Mit árul el vércsoportunk az egészségünkről?
A legtöbb ember nemigen foglalkozik a kérdéssel, hogy milyen a vércsoportja - hacsak egy problémás helyzetben nincs rá valami különös oka, hogy megtudja. Holott, vércsoportunk jellemzői befolyásolhatják egészségi állapotunkat: vérnyomásunkat, vagy hatással lehetnek arra, mekkora eséllyel kapunk el bizonyos fertőzéseket, illetve hogy mekkora lehet esetleg a rák kialakulásának kockázata.
Az egyén vércsoportját meghatározó gének nagymértékben összefüggésbe hozhatók azzal is, hogy milyen eséllyel alakul ki központi vénás trombózis a vérrögképződésnek ez a rendkívül ritka formája, amit az AstraZeneca COVID elleni vakcinájához is kötött néhány szakember. Mindez a napokban nyilvánosságra került Royal Holloway (University of London) tanulmányban olvasható. A 882 résztvevő vizsgálata során a kutatók úgy találták, hogy bár az AB vércsoportúak esetében – a kontroll csoporthoz képest – 5,6-szeres volt annak valószínűsége, hogy trombózis alakul ki, a nullás vércsoporthoz tartozóknál csak fele akkora volt a kockázat. A jelenségre magyarázatot adhat a vércsoport sajátos „kémiájának” működése.
A vizsgálatok szerint a nullás típusúaknál kisebb a keringési (kardiovaszkuláris, CV) betegségek előfordulása. Egy 2012-ben készült nagy amerikai jelentésben arról írtak a szakértők, hogy velük összehasonlítva, az AB típusúaknál 23%-kal nagyobb a kardiovaszkuláris kockázat, és a B vércsoportúaknál 11%-kal.
A 0 típusúak jobban ellenállók lehetnek még az olyan környezeti ártalmaknak is, mint a légszennyezés. Egy 2017-es kutatás arról írt, hogy náluk alacsonyabb az olyan hirtelen szívroham esélye, amit a súlyos légszennyezés vált ki. A dolgozat adatai szerint az A és a B csoportúaknál 51%-kal gyakoribb a trombózis.
A vércsoportokról részletesen |
| A vércsoport szempontjából 8 fő típusba sorolhatók az emberek: A+, A-, AB+, AB-, B+, B-, 0+ és 0-. A betűk a vörösvérsejtek (vörösvértestek) külsején lévő fehérjék és cukrok különböző mintázatait írják le. A második elem, a plusz vagy mínusz jel pedig arra utal, hogy az RhD megnevezésű különleges molekula megvan-e a vörösvértestek felszínén. A leggyakoribb a 0+ vércsoport, a legritkább pedig az AB- (az emberek csak 1%-a tartozik ide). |
A véralvadás eltérése a magyarázat
A fentieket nem tartja meglepőnek dr. Lawrence Young virológus és a molekuláris onkológia professzora (University of Warwick), mondván, hogy a vörösvértestek külsején lévő, a vércsoportunkat meghatározó molekulák megváltoztathatják a véralvadás menetét, az esetleges rögösödést. „Nem fér hozzá semmiféle kétség, a vércsoportok antigénjei befolyásolják a véralvadást. A sejtek membránján lévő fehérjék hatással vannak a 'ragacsosságért' felelős faktorokra, amelyek azt határozzák meg, hogy az egyén mennyire hajlamos a vér rögösödésének, és így a keringési betegségeknek a kialakulására."
Különösen a nullás vércsoportúaknál alacsony a von Willebrand faktornak nevezett molekula szintje, ami valójában egy véralvadást segítő ágens. Azt a tényt, hogy valakinél kis mennyiségben van ez jelen a vérben, ahhoz kapcsolják, hogy nála kisebb a szív-érrendszeri megbetegedések esélye. Ez azonban más körülmények között éppen problémát okozhat! Egy 2018-ban készült japán vizsgálat azt mutatta, hogy 0 vércsoportba tartozó, súlyos traumát elszenvedő pácienseknél 28% volt a halál kockázata, ezzel szemben a többi betegnél 11%. Úgy vélik szakértők, hogy ez kapcsolatban állhat a von Willebrand faktor alacsony szintjével, ami megnöveli az elvérzés esélyét.
Fertőzések, daganatos betegségek, és a vércsoport
A vércsoportok azt is befolyásolhatják, hogy a szervezet hogyan reagál a fertőző betegségekre. Dr. Young szerint minden valószínűség szerint annak megfelelően alakultak ki a vércsoportok, hogy a világ egy-egy térségében jelen lévő különböző kórokozók hogyan tudták legyűrni az eltérő vércsoportba tartozó egyéneket, illetve, melyik tudott a másik típushoz képest jobban ellenállni bizonyos fertőzéseknek.
Korábbi svéd, illetve amerikai kutatások kimutatták, hogy az A-s vércsoportúak a gyomorrák kialakulására hajlamosabbak, a 0-s típusúak körében ezzel szemben a gyomorfekély a gyakoribb, továbbá a teherbe esés is nehezebb lehet nullás vércsoport estén. Japán kutatók a prosztatarák kiújulása kapcsán állapították meg, hogy az nagyobb arányban érinti a nullás típusba tartozó férfiakat.
Még azzal kapcsolatban is vannak - igaz, egymásnak olykor ellentmondó - bizonyítékok, hogy a vértípus érinti-e a koronavírussal szembeni fogékonyságot. Egy nagy dán vizsgálat 2020-ban úgy találta, hogy azok számára a legkisebb a koronavírus-infekció kockázata, akiknek nullás a vércsoportja. Egy kanadai tanulmány szerzői pedig arról írtak, hogy az A vagy AB típusúaknál van annak a legnagyobb esélye, hogy megbetegedésük után lélegeztetőgépre kerülnek, vagy a COVID-19 kiváltotta veseelégtelenség miatt dializálásra szorulnak.
Bővebben A vércsoport és a SARS-CoV-2-fertőzés kockázatának összefüggései
Nem a vércsoport a döntő tényező
Amikor a vércsoporthoz tartozásunk a legközvetlenebbül hatással van egészségünkre, az a vérátömlesztés (a transzfúzió). Más esetben az összefüggések nem ilyen nyilvánvalóak.
Mivel a típusba tartozást örököljük, érthető, hogy a világ különféle népességeiben nagymértékben eltérő vércsoport-mintázat alakult ki. Ebből az is következik, hogy bizonyos egészségügyi állapotok kialakulása valóban kapcsolható adott vércsoporthoz, ám erre egyéb tényezők is magyarázatot adhatnak. (Például maláriában elsősorban a trópusi országokban élők betegszenek meg, ahol az európaitól eltérő a vércsoport-eloszlás, a statisztikai összefüggés ellenére a malária elterjedésére mégsem az ott élők eltérő vértípusa a fő magyarázat. - WEBBeteg) „Sokan szkeptikusak, mivel nehéz elszakítani egymástól okot és következményt, pláne ha egyéb tényezők fennállása belezavar a képbe, az értelmezésbe. A világon ismert különféle betegségek kialakulásáért számtalan dolog, tényező felelhet” - véli dr. Young.
Lehet, hogy elgondolkodtató az a tudományos megállapítás, hogy vércsoportunk is befolyásolhatja betegségekre való hajlamunkat, de nem szükséges ezért megváltoztatni az életmódunkat, vagy nem kell azt kérni orvosunktól, hogy bennünket másképpen kezeljen. Miközben a vércsoport az egyik tényező lehet a kardiovaszkuláris egészségünk befolyásolásában, van erre tucatnyi másik releváns tényező is - így pl. a táplálkozás, az aktivitás, vagy az, hogy dohányzunk-e.
A COVID-19 lefolyása kapcsán is lehetnek eltérések, ám - ha némileg eltérő mértékben is - bármely vércsoporthoz tartozó fertőzött megbetegedhet, akár súlyosan vagy végzetesen is. Amint arra a kutatók felhívták a figyelmet, a vércsoport alapján nem jelezhető előre, hogy egy adott embernél hogyan zajlik majd le a betegség. Persze hasznos tudni a különféle vércsoportokról, de a kezeléshez erre nincs feltétlenül szükség. „Nehéz megfogalmazni, hogy az ellátással kapcsolatos döntések terén pontosan mit jelent, ha ismerjük adott beteg vércsoportját. Feltéve, ha nem vérátömlesztésről van szó" - magyarázza a virológus.
Ez is érdekelheti A terhességi vércsoport-összeférhetetlenség
Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet; Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus
Forrás: What your blood group says about your health (Yahoo News)
