Csernobil: Hatása még mindig érezhető

Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

Csaknem 25 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófa után, azok, akik a robbanás utáni napokban és hetekben gyermekként szennyezett tejet ittak, vagy az abból készült tejterméket fogyasztották, még ma is fokozottan vannak kitéve a pajzsmirigyrák kockázatának – állítja egy csütörtökön, a National Cancer Institute által megjelentetett tanulmány.

Csernobil - Miért lettek sokan daganatosok?

Csernobil súlyos öröksége


Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
Csernobil súlyos öröksége>>

A tanulmány megerősíti a korábbi kutatások azon megállapítását, hogy a radioaktív jód, mely felhalmozódhat a pajzsmirigyben, a későbbiekben növeli a rák kialakulásának kockázatát. Noha a kálium-jodidot gyakran alkalmazzák a radioaktív jód felhalmozódásának elkerülésére, az akkori szovjet hatóságok nem tudtak minden veszélyeztetettnek biztosítani belőle.

A radioaktív jód felezési ideje mindössze nyolc nap, és akkor úgy gondolták, hogy nem jutott az erőműn kívül a levegőbe az egészségre veszélyes mennyiségben. Az izotóp azonban koncentrálódott a tehéntejben, és azok a gyerekek, akik ittak belőle, vagy szennyezett tejterméket fogyasztottak, különösen veszélyeztetettek.

Egy nemzetközi kutatócsoport, a National Cancer Institute vezetésével évek óta a csernobili baleset egészségügyi hatásait vizsgálja. 12 500 olyan embert vizsgáltak, akik 18 év alattiak voltak az 1986-ban bekövetkezett katasztrófa idején, és annak helyszínéhez közel eső három tartomány valamelyikében éltek. A kutatásban résztvevők pajzsmirigyének sugárfertőzöttségét két hónappal a baleset után vizsgálták. A legnagyobb expozíciónak kitettek között volt a legnagyobb a későbbiekben a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata. A kutatásban résztvevők 65%-ánál jelentkezett ez a fajta daganatos megbetegedés a kutatás 10 éve alatt.

Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?


Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A radioaktív jód felezési ideje 8.3 nap, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 hónap múlva majdnem minden radioaktív jód eltűnik. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

A sugárzás kockázata és az időmúlás

A radioaktív jód sugárzása általi megnövekedett kockázat továbbra sem hanyatlik.

Japánban, a második világháború túlélőit vizsgáló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a pajzsmirigyrák kialakulásának kockázata csak 30 évvel az atomtámadás után kezdett hanyatlani, s még 40 évvel azután is a normális érték fölötti.

A csernobili tanulmányban résztvevők közül néhányan csak 135 km-re éltek a baleset helyszínétől, demonstrálva a szennyezett étel- és italfogyasztás kockázatát azokra nézve, akik nem, vagy csak kismértékben, a közvetlen csapadék által voltak kitéve a radioaktív jód hatásának.

A tanulmány megerősíti a radioaktív jód pajzsmirigyrákot okozó kockázatát, ám a tanulmány szerzői azt is hozzáteszik, hogy a pajzsmirigyrák a legkevésbé halálos daganatos megbetegedések egyike, így ha idejében észlelik és kezelik, a beteg kilátásai nagyon jók.

Az, hogy a tanulmány a japán fukusimai erőmű válságának idején jelent meg, csak véletlen.

A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Forrás: newyorktimes; lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

Az F-vitamin - avagy a telítetlen...

Az F-vitamin a telítetlen zsírsavak csoportját foglalja magába. Az F-vitamin egy régebbi elnevezés, de mai értelemben már nem soroljuk ezeket a...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.