyású és veszélyesebb. A csípés után kéttő vagy három nap múlva jelentkeznek az első tünetek: a csípés helyénél gyulladás lép fel, amit láz kísérhet, illetve a környéki nyirokcsomók megnagyobbodhatnak, de fájdalmat nem okoznak. Jellemzően a nyaki nyiromcsomókon látható leginkább az elváltozás. Körülbelül másfél hét múlva (10 nap) jelentkeznek a súlyosabb tünetek: magas láz, izom- és izületi fájdalmak, kiütések, fogyás, szívelégtelenség - amit szívizomgyulladás okoz -, és végül fellépnek az idegrendszeri tünetek is, abban az esetben, ha a beteg még életben van.

Az idegrendszeri tünetek közé tartozik a zavartság, a személyiség változás, az elkent beszéd, a görcsök, a járás nehezebbé válása és az hogy a beteg bármikor elalszik – ezért hívjuk a betegséget álomkórnak. Az elalvásos periódusok egyre hosszabbak lesznek, míg a végén a beteg kómába esik. Vérvizsgálat során a tünetek mellett a kórra utalhat még a vérszegénység (anémia), a vérlemezkék alacsonyabb száma és a vörösvértestek gyorsult süllyedése, amit a fertőzés által kiváltott gyulladás okoz.

A diagnózis felállítása

A nyirokcsomókból vett biopsziával, vagy az agyi-gerincvelői folyadék elemzésével biztos diagnózist tudunk felállítani, ám ha a beteg már az idegrendszeri tünetek fázisában van, akkor nagyon kevés idő áll az orvosok rendelkezésére, hogy kimutassák a kórokozót és megkezdjék a kezelést. A pontos diagnózist nehezíti az, hogy ebben a szakaszban a protozoonok látszólag eltűnnek. Ilyen esetben sokszor előfordul, hogy a beteg agykárosodást szenved, ha túléli a betegséget.

A nyugat-afrikai (vagy más néven gambiai tipusú) álomkór első tünetei a cece légy csípése után jóval később (hetek, hónapok) jelentkeznek. Itt a kezdeti tünetek enyhék, jelentéktelennek tűnők, így nehéz időben észrevenni a betegséget. Az enyhe kezdet után itt is ugyanúgy jelentkeznek az idegrendszeri tünetek, amik végül a megfelelő kezelés nélkül a beteg halálát okozhatják.

Mindkét betegségre hatékony gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre (suramin, pentamidin injekció)

Ám a teljes felépülés érdekében a kezelést meg kell kezdeni a betegség első szakaszában, mivel ha később kezdjük el, akkor van rá esély, hogy a betegnek agykárosodása lesz, illetve a terápia ellenére is elhunyhat.

A betegség megelőzésére igazán hatékony mód nincsen, az előbb említett gyógyszerek védelmet nyújthatnak rövidebb ideig, de toxikus hatásuk van, illetve hatékonyságuk is megkérdőjelezhető a prevenció területén.

Hatékony módszer lehet még a megfelelő öltözék viselése is – hosszú ujjú felső és hoszú nadrág viselése. Alváshoz érdemes szúnyoghálót használni, illetve hatékonyak lehetnek a rovarirtó spray-k is, ha járványveszélyes területre merészkedünk.

Fontos, hogy aki egyszer már átesett a betegségen, az sem élvez védettséget egy újabb fertőzéssel szemben!

Tovább Afrikába utazik? Milyen óvintézkedések szükségesek?

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Deák Nikolett, medikus
Lektorálta: Dr. Sás Valentin

Cikkajánló

Ízületi fájdalmak
Ízületi fájdalmak

Milyen okai lehetnek? Hogyan kezelhető?

Tavasz és fájdalom
Tavasz és fájdalom

Mit tehetünk a fájdalom ellen? (x)

WEBBeteg - Dr. Sarkadi Adrien, infektológus
WEBBeteg - Dr. Horváth Balázs, általános orvos
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos
WEBBeteg - Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.