• Meningeoma - Tünetek és kezelés

        Dr. Kerekes Éva
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        A meningeoma jóindulatú agydaganat, az agyburok (meninx) sejtjeinek burjánzásából származik. Milyen tünetek utalnak a betegségre, hogyan ismerhető fel és hogyan kezelhető?

        Mivel a meningeoma nem az agyban növekedik, hanem azon kívül, ezért általában jóindulatú lefolyású. A meningeomák az agydaganatok 12-20%-át teszik ki, általában 50 éves körüli átlagéletkorban jelentkeznek, és kétszer olyan gyakoriak a nőknél, mint a férfiaknál. Előfordulása 2/100000 lakosra.

        A meningeomák közel fele a fejtetőn középtájon helyezkedik el, és gyakran mészlerakódásokat tartalmaz. Egy részük eltávolítás után visszatér.

        A ritkábban előforduló szaglóideg (olfactorius) meningeomák viszont tekintélyes nagyságot érnek el, és elvékonyítják a koponyacsontot. Ez utóbbi vezető tünetei a szaglászavar és a személyiség változása.

        Hirdetés

        A meningeoma tünetei

        A lassan növekvő meningeoma tünetei elsősorban tipikus neurológiai tünetek, melyek a fizikális vizsgálat során jól beazonosíthatóak, és gyakori az úgynevezett fokális epilepsziás roham. Az agynyomás fokozódásából adódó tünetek jóval később jelentkeznek. A koponyában nincs üres hely, az egész térfogatot az agy és az agyvíz és az agyi erek foglalják el. Ha itt bármi is növekedik (az agy vagy az agyvíz mennyisége), ez a többi elem rovására,  annak kiszorítása árán történik. Ekkor fejfájás, hányinger, tudatzavar, zavartság jelentkezik, ritkábban féloldali bénulás és epilepsziás rohamok.

        A szaglóideg meningeomája szaglászavarral, időnként látászavarral és látótérkieséssel jár. Ritkán, de előfrordulhat zavartság és egyéb pszichiátriai tünet.

        Az agy belsejében elhelyezkedő képletekből származó meningeoma különösen térszűkítő jelleget ölthet és elzárhat fontos agyi ereket.

        Hogyan diagnosztizálható a meningeoma?

        A meningeoma diagnózisához a CT az alkalmas módszer, ezen a meningoma hyperdens (fehér) és kontrasztanyagot halmoz. Az MR-vizsgálaton a meningeoma az agyszövettel azonos protondenzitású.

        A meningeoma kezelése

        A kicsi (2,5 cm alatti) meningeomákat, melyek nem érik el az agy fontosabb területeit és nem okoznak komoly tüneteket, nem műtik meg, hanem 6-12 havonta ellenőrzik. A nagyobb vagy tünetképző meningeomákat megműtik vagy gamma-késsel kezelik.

        A meningeomák gyakran nem távolíthatóak el teljesen, a háztrahagyott szövetrészekből minden tizedik betegnél ismételt meningeoma alakul ki 6-7 éven belül.

        Miután a CT felvételeken meningeomára tipikus daganatot írnak le, és úgy dönt az idegsebész, hogy a meningeoma mérete, elhelyezkedése miatt beavatkozás indokolt, vagy műtét, vagy mintavétel történik a szövettani diagnózishoz. Ez azért fontos, mert maga a meningeoma műtéti eltávolítása igen nagy vérveszteséggel jár. Viszont ha sikerül eltávolítani radikálisan, akkor teljes gyógyulás remélhető. Kontrasztanyagos-MR-kontroll alatt tartása javasolt ezeknek a betegeknek. A nem teljesen eltávolított meningeoma recidivája (ismételt megjelenése) 6-7 éven belül várható, de a daganat szövettana az adott begenél ugyanaz marad.

        Olvasson tovább! Az agydaganatok típusai

        Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus

        Módosítva: 2020.01.15 09:36, Megjelenés: 2019.01.14 12:30
      • Cikkajánló

        SARS-CoV-2 koronavírus

        SARS-CoV-2 koronavírus

        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az új típusú koronavírus képes terjedni a levegőben is, ezt bizonyítékok támasztják alá.

        Elsősegély

        Elsősegély

        T. A., újságíró

        Veszélyek a vízparton és a vízben. Elsősegély és segítségkérés!

        A daganatos betegek ellátásának irányelvei COVID-19-járvány során

        Cikkünkben azokat, a daganatos betegek ellátására vonatkozó speciális tudnivalókat és irányelveket foglaltuk össze, amelyeket a járványügyi veszélyhelyzet miatt javasoltak, és a járvány esetleges újabb hulláma idején ismét életbe léphetnek. Június 15-től valamennyi egészségügyi ellátás korlátozás nélkül vehető igénybe, de időpontot kell kérni, hogy az egészségügyi ellátóhelyeken zsúfoltság ne alakuljon ki.

        Precíziós onkológia a melanoma kezelésében

        A rosszindulatú festéksejtes bőrrák, vagyis a melanoma előfordulása világszerte évről évre növekszik, és sokszor késői felfedezése miatt terápiája gyakran kihívás elé állítja az orvosokat. Mint az onkológia sok más területén, a melanomák kezelésében is forradalmi változást hozhat az új, személyre szabott terápiás szemlélet, melyet precíziós onkológiának is nevezünk.

        Az agydaganatok szövettani típusai, és a betegek kilátásai

        A daganatos betegségek, így az agydaganatok (központi idegrendszeri daganatok) is lehetnek jó és rosszindulatú elváltozások. Ezt a szövettani kép alapján határozzák meg a patológus szakorvosok, melyhez egységes osztályozási rendszereket fejlesztettek ki. A központi idegrendszert érintő daganatok kórlefolyását viszont erősen befolyásolja a daganat elhelyezkedése, valamint növekedésének üteme.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.