Kérdések, tévhitek és tények az alkoholfogyasztásról

Ki számít alkoholistának? Melyek a legerősebb italok? Kockázati tényező lehet a betegségek kialakulásában az alkoholfogyasztás? Kérdések, tévhitek és tények az új évre.

Az alkoholfogyasztás sokak életében jelen van, mégis gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen hatással lehet szervezetünkre és hosszú távú egészségünkre. Cikkünkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat, tévhiteket és kockázatokat, hogy tudatosabb döntéseket hozhassunk. Szőke Andrea dietetikust, Dr. Bittner Nóra klinikai onkológust, Varga András családterapeutát kérdeztük.

Mekkora probléma hazánkban az alkoholfogyasztás?

A magyar lakosság 5,2 százaléka számít nagyivónak vagy problémás alkoholfogyasztónak. A férfiaknál ez az arány jóval magasabb, mint a nőknél. A 18-49 éves korosztály több mint fele legalább havonta egyszer fogyaszt alkoholt. A fiatalokra jellemzőbb a társasági, buliszerű italozás, ahol gyakran nagyobb mennyiség is elfogy.

Az elmúlt években az alkoholfogyasztás szintje évente átlagosan 10-11 literre tehető a 15 éves és ennél idősebb lakosság körében - olvasható a KSH adatsorában. Az OECD friss jelentésében az olvasható, hogy 10,3 liter/fő a magyar átlag, szemben az OECD-átlagával, amely 8,5 liter évente.

Amennyiben valaki naponta 60 gramm alkoholt (pl. 1 dl pálinka, 2 korsó sör, 3 dl bor) iszik meg, akkor még a biztonságos sávon belül marad, és nem lesz alkoholbeteg, kérdés azonban, hogy mindennapos rutinná válik-e. Ezzel szemben, ha napi szinten 150 grammnyi alkoholt fogyaszt, akkor szinte biztosan szervi elváltozásokat okoz nála az italozás.

Legjellemzőbben az alkoholos eredetű zsírmáj, amelynek a vége a májcirrózis, ezt elérve a máj károsodása már visszafordíthatatlan. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás azonban közel negyvenféle testi és lelki betegség kialakulásában játszhat szerepet: jelentősen növeli a szájüreg-, a nyelőcső- és az emlőrák, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, továbbá a mentális és magatartásbeli rendellenességek kockázatát is.

Alkoholista, nagyivó, alkalmi fogyasztó - Ki, kicsoda?

A definíció alapján a rendszeres, kontrollálhatatlan alkoholfogyasztás jellemzi az alkoholistát, akit testi, lelki és szociális károsodás veszélyeztet: kézremegés, fokozott izzadás, szapora szívverés, görcsrohamok, súlyosabb esetben életveszélyes elvonási tünetek, továbbá hangulatingadozás, szorongás, a társadalmi kapcsolatok romlása.

Nagyivónak azok számítanak, akik az elmúlt héten összesen több mint 14 (férfiak esetében), illetve több mint 7 (nők esetében) egységnyi alkoholt fogyasztottak. A nők esetében az eltérő fiziológiai sajátosságok miatt kell kisebb határértékeket figyelembe venni. A Pest vármegyeiek és a fővárosiak, illetve a Nyugat-Dunántúlon élők vezetik a listát, ott él a legtöbb nagyivó, a legkevesebb a Dél-Alföldön.

A KSH statisztikájából kiderül: az erősebbik nem 9,3 százaléka nagyivó, 30 százaléka mértékletesen iszik (legalább heti gyakorisággal fogyaszt alkoholt, de nem minősül nagyivónak), 41 százaléka ritkán, több mint 18 százaléka pedig egyáltalán nem iszik alkoholt. A nők körében a ritkán fogyasztók (49,3%) vannak többen, a nagyivók (1,5%) pedig a legkevesebben.

(Megjegyzés: egy ital/alkoholegység egy korsó sörnek, 2 dl bornak vagy 0,5 dl röviditalnak felel meg.)

Lásd még Hol kezdődik az alkoholizmus?

Nem minden esetben a mennyiség jelenti a problémát

Ha valakinek egy-két pohár ital rendszeres fogyasztása jelenti a feszültség csökkentést, illetve, ha az egyén életvezetésében (munkahely, család) nehézséget okoz az ivás, akkor az is az alkoholprobléma számlájára írandó.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden függőség a szerhasználattól (alkohol-, drog-, gyógyszerfüggőség) kezdve a viselkedési addikciókon át (pl. munkamánia, szex-, testedzés függőség) ugyanarra a tőre vezethető vissza, ez pedig az alacsony önértékelés és önbizalomhiány, a szorongás, illetve a stressz és ennek nem megfelelően elsajátított kezelése.

Varga András családterapeuta hozzáfűzte: az alkoholhoz való kapcsolatot a társadalmi szokások, a társadalmilag elismert norma vagy a deviancia mellett a családi mintázat is jelentősen befolyásolja. Abban a családban, ahol mindennapos az alkoholfogyasztás, exponenciálisan megnő annak a veszélye, hogy a gyermekek is alkoholfogyasztóvá válnak. A családi mintázat úgy működik, hogy alapvetően a látott épül be mintaként, függetlenül attól, hogy az jó vagy rossz. Ha ellenállás épül be az alkohollal kapcsolatban, akkor paradox módon óriási eséllyel választ olyan partnert a fiatal, aki alkoholfogyasztó, mert azt a működést ismeri, az a komfortos, kiszámítható számára.

Ki az absztinens?

Vannak, akik igazából nem látnak különbséget az alkoholizmus és aközött, hogy ha valaki alkalmanként (akár csak egy évben 2-3 alkalommal) megiszik egy pohár bort, mert számára teljesen elképzelhetetlen az alkoholfogyasztás. Absztinens az, aki egyáltalán nem fogyaszt alkoholt, az önkéntes tartózkodás oka lehet vallási ok, valamilyen megfontolás vagy történhet függőségből való kilábalás után. Az azonban a legnagyobb rosszindulattal sem alkoholista, aki évente néhány nagyobb ünnepség alkalmából elfogyaszt 1-1 pohár italt - mondja a szakértő.

Az egészség megőrzése érdekében ajánlott az absztinencia?

Vannak orvosok, akik úgy vélik: a legkisebb mennyiségben is nagyon káros minden alkohol, pl. egyetlen pohár bort sem ihatunk. Valóban káros lehet egyetlen pohár bor is? Szőke Andrea dietetikus egyetért az állásponttal. Ha szigorúan vesszük, akkor nincs olyan kis mennyiségű alkohol, aminek egyáltalán ne lenne káros hátása: az alkohol elsődleges anyagcsere terméke az acetaldehid, ami mérgező hatású a sejtekre nézve.

Megfordítva a kérdést: a csekély mennyiségű alkoholfogyasztás egészséges? Egészségesnek semmi esetre sem nevezhetjük, ha valaki napi szinten iszik egy kupicával, az orvostudomány mai álláspontja szerint nincs olyan kis mennyiségű alkohol, ami összességében előnyökkel járna az egészségünkre.

A vörösbornak volt annak idején egy nagyon kedvező marketingje (francia paradoxon), magas a resveratrol (erős antioxidáns) tartalma miatt a vörösborokat elkezdték „szívbarátnak” reklámozni. Tekintettel azonban arra, hogy ez a vegyület a kék/piros szőlő héjában koncentrálódik, érdemesebb gyümölcs formájában bevinni vagy szőlőléként meginni, az alkohol káros anyagcsere terméke nélkül. A szőlő és a szőlőlé is csökkenti a vérrögök kialakulásának esélyét és a rossz koleszterin lerakódását a koszorúerekben, mindezt az alkohol ártalmai nélkül.

Igyunk, mert úgy illik?

Év végén a családi eseményeken, majd a buliban előkerülnek az alkoholok, koktélok, borok, pálinkák, pezsgők. No de mi van akkor, ha valaki nem iszik alkoholt és nem akarja megsérteni a vendéglátót? Igyon, nem igyon?

Ha valaki nem szeretne inni, nem is kívánja az alkoholt, ne azzal foglalkozzon, hogy megsérti a házigazdát, felnőtt emberként mindenkinek el kellene tudnia dönteni, hogy ő mit akar és neki mi a legjobb, ezen nem szabadna megsértődni. A vendéglátónak szem előtt kell tartania azt is, hogy ki nem ihat vagy ki nem iszik alkoholt. Van számukra is kiváló opció: alkoholmentes sör, pezsgő, koktél, illetve alkoholmentes bor is van már a piacon.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró