Ellenálló baktériumok: a felelős antibiotikum-használat életeket menthet

Olyan szuperbaktériumok fenyegetik az emberek egészségét, amelyekre nincs vagy alig akad gyógyszer. Ezek a baktériumok ellenállnak az antibiotikumoknak és ellehetetleníthetnek olyan fontos orvosi beavatkozásokat, mint a rákos betegek kezelése vagy a szervátültetések. Előfordulhat, hogy néhány év múlva egy egyszerű tüdőgyulladásra sem lesz megfelelő gyógyszer.

Az úgynevezett antibiotikum rezisztencia ellen a lakosság is sokat tehet azzal, hogy felelősségteljesen alkalmazza az antibiotikumokat, pontosan betartva az orvos utasítását.

2015. november 18-án ismét megrendezik az Európai Antibiotikum Napot, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális közegészségügyi fenyegetést jelentő antibiotikum rezisztenciára, a helytelen és szükségtelen antibiotikum használat veszélyeire és az egyének, valamint az egészségügyi intézmények megelőzésben játszott szerepére és felelősségére. Idén először az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy teljes hetet szentel a témának: az Egyesült Államoktól Kanadán át Ausztráliáig átívelő kampánnyal igyekeznek erősíteni az antibiotikum rezisztencia elleni világméretű összefogást, miután idén májusban a WHO 68. Közgyűlésén elfogadták az „Antimikrobiális Rezisztencia elleni Globális Cselekvési Tervet”.

Egy friss európai uniós jelentés szerint 2010 és 2014 között az Európai Unió tagállamainak többségében érzékelhetően nőtt az antibiotikum felhasználás mind a lakosság körében, mind az egészségügyi intézményekben. Ez komoly problémát jelent, mivel az ellenálló baktériumok terjedésének fő oka a túlzott és helytelen antibiotikum használat.

Aggodalomra ad okot a kutatás azon megállapítása is, mely szerint egy speciális baktérium, az ún. karbapenemáz-termelő Enterobacteriaceae (CPE) terjedése Európában jelentősen felgyorsult. Míg 2013-ban csak 6 tagállam, addig 2015-ben már 13 tagállam számolt be ilyen esetről. A baktérium terjedése óriási közegészségügyi kockázatot jelent, mivel a karbapenem az egyik legerősebb használatban lévő antibiotikum, így ezekben az esetekben csak korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésre a betegek gyógyítására.

Bizonyos újonnan megjelent súlyos fertőzéseket, esetleg halált is okozó baktériumok – a kialakult rezisztenciájuk miatt – sokszor már a legerősebb rendelkezésre álló antibiotikumokra, a karbapenemekre sem reagálnak. Ezeknek az új fertőzéseknek a halálozási aránya akár 50%-os lehet. Ráadásul kilátásban sincs olyan gyógyszerkutatás, ami erre megoldást adna. Mindez oda vezethet, hogy a jövőben a legáltalánosabb fertőző megbetegedésekre sem lesz gyógyszer.

Az ellenálló baktériumok kialakulása természetes jelenség, de az antibiotikumok helytelen használata felgyorsítja ezt a folyamatot. Az ún. multirezisztens (több gyógyszerrel szemben ellenálló) baktériumok a fertőzések számtalan formáját okozhatják: húgyúti fertőzés, tüdőgyulladás, bőrfertőzés, hasmenés, véráramfertőzés. Az ellenálló baktériumok miatt a gyakran alkalmazott gyógyszerek sokszor már hatástalanok. Hatékony antibiotikumok nélkül az olyan életmentő orvosi kezelések, mint pl. a sebészeti beavatkozások vagy a kemoterápia nem lehetségesek.

Mit tehetünk a folyamat ellen?

Az ellenálló baktériumok terjedésének megakadályozásában kulcsszerepe van a nemzeti járványügyi megfigyelő rendszereknek. Ebben a tekintetben Magyarország élen jár, hiszen hazánkban már 2006 óta kötelezően kell jelenteni az ellenálló baktériumok által okozott, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket.

Az ÁNTSZ folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, az újonnan megjelenő ellenálló baktériumokat szükség esetén a jelentési rendszerbe is beemeli. Így például 2012-től – a járványügyi helyzet pontos megismerése érdekében – kötelezően jelentendő az úgynevezett Clostridium Difficile fertőzés, ami jelenleg az egyik legnagyobb problémát okozza.

Az ellenálló baktériumok terjedésének visszaszorítása közös felelősségünk. Az antibiotikumok nem gyógyítják a vírus okozta betegségeket, így a náthát és az influenzát sem. Csak akkor szedjünk antibiotikumokat, ha azt orvos írta fel, mindig fejezzük be a teljes kúrát, akkor is, ha már jobban érezzük magunkat és soha ne tegyük félre vagy adjuk oda a számunkra felírt antibiotikumokat másnak. A WHO 2014-es kutatása szerint európai szinten az esetek 40 százalékában helytelenül írnak fel antibiotikumot. A fertőzések megelőzésében a rendszeres kézmosásnak és személyes higiénének is kiemelkedő szerepe van.

WEBBeteg összeállítás - Országos Epidemiológiai Központ, Egészségügyi Világszervezet (WHO), ÁNTSZ