Az agy belső kábítószere

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró
Megjelent: 2012.11.07

Az agykéregben működő egyik finomszabályozó rendszer egy gátló és egy serkentő átvivő anyag felszabadulását akadályozva, központi szerepet játszik a tanulási-, a memória-folyamatok szabályozásában, a szorongásos és epilepsziás kórképek kialakulásában, és a drogfüggőséghez vezető idegi plaszticitási jelenségben.

„Ne alapkutatásról, hanem felfedező kutatásról beszéljünk” – kezdte Freund Tamás akadémikus a Szentágothai János-emlékév programjai közé illeszkedő előadását. Ebben nagy elődje, tanítómestere, a magyar tudomány száz éve született, nemzetközileg is elismert alakja, az iskolateremtő agykutató élete és tudományos munkássága előtt tisztelgett hallgatósága tájékoztatásának finomhangolásával is november 6.-án, az MTA dísztermében, a Magyar Tudomány Ünnepe első nyilvános előadásán.

Freund Tamás, Agy-díjas idegtudós egy évszázadokkal ezelőtti kutatói vélekedésére alapozva szögezte le, „nem alapkutatás létezik, hanem felfedezések vannak, amelyeket a többi kutatóműhelyben is alkalmaznak”. Majd napjainkra utalva bővítette tovább a gondolatot: „az eredmények végül társadalmilag is hasznosulnak, mert új felfedezés nélkül nincs kis-, nincs középvállalkozás, nem fejlődik a gazdaság, nem javul az életminőség.”

Olyan kérdésekről van szó, amelyek bemutatásával nem közvetlenül a tudós-szakma, hanem a közvélemény számára is meg lehet világítani a valamennyiünket érintő folyamatokat, véli az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) vezetője, az emberi agy kutatásában élen járó magyar felfedezések legújabb eredményeit ismertetve.

Milyen anyag segítségével kommunikálnak egymással az agyi idegsejtek? Hogyan csökkenthető az agy „belső kábítószerével” a szorongás? Milyen új eredményekkel büszkélkedhetnek a világhírű magyar agykutatók? – e kérdésekre adott választ az ábrák, grafikonok segítségével az akadémikus, az endokannabinoidoknak a tanulásban, emlékezésben, a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban betöltött szerepéről szólva.

Az új felfedezések jelentősége

Agyrázkódás, traumás agyi sérülések

Traumás agykárosodást leggyakrabban hirtelen, erőteljes ütés okoz (agyrázkódás). Egy ilyen ütés során az agy nekiütődik a csontos koponyának. A koponya gyakran még erőteljes külső behatások esetén sem törik el, így a zárt koponyasérülés alakulhat ki. Agyrázkódás, traumás agyi sérülések

„Az orvostudomány ugrásszerű fejlődésének hátterében elsősorban olyan felfedezések állnak, amelyek eredeti célja nem feltétlenül új gyógyszerek kifejlesztése vagy egyes betegségek lefolyásának feltárása, hanem ’csak’ a szervezet alapvető élettani folyamatainak megismerése volt”. Ezen élettani és kórélettani folyamatok igazolása, jellemzése azonban mind elméleti, mind gyógyszerfejlesztési szempontból jelentős lehet. Az endokannabinoidok szintézisét, illetve lebontását végző enzimek befolyásolásával például lehetővé válik a térben és időben szelektíven felszabaduló endokannabinoidok hatásának meghosszabbítása, vagy lerövidítése, ennek nyomán pedig az egyes kórképek esetén mód nyílik a kórosan megváltozott transzmitter felszabadulás (elsősorban is a GABA és a glutamát) normalizálására.

Alig több mint egy évtizede fedezték fel az idegsejtek közötti kommunikációnak azon egyik új típusát, amelyben az agy által termelt kannabiszszerű anyagok játszanak központi szerepet. Ezek az úgynevezett endokannabinoidok az idegsejtek közötti kapcsolatért felelős szinapszisokban egy visszajelentő mechanizmust működtetnek, amelynek során az impulzust fogadó (posztszinaptikus) sejtek aktivitásfüggő módon képesek az impulzust továbbító (preszinaptikus) idegvégződésekből az ingerületátvivő anyag felszabadulását gátolni. Részben laboratóriumi eredmények alapján tudják ma már a KOKI kutatói, hogy ez a finomszabályozó rendszer, amely az agykéregben elsősorban egy gátló (gamma-aminovajsav, azaz GABA) és egy serkentő (glutamát) transzmitter anyag felszabadulását akadályozza meg, központi szerepet játszik a tanulási és memóriafolyamatok szabályozásában, a szorongásos és epilepsziás kórképek kialakulásában, valamint a drogfüggőséghez vezető idegi plaszticitási folyamatokban.

A KOKI kutatócsoportjának legfontosabb célkitűzése olyan új jelpályák azonosítása, amelyek kulcsszerepet játszanak a szinaptikus ingerületátvitel és plaszticitás különböző lépéseinek szabályozásában. A koncepció alapja, hogy ezen alapkutatási eredmények nélkülözhetetlenek az egyes jelmolekulák idegrendszeri betegségekben játszott szerepének megértéséhez. Úgy vélik, a jelpályák felépítő elemeinek meghatározása lehetőséget teremt új molekuláris támadáspontokon ható gyógyszermolekulák tervezésére – utalt a jövő várható eredményeire Freund Tamás agykutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásában.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Cushing-szindróma Cushing-szindróma

A mellékvesekéreg glükocorticoid hormonjának túltermelése okozza.

Agresszív magatartás Agresszív magatartás

Hogyan viselkedjünk laikusként, ha agresszív magatartást tapasztalunk?

Adj vért a légimentőkkel, hogy...

Immár 2. alkalommal indít rendhagyó közösségi véradókampányát a Magyarországi Légimentésért Alapítvány a Magyar Légimentő Nonprofit Kft.-vel...

Az egészségünknek sem mindegy...

Nem is gondolunk bele, hogy egy falfesték kiválasztása milyen jelentőséggel bír. Azon túl ugyanis, hogy jól fedjen, legyen kopásálló és...

Vascularis encephalopathia

Az encephalopathia az agy azon állapotára utal, melyben az agy normális működése átmenetileg vagy idülten károsodik. Okai igen különbözőek.

A paradicsomfogyasztás hatásai - Mit...

A paradicsomot nemcsak a hagyományos magyar konyha része, hanem számos speciális étrend, például a mediterrán diéta is előszeretettel használja....

Minőségi élet pszichés...

Azt, hogy egy jól kezelt pszichés betegséggel ma már akár teljes értékű életet lehet élni, gyakran kétkedve fogadják a családtagok. Pedig...

Magnézium, a memóriajavító

Az agyban a megnövekedett magnéziumszint javítja a rövid-és hosszú távú memóriát, fejleszti a tanulási képességet – legalábbis ezt...

Hogyan hat a nőkre a sport? - Kutatás

Azoknál az idősebb nőknél, akik hetente legalább 1-2 órát tornáznak, egy éven belül jelentősen javulnak a kognitív agyfunkciók – állítja egy...

A terhesség elbutít? Vagy épp...

A "rossznyelvek" szerint a terhesség alatt a nők agyi kapacitása csökken. Amerikai kutatók azonban egy nemrég elvégzett vizsgálat eredményeire...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.