Hidroterápiás gyógymódok - Mikor alkalmazható és mikor tilos?

A súlyfürdő víz alatti húzáson alapuló eljárás. A módszer kidolgozása Moll Károly, magyar orvos nevéhez fűződik. Cikkünkben a hidroterápiás gyógyászati eljárásokról olvashat bővebben.

Súlyfürdő

A beteg olyan medencében van felfüggesztve, melyben nem ér le a lába. A kezelés fokozatosan növekvő időtartammal, max. 20 percig tart.

A felfüggesztés történhet a nyaknál, illetve az ágyéki részen. Nyaki húzás esetén súlyt nem szoktunk alkalmazni, ilyenkor a beteg saját súlyának a felhajtóerővel csökkentett súlya elégséges. Ágyéki felfüggesztés esetén, a súly fokozatosan növelhető, melyet a derék vagy a bokák fölött elhelyezett öveken felakasztható súlyokkal lehet elérni végtagonként 1,5–9 kg nagyságban).

A súlyt mindig a nyújtandó terület alá kell akasztani. A gerincre ható húzóerő következtében a hosszirányú megnyújtás (ún. trakció) alkalmas gerincízületi kopások, kisebb porckorongsérvek kezelésére, emellett mozgás-beszűküléssel kísért csípő- vagy térdízületek nyújtására.

Súlyfürdőt tilos alkalmazni akut ízületi vagy ideggyulladás, csigolya-elcsúszás esetén, gerincstabilizáló és porckorongsérv-műtétet követően fél éven belül.

Víz alatti vízsugármasszázs (tangentor-kezelés)

A kezelést általában kádban, ún. tangentor készülékkel végzik. A kezelési idő átlag 20–30 perc. A kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egy adott testrészre. Történhet felmelegített vízzel vagy termálvízzel, melynek hőmérséklete 34–37 ^oC-os.

A beteg ellazulva fekszik a kádban. Megfelelő víznyomással (0,5–2 atmoszféra) és távolságról, a vízsugár nyomásának szabályozásával és annak fokozatos emelésével végzik a kezelést.

Kiválóan alkalmas görcsös állapotú izmok ellazítására, az izomzat vérellátásának javítására, valamint műtéti és baleseti utókezelésekben egyaránt. Erősíti a legyengült izomzatot, javítja a vérkeringést, általánosan javítja a közérzetet. Az ellenjavallatok megegyeznek a balneoterápiánál leírtakkal.

Egyéb hidroterápiás eljárások

• Ásványvíz, gyógyvíz, termálvíz

  Amennyiben egy ásványvíz gyógyító hatással rendelkezik, a jogszabály alapján gyógyvízzé minősíthető. Ha hőmérséklete 30°C alatti, hideg gyógyvíznek, ha a fölötti, hévíznek vagy termálvíznek nevezzük. A névhasználatot az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 247. §-a (2) bekezdésének x) pontja, valamint a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet alapján az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) engedélyezi.

  Örvényfürdő
  Manapság egyre népszerűbbek a legkülönbözőbb berendezésekkel ellátott élményfürdők, melyek egyik formája az örvényfürdő. A medencében a vizet gyorsabban áramoltatják, melynek eredményeképpen a vízben lévők ki vannak téve a víz sodró hatásának. Ennek egy speciális fajtája az ún. jacuzzi, mely egy kör alakú medence, és masszírozó hatása egyrészt a víz áramoltatásának, másfelől a levegőbefúvás által keletkező légbuborékoknak köszönhető. Javítja a bőr vérkeringését, közvetlen és reflexes úton kötőszöveti lazító hatású, szöveti vérkeringést javító hatású.

• Légbuborék-fürdő
  A víz- és levegőbefújás egy speciális kádban vagy kisebb medencében történik. Enyhe masszírozó hatása miatt elsősorban rekreációs programnak tekinthető, kellemes, frissítő hatású.

• Kneipp-kúra
  A manapság is alkalmazott Kneipp-kúra Sebastian Kneipp német plébánosról kapta a nevét, aki komplex hidroterápiás kezelési rendszert dolgozott ki. Ez hideg fürdőből, leöntésekből és zuhanyzásokból áll. Speciális módszer a Kneipp-taposó, melyben a beteg vízben, kavicsokon jár.

• Skót-zuhany
  Zuhanyfülkében, több zuhanyrózsából jövő, változtatható nyomású és hőmérsékletű vízzel történik. Általában hideg és meleg zuhany váltakozó használatát jelenti. Frissítő, keringésjavító hatása miatt javasolt.

• Váltott hőfokú fürdő
  A fürdőket feloszthatjuk egész, fél- és részfürdőkre. Részfürdőként a leghasználatosabb a váltófürdő. Végtagfürdőként használják. A kezeléshez két edény víz, egy hideg (14–16 ^oC) és egy meleg (36–38 °C) szükséges. A beteg a két végtagját először (kb. 1 perc időtartamra) a meleg vízbe, majd 10 másodpercre a hideg vízbe helyezi. Ezt az eljárást átlag 10-szer megismétli. A kezelést meleg vízzel kezdik és ezzel is fejezik be. A melegre értágulat, a hidegre érszűkület alakul ki.

• Borogatások
  Hideg vagy állott vizes borogatást alkalmazunk, általában 10–20 percig, napjában többször. A textíliát 15–25 °C-os vízzel nedvesítjük meg, és száraz textillel fedjük le. Alkalmazhatjuk gyulladt ízületre, vagy ideggyulladás esetén az egész végtagra. Egyik ismert formája a Priessnitz-féle borogatás, melyet lázcsillapításra használunk. Az eljárás fizikai hűtésen és felmelegítésen alapul. Egy lepedőt kb. 15 °C-os vízzel megnedvesítünk. Ezt tekerjük keresztbe a mellkasra, majd meleg lepedőt, törülközőt csavarunk a test köré.

• Pakolások
  A pakolás abban különbözik a borogatástól, hogy nagyobb testfelületre alkalmazzuk. Lehet törzs- és végtagpakolás, száraz vagy nedves. A nedves pakolásra mindig szárazat helyezünk.

• Párakötés
  A kezelendő testrészre langyos, nedves ruhát, erre meleg vizes ruhát, majd műanyagfóliát csavarunk, végül száraz fedőkötéssel fedjük. Gyulladáscsökkentő, izomlazító hatású. Kelések érlelését segíti elő.

• Lemosások
  A lemosást hideg, meleg vagy langyos vízzel, szivaccsal és törölközővel végezzük, fekvőbeteg ápolása esetén, napjában kétszer. Frissítő, keringésjavító hatású.

• Leöntések
  Lehetnek hideg vagy meleg leöntések. Ingerhatásúak; a hideg leöntésnek nagyobb ingerhatása van.