Az agydaganatok szövettani típusai, és a betegek kilátásai

szerző: Lality Sára - Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete
lektorálta: Dr. Téglási Vanda frissítve: 2018.05.29.

A daganatos betegségek, így az agydaganatok (központi idegrendszeri daganatok) is lehetnek jó és rosszindulatú elváltozások. Ezt a szövettani kép alapján határozzák meg a patológus szakorvosok, melyhez egységes osztályozási rendszereket fejlesztettek ki. A központi idegrendszert érintő daganatok kórlefolyását viszont erősen befolyásolja a daganat elhelyezkedése, valamint növekedésének üteme.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott beosztás alapján különböző terápiás ajánlásokat dolgoztak ki, melyek alapján eldől, hogy a beteg milyen kezelésben részesül. A központi idegrendszeri daganatok besorolásában a fokozatok (grádus) meghatározása a legfontosabb. Ezek bizonyos, jól meghatározott alaktani elemek jelenlétén vagy hiányán alapul (pl.: elhalt területek a tumoron belül, osztódó sejtek száma). Ezek alapján megkülönböztetünk grade I, II, III és IV daganatokat.

Az agydaganatok típusai

A központi idegrendszeri daganatokat két nagy csoportra osztjuk, gliális és nem-gliális eredetű daganatokra. Az elsődleges (primer) agydaganatok között a gliómák fordulnak elő leggyakrabban. Ide tartoznak az astrocytomák, az oligodendrogliomák és az ependymomák. Nevüket a kiindulási sejt alapján kapták. Ezek a tumorok hajlamosak az agyszöveti térfoglalásra, ami a teljes sebészeti eltávolítást megnehezíti, egyes esetekben ellehetetleníti.

1. Gliális daganatok

Diffúz astrocytoma

A diffúz kifejezés alatt azt értjük, hogy a daganat és a normál agyszövet nem különül el egymástól, nincs közöttük azonosítható határ, vagyis a tumorsejtek beszövik az agyállományt. Ez a típus a primer agydaganatok 40%-át képezi. Túlnyomóan a nagyagyféltekét érinti. Az esetek kis százalékában előfordulhat a kisagyban, az agytörzsben és a gerincvelőben is. Az alacsony grádusú tumorok (II) lassan növekednek, sokára okoznak tüneteket, míg a magas grádusú (III) tumorok tünetei hirtelen jelentkeznek és gyorsan haladnak előre.

A leggyakoribb tünetek:

  • görcsrohamok,
  • fejfájás,
  • hányinger, hányás,
  • beszéd-, látás-, hallásproblémák,
  • agyban való elhelyezkedéstől függően egyéb tünetek (pl.: végtagbénulás).

Általában 30-50 év közötti felnőtteknél diagnosztizálják, ugyanakkor bármely életkorban előfordulhat. Az átlagos túlélési idő grade II esetén 5-10 év, grade III esetén 2-3 év.

Glioblastoma

A leggyakrabban előforduló rosszindulatú agydaganat, mely a diffúz astrocytomák közel 50%-át alkotja. Ez a tumor grade IV-es, tehát meglehetősen rossz prognózis jellemzi, nagyon agresszív és gyakran ellenálló a terápiával szemben. Az elsődleges glioblastoma kialakulását nem előzi meg astrocytoma, míg a másodlagos glioblastoma egy, már meglévő astrocytoma átalakulásából jön létre. Gyors növekedés jellemzi, és általában az agyra gyakorolt nyomás okozza az első tüneteket.

Attól függően, hogy hol van a daganat, előfordulhat:

  • fejfájás,
  • epilepsziás rohamok,
  • hányás,
  • homályos látás,
  • hangulat- és személyiségváltozás,
  • beszédzavarok.

Bármely életkorban kialakulhat, ám főleg 50 év felett jellemző. Férfiakban gyakoribb. Gyors növekedése miatt az 5 éves túlélés nem haladja meg a 6%-ot.

Pilocytás astrocytoma

A diffúz astrocytomákkal ellentétben ez egy jobb elhelyezkedésű daganat. Az elsődleges agydaganatok 2%-át teszik ki, azonban gyerekeknél ez a leggyakoribb glioma típus. Általában jóindulatú. Főleg a kisagyban helyezkedik el, de kialakulhat a harmadik agykamrában, a látóidegnél, a hypothalamusban, esetenként a nagyagyféltekében és a gerincvelőben is.

Tünetei:

  • reggeli órákban megjelenő fejfájás, amely hányás után enyhül,
  • látásproblémák,
  • fáradékonyság,
  • kétbalkezesség.

Ezek a tumorok nagyon lassan, viszonylag körülhatároltan nőnek, ami megkönnyíti a sebészi úton történő eltávolításukat. Jó prognózissal rendelkeznek, a 20 éves túlélés esélye 80%.

Oligodendroglioma

A gliómák 5-15%-át képezik. A tumor általában a nagyagyféltekében található. Lassú növekedésük miatt éveken át jelen lehetnek, mielőtt diagnosztizálnák őket.

A leggyakoribb tünetek:

  • görcsök,
  • fejfájás,
  • hányinger, hányás,
  • látás problémák,
  • személyiségváltozás,
  • méret- és elhelyezkedésfüggő egyéb tünetek.

40-45 éves korban a leggyakoribbak. Túlnyomóan jobb prognózisú, mint az astrocytomák. A jelenlegi műtéti eljárásokkal, kemoterápiával és sugárterápiával az átlagos túlélési idő 5-10 év.

Ependymoma

Az ependymomák olyan daganatok, amelyek leggyakrabban az agykamrák vagy a gerincvelő központi csatornájának ependima-rétegéből alakulnak ki. A primer agydaganatok 3-9%-át, míg a gerincvelői gliomák 50-60%-át teszik ki. Gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a negyedik agykamra környékén, míg felnőtteknél inkább a gerincvelőben jellemző a megjelenésük. A panaszokat a tumor környezetére gyakorolt nyomása fokozódásával váltja ki. Szövődményként vízfejűség (hydrocephalus) alakulhat ki.

Prognózisa 3 éves kor alatt a legrosszabb, összességében az 5 éves túlélés 50% körül van.

Bővebben Így néz ki az agydaganat egy MRI felvételen

További glioma-típusok

Az idegsejt eredetű agydaganatok közé tartoznak még a neuroblastomák, a ganglioneuromák és a gangliogliomák. Jó prognózissal rendelkeznek és nem olyan gyakoriak, mint a gliómák. Általában fiatal felnőtteknél alakulnak ki és rohamokkal járnak.

2. Nem-glialis daganatok

A nem-glialis daganatok közé számos tumortípus tartozik, melyek közül az alábbiakban a leggyakrabban előforduló típusokat ismertetjük, a teljesség igénye nélkül.

Medulloblastoma

Elnevezését az agyat a korai, embrionális szakaszban felépítő sejtekről kapta. Főként gyermekekben előforduló, éretlen sejtekből álló, gyorsan növekvő tumor, amely leginkább a kisagyban jelentkezik. A koponyaüregi daganatok 25%-át teszi ki. Felnőttekben ritka.

Tünetei gyakran hirtelen jelentkeznek, melyeket a kisagyban lévő nyomásfokozódás okoz:

  • mozgáskoordinációs nehézségek,
  • hányinger, hányás,
  • eszméletvesztés,
  • légzésleállás.

Rendkívül rosszindulatú tumor, ám jól kezelhető sugárterápiával. Az 5 éves túlélés meghaladja a 75%-ot.

Meningeoma

Az agyburokból kiinduló, jóindulatú tumor, amely általában a felszínen helyezkedik el. Számos altípusa ismert. Gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, és bármely életkorban megjelenhet, azonban 60 év felett gyakoribb.

Tünetei:

  • látászavar,
  • fejfájás,
  • görcsök.

Sebészi úton jól eltávolítható, ám kiújulásra hajlamos lehet. A meningeoma kimenetelét a tumor nagysága és elhelyezkedése határozza meg.

Lymphoma

A központi idegrendszerben előforduló elsődleges lymphomák főleg a kisagyban, 10%-ban a nagyagyban, esetenként az agytörzsben és a gerincvelőben is megjelenhetnek. Elsősorban diffúz nagy B-sejtes lymphomák. Magas előfordulási arányt mutatnak immunhiányos betegekben, továbbá gyakoribb előfordulást mutat férfiakban, mint nőkben.

A tüneteket a megnövekedett agyi nyomás okozza:

  • zsibbadás,
  • végtagbénulás,
  • mozgáskoordinációs nehézségek,
  • beszéd- vagy látászavar,
  • epilepszia,
  • zavartság,
  • gyorsan kialakuló demencia.

Szteroid terápiára jól reagáló daganattípus. A betegség prognózisát befolyásolja a beteg életkora, neme és immunrendszerének állapota. Sebészi beavatkozás nélkül pár hónap alatt halálos kimenetelű. Kemoterápiában részesült egyéneknél az átlagos túlélési idő 2 év, azonban a betegség kiújulásra hajlamos.

Bővebben Agydaganat- Mire számíthat a beteg?

Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

Lality Sára, medikus
Lektorálta: Dr. Téglási Vanda

Források
  • Ellison, David. A reference text of CNS pathology - Neuropathology. 3rd. Elsevier, 2013.

  • https://medlineplus.gov/ency/article/003191.htm.

  • https://radiopaedia.org.

  • https://www.webmd.com/cancer/brain-cancer/malignant-gliomas#1.

  • https://www.webmd.com/cancer/brain-cancer/what-is-glioblastoma#2-8.

  • http://daganatok.hu/agydaganat/idegsejt-eredetu-agydaganat.

  • http://rakgyogyitas.hu/onkologiai-kislexikon-3-stadiumok/.

  • http://www.danafarberbostonchildrens.org/conditions/brain-tumor/pilocytic-astrocytoma.aspx.

  • Kumar, Abas, Aster. Robbins and Cotran Pathologic Basis of Disease . 9th. Elsevier, 2015.

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Magas vérnyomás Magas vérnyomás

Milyen a kockázata, hogy szív- és érrendszeri betegség jelentkezzen?

Mit mutat a szívultrahang? Mit mutat a szívultrahang?

Milyen formái vannak a vizsgálatnak? Milyen esetekben indokolt?

Agyi érelmeszesedés

Mi okozhat agyi érelmeszesedést? Milyen tényezők növelik a kialakulásának kockázatát? Milyen következményei lehetnek az agyi érelmeszesedésnek?

Agyi ciszták

A ciszta egy tokkal körülvett folyadék- vagy gáztartalmú üreg definíció szerint. Ilyen eltérések minden szervben, többek között az agyban is...

Vascularis encephalopathia

Az encephalopathia az agy azon állapotára utal, melyben az agy normális működése átmenetileg vagy idülten károsodik. Okai igen különbözőek.

Meningeoma - Tünetek és kezelés

A meningeoma jóindulatú agydaganat, az agyburok (meninx) sejtjeinek burjánzásából származik. Milyen tünetek utalnak a betegségre, hogyan ismerhető...

Az agydaganat tünetei és típusai

Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel sok esetben sokáig semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek...

Gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségek

A gyermekkori rosszindulatú daganatos betegségeket az érintett betegcsoport jellege (15 év alatti gyermekek) és az ellátás speciális igényei miatt...

Az agysorvadás okai és a betegek kilátásai

Az agysorvadás nem egy egységes betegség, sokkal inkább egy tünet, melyet rendszerint képalkotó vizsgálatok alapján állapítanak meg. Lényegében az...

Kielégítő alvás - Kiegyensúlyozott mindennapok

Az egészséges élet alappillére a kielégítő alvás. Napjainkban egyre inkább hangsúlyos szerepet kap a megfelelő fekvőhely kialakítása. Ha...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.