Retrovírusok teszik ki a genetikai állomány 8 százalékát?
megjelent:
Egyes becslések szerint a retrovírusok teszik ki az ember genetikai állományának akár nyolc százalékát. A Borna-vírusnak más behatolási technikája van: a megfertőzött sejtek magjában sokszorozódik.
Az ember genetikai állományában egy állati vírus maradványait hordozza, amely legalább 40 millió évvel ezelőtt fertőzte meg elődeinket - közölték japán kutatók a Nature tudományos magazin szerdán megjelent számában.
A behatoló az úgynevezett Borna-vírus, egy agyat megfertőző kórokozó, amelyet az 1970-es években azonosítottak. Az Oszakai Egyetem kutatói Tomonaga Keizo vezetésével több emlős - az ember, majmok, elefántok, erszényesek, rágcsálók - DNS-ét vetették össze, hogy a Borna-vírusra utaló nyomokat találjanak.
Az emberi genomban több olyan töredékre bukkantak, amelyek a vírusból származnak, például két gén formájában is.
Utóbbiak működhetnek is, ám az nem tisztázott, hogy mi a feladatuk. Egészen mostanáig csak a retrovírusokról tudták, hogy genomjuk beépül a gerincesek DNS-állományába.
Mivel a szaporodásban szerepet játszó sejtek DNS-ébe hatolnak be, ezért több generáción át továbbadódik örökítőanyaguk legalább egy része.
Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok? |
| A vírusok ellen gyógyszer nagyon nehezen fejleszthető ki, ugyanis a legtöbb vírus okozta betegségnek nincs specifikus gyógymódja, és a védőoltások is csak ideig-óráig megfelelők. Ahogy a vírus genetikai szerkezete megváltozik, úgy veszíti el a korábban kifejlesztett vakcina a hatékonyságát. Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok? |
Retrovírusok teszik ki a genetikai állomány 8 százalékát?
| Hepatitis-A - ételtől is elkapható? |
| "Olvastam a napokban, hogy aki Horvátországba utazik, érdemes magát beoltatni hepatitis-A ellen, mert nem úgy készítik el az ételt, hogy mentesítve legyen a vírus ellen. Reális ez a probléma?" Az orvos válasza |
Egyes becslések szerint a retrovírusok teszik ki az ember genetikai állományának akár nyolc százalékát. A Borna-vírusnak más behatolási technikája van: a megfertőzött sejtek magjában sokszorozódik. A vírus a német Borna városáról kapta nevét, ahol egy egész ezred huszárló pusztult el 1885-ben egy titokzatos "forró fej-betegségben".
Későbbi kutatások során megtalálták juhokban, osztrigában, macskában és szarvasmarhában, noha terjedési módja kevéssé ismert. A beépült vírusról nem tudják, okozott-e genetikai mutációt, esetleg valamely öröklődő betegséget, vagy éppen védettséget.
Magát a Borna-vírust nem kötötték eddig emberi betegségekhez, noha egyes kutatók szerint összefüggésbe hozható a skizofréniával és más mentális rendellenességekkel.
Akár húszezer vírus is lehet egyetlen köhögésben |
| Akár húszezer vírus is lehet egyetlen köhögésben, ami bőven elegendő ahhoz, hogy több ember megfertőződjön - számolt be a szingapúri állami egyetem kórházának mikrobiológiai részlege. Megállapították, hogy egy átlagos köhögéssel háromezer parányi váladékcsepp kerül a levegőbe. Korábbi influenzakutatásokból kiindulva, és alapul véve, hogy a cseppek mérete 1 és 5 mikrométer (a méter milliomod része), ez bizony rengeteg vírust jelent - mondta Julian Tang kutató. Akár húszezer vírus is lehet egyetlen köhögésben |
(MTI)
