A hosszú munkaidő káros hatásai

Szerző: MTI

Az American Journal of Epidemiology című folyóiratban megjelent finn tanulmány készítői 2214 brit közalkalmazottat vizsgáltak, s megállapították, hogy a keményen dolgozóknak a rövid távú memóriájuk és a szófelidézés terén problémájuk akadt.

Azok, akik 55 óránál többet dolgoztak egy héten, rosszabb mentális készségekkel rendelkeztek, mint azok, akik átlagos munkaórát dolgoztak hetente. "A túlmunka hátrányait komolyan kell venni" - mondta a kutatást vezető doktor Marianna Virtanen, a Finn Munkaegészségügyi Intézet munkatársa.

A kutatók szerint a stresszhez kapcsolódó növekvő alvásproblémák, a depresszió, az egészségtelen életmód, valamint a szív- és érrendszeri betegségek növekvő kockázata is közrejátszik az agyműködés romlásában, de ezt még pontosan nem lehet tudni.

A felmérésben résztvevő hivatalnokok mentális működését, öt különböző alkalommal vizsgálták. A legtöbb túlmunkát végzők érték el a leggyengébb eredményeket két vizsgálaton. A hatás halmozódik: a heti leghosszabb munkaidőben dolgozóknak lettek a legrosszabbak az eredményeik.

A hosszú munkaidőben dolgozó alkalmazottak aludtak a legrövidebb ideig, több depressziós tünetről számoltak be és több alkoholt fogyasztottak, mint a normál munkaidőt dolgozók.

"Különösen fontos megvizsgálni, hogy hosszan tartóak-e ezek a hatások, és a túlmunkaidőben dolgozóknál fellép-e később komolyabb probléma is, mint például a szellemi leépülés" - mondta Mika Kivimaki professzor.

A túl sok munka káros az egészségre

Az eddig is köztudott volt, hogy a hosszú munkaidő általában árt az egészségnek, de e tanulmány szerint a mentális működésnek sem tesz jót. Ebből a munkaadók rájöhetnének, hogy a túlmunka nem használ az üzletnek, és üzleti ügy az, hogy az emberek életében kiegyensúlyozott arányú legyen a munkaidő és a szabadidő - hangoztatta Cary Cooper professzor a Lancasteri Egyetem munkahelyi stresszel foglalkozó szakértője.

A probléma az, hogy recesszióban az emberek még többet fognak dolgozni. Még betegen is bemennek a munkahelyükre, mert mutatni akarják elkötelezettségüket, nehogy őket bocsássák el legközelebb.

A demencia kockázata kiegyensúlyozott étrenddel, rendszeres emberi kapcsolatokkal, a test és az agy "edzésével" csökkenthető. Valószínűleg a munkaidő-szabadidő egyensúlya is segít az egészség megőrzésében.

(MTI)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A tea- és kávéfogyasztás...

A mérsékelt kávé- és teafogyasztás összefügghet az agyvérzés és a demencia kockázatának csökkenésével - állapította meg egy új tanulmány...

A stressz következményei

A stressz nem egyszerűen nem tesz jót, hanem számos negatív hatása van az egészségre. A legveszélyesebb a tartós stressz, amely számos pszichés...

A stressz és a kardiológiai...

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján a halálozási okokat a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetik, melynek egyik kiváltó...

A jó koleszterin segíti a memóriát

Az úgynevezett jó koleszterin (HDL-C) fontos szerepet tölt be az emlékezet frissen tartásában életünk középkorától - derül ki egy közzétett...

Az alvás minőségéből...

Az Alzheimer-kór Európában több mint hétmillió, Magyarországon legalább 160 ezer embert érint. Becslések szerint 2050-re világviszonylatban több...

A cirkadián ritmus jelentése

A szervezet cirkadián ritmusának (élettani napszaki ritmusának) nevezzük azokat a biológiai folyamatokat, melyek szabályos napszaki ritmus szerint...

Bélflóra, autizmus és...

A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.