Az agy belső kábítószere

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

Az agykéregben működő egyik finomszabályozó rendszer egy gátló és egy serkentő átvivő anyag felszabadulását akadályozva, központi szerepet játszik a tanulási-, a memória-folyamatok szabályozásában, a szorongásos és epilepsziás kórképek kialakulásában, és a drogfüggőséghez vezető idegi plaszticitási jelenségben.

„Ne alapkutatásról, hanem felfedező kutatásról beszéljünk” – kezdte Freund Tamás akadémikus a Szentágothai János-emlékév programjai közé illeszkedő előadását. Ebben nagy elődje, tanítómestere, a magyar tudomány száz éve született, nemzetközileg is elismert alakja, az iskolateremtő agykutató élete és tudományos munkássága előtt tisztelgett hallgatósága tájékoztatásának finomhangolásával is november 6.-án, az MTA dísztermében, a Magyar Tudomány Ünnepe első nyilvános előadásán.

Freund Tamás, Agy-díjas idegtudós egy évszázadokkal ezelőtti kutatói vélekedésére alapozva szögezte le, „nem alapkutatás létezik, hanem felfedezések vannak, amelyeket a többi kutatóműhelyben is alkalmaznak”. Majd napjainkra utalva bővítette tovább a gondolatot: „az eredmények végül társadalmilag is hasznosulnak, mert új felfedezés nélkül nincs kis-, nincs középvállalkozás, nem fejlődik a gazdaság, nem javul az életminőség.”

Olyan kérdésekről van szó, amelyek bemutatásával nem közvetlenül a tudós-szakma, hanem a közvélemény számára is meg lehet világítani a valamennyiünket érintő folyamatokat, véli az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) vezetője, az emberi agy kutatásában élen járó magyar felfedezések legújabb eredményeit ismertetve.

Milyen anyag segítségével kommunikálnak egymással az agyi idegsejtek? Hogyan csökkenthető az agy „belső kábítószerével” a szorongás? Milyen új eredményekkel büszkélkedhetnek a világhírű magyar agykutatók? – e kérdésekre adott választ az ábrák, grafikonok segítségével az akadémikus, az endokannabinoidoknak a tanulásban, emlékezésben, a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban betöltött szerepéről szólva.

Az új felfedezések jelentősége

Agyrázkódás, traumás agyi sérülések

Traumás agykárosodást leggyakrabban hirtelen, erőteljes ütés okoz (agyrázkódás). Egy ilyen ütés során az agy nekiütődik a csontos koponyának. A koponya gyakran még erőteljes külső behatások esetén sem törik el, így a zárt koponyasérülés alakulhat ki. Agyrázkódás, traumás agyi sérülések>>

„Az orvostudomány ugrásszerű fejlődésének hátterében elsősorban olyan felfedezések állnak, amelyek eredeti célja nem feltétlenül új gyógyszerek kifejlesztése vagy egyes betegségek lefolyásának feltárása, hanem ’csak’ a szervezet alapvető élettani folyamatainak megismerése volt”. Ezen élettani és kórélettani folyamatok igazolása, jellemzése azonban mind elméleti, mind gyógyszerfejlesztési szempontból jelentős lehet. Az endokannabinoidok szintézisét, illetve lebontását végző enzimek befolyásolásával például lehetővé válik a térben és időben szelektíven felszabaduló endokannabinoidok hatásának meghosszabbítása, vagy lerövidítése, ennek nyomán pedig az egyes kórképek esetén mód nyílik a kórosan megváltozott transzmitter felszabadulás (elsősorban is a GABA és a glutamát) normalizálására.

Alig több mint egy évtizede fedezték fel az idegsejtek közötti kommunikációnak azon egyik új típusát, amelyben az agy által termelt kannabiszszerű anyagok játszanak központi szerepet. Ezek az úgynevezett endokannabinoidok az idegsejtek közötti kapcsolatért felelős szinapszisokban egy visszajelentő mechanizmust működtetnek, amelynek során az impulzust fogadó (posztszinaptikus) sejtek aktivitásfüggő módon képesek az impulzust továbbító (preszinaptikus) idegvégződésekből az ingerületátvivő anyag felszabadulását gátolni. Részben laboratóriumi eredmények alapján tudják ma már a KOKI kutatói, hogy ez a finomszabályozó rendszer, amely az agykéregben elsősorban egy gátló (gamma-aminovajsav, azaz GABA) és egy serkentő (glutamát) transzmitter anyag felszabadulását akadályozza meg, központi szerepet játszik a tanulási és memóriafolyamatok szabályozásában, a szorongásos és epilepsziás kórképek kialakulásában, valamint a drogfüggőséghez vezető idegi plaszticitási folyamatokban.

A KOKI kutatócsoportjának legfontosabb célkitűzése olyan új jelpályák azonosítása, amelyek kulcsszerepet játszanak a szinaptikus ingerületátvitel és plaszticitás különböző lépéseinek szabályozásában. A koncepció alapja, hogy ezen alapkutatási eredmények nélkülözhetetlenek az egyes jelmolekulák idegrendszeri betegségekben játszott szerepének megértéséhez. Úgy vélik, a jelpályák felépítő elemeinek meghatározása lehetőséget teremt új molekuláris támadáspontokon ható gyógyszermolekulák tervezésére – utalt a jövő várható eredményeire Freund Tamás agykutató a Magyar Tudomány Ünnepén tartott előadásában.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Adójóváírás betegség miatt -...

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségek köre 2019. január 1-jén bővült utoljára....

Mi lesz velünk a járvány után? A...

Végre kinyitott az ország, és bár még fertőtlenítővel, néha maszkban, de végre újra „szabadok lehetünk”. Régóta vártunk erre. De vajon...

Ételek, melyek javítják az...

Az étrendünknek tagadhatatlanul egészségügyi hatásai is vannak, például a szív működésére, a testtömegindexre, a diabétesz kialakulására. Amit...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.