Mesterséges kóma: Mikor választják az orvosok?

A mesterséges kóma egy aneszteziológiai úton előidézett mély eszméletlen állapot, amit leggyakrabban agyi sérülések után hoznak létre. Megnövekedett koponyaűri nyomás, agyi duzzanat esetén a nyugalmi állapot csökkenti a további súlyos agyszöveti károsodás kockázatát.

Milyen problémát okozhat az agyi sérülés?

Amikor az agy jelentős sérülést szenved, megduzzadhat, akárcsak a bokánk vagy térdünk egy komolyabb sérüléskor. Bármilyen szöveti sérülés a testben - függetlenül annak elhelyezkedésétől - duzzanattal, ödémával jár.

Az agyszövet duzzanatánál a problémát a koponya jelenti, amely tagulásra képtelen, így az agyi ödéma következtében életveszélyesen megnőhet a koponyaűri nyomás. Ez a másodlagos károsodás veszélyesebb lehet, mint az eredeti sérülés, a megnövekedett nyomás ugyanis csökkenti az agy vér- és oxigénellátását, így az agy egészséges részeiben is kárt okozhat. Az agyszövet további pusztulása maradandó testi és mentális károsodást, súlyos esetben pedig halált okoz.

Az orvosok több módon képesek csökkenteni az agyi duzzanatot és a koponyaűri nyomást:

• A test hűtése - Ez a módszer hasonlít a duzzadt ízületeken alkalmazott jeges borogatáshoz.
• Gyógyszeres úton - A vízhajtók, a mannitol, valamint a szteroidok csökkentik az agyi szövetek víztartalmát, ezáltal a fokozott koponyaűri nyomást okozó agyi ödémát.
• A beteg szedálásával és vérnyomásának csökkentésével párhuzamosan növelik a légzésszámot (ebben az esetben a beteg lélegeztető gépen van, hogy a légzésszám mechanikusan működtethető legyen).
• Műtéti úton megnyitják a koponyát, helyet adva az agynak a térfogat változáshoz. A műtét során eltávolíthatják az elhalt agyszövetet is, így biztosítva helyet a duzzadt, ám működőképes agyállománynak.

Mikor döntenek a mesterséges kóma mellett?

Amennyiben a fenti módszerek valami oknál fogva nem javasoltak, vagy nem hatékonyak, az orvosok a mesterséges kóma mellett döntenek, ami egy mély eszméletlen állapot. Az eljárást az aneszteziológus végzi, aki a betegnek pentobarbitált (barbiturát) vagy propofolt (nyugtató) ad. Ez utóbbi az egyik leggyakrabban használt szer, melyet altatásos műtétekhez használnak, a különbség a dózisban van.

A mesterséges kóma hatására a beteg EEG agyhullám tevékenysége lapos, és nem reagál a külső ingerekre (fájdalom, fény, zaj, stb). A beavatkozás célja az, hogy az agyat a lehető legnagyobb mértékű pihenési fázisba juttassák, így megvédjék a másodlagos károsodásoktól, a fokozott nyomás okozta oxigénhiányos állapottól és agyszövet-pusztulástól.

Az agysérüléseken kívül léteznek egyéb kórképek is, amikor indokolt lehet a mesterséges kóma. Ilyen a szívinfarktust követő sikeres újraélesztés, súlyos véráramfertőzés (szepszis), valamint a status epilepticus (halmozódó epilepsziás görcsroham).

Mennyi ideig kell fenntartani a mesterséges kómát?

A neurológusok figyelemmel kísérik a koponyaűri nyomást, annak érdekében, hogy meghatározzák, mennyi ideig kell fenntartani a mesterséges kómát. A cél az, hogy a lehető legrövidebb ideig, ám a szakmai irányelvek szerint lehetőleg maximum öt napig tartsák ebben az állapotban a beteget, az eljárásnak ugyanis számos kockázata is van.

• A gyógyszerek hatására csökken az agy vérnyomása, mely egyfelől védi azt, ám másrészt nem kapja meg a számára szükséges vérmennyiséget.
• Az állandó mozdulatlanság miatt a kómás állapot számos olyan veszéllyel jár, mint a vérrögképződés, tüdőgyulladás, izombénulás, izomgyengeség, ami a beteg eszméletre térése után is fennmaradhat.
• Az immobilitás mellett a mesterségesen fenntartott kóma szisztémás, egyéb szervekre, szervi funkcióra gyakorolt hatása miatt is nagy kockázatot jelenthet. Lassul a bélműködés, csökken nem csak az agy, hanem a többi szerv vérellàtása, ioneltérések alakulhatnak ki.

A rövid, egy-két napig fenntartott kóma kapcsán ugyanakkor pozitívak az eredmények, és a jövőben talán egyéb kórképek esetén is hasonló sikerek érhetők majd el. Állatkísérletek jelenleg is zajlanak, amelyek kimutatták, hogy mesterséges kóma hatására akar új agyi szinapszisok, azaz ideg-ideg közti kapcsolatok jönnek létre, ami kedvező hatása az állapotnak.

Prognózis ébredés után

Az orvosilag indukált kóma ellentmondásos eljárás, és nem minden orvos van meggyőződve annak hatékonyságáról. Jelenlegi tudásunk szerint a kulcs a kóma megkezdésének időzítése, a szövődmények lehető leghatékonyabb módon történő kivédése, valamint fenntartásának hossza.

Fennáll a kockázata annak is, hogy sikerül megmenteni valaki életét, ám az agy már súlyos károsodást szenvedett. Az agykárosodás mértékét megállapítani ugyanis nagyon nehéz, mert a hagyományos neurológia vizsgálat nem működik, ha a beteg kómában van.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, Lektorálta és aktualizálta: Dr. Szabó Roxana)