• Az agydaganatok szövettani típusai, és a betegek kilátásai

        Szerző: BOE - Lality Sára, Lektorálta Dr. Téglási Vanda

        A daganatos betegségek, így az agydaganatok (központi idegrendszeri daganatok) is lehetnek jó és rosszindulatú elváltozások. Ezt a szövettani kép alapján határozzák meg a patológus szakorvosok, melyhez egységes osztályozási rendszereket fejlesztettek ki. A központi idegrendszert érintő daganatok kórlefolyását viszont erősen befolyásolja a daganat elhelyezkedése, valamint növekedésének üteme.

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott beosztás alapján különböző terápiás ajánlásokat dolgoztak ki, melyek alapján eldől, hogy a beteg milyen kezelésben részesül. A központi idegrendszeri daganatok besorolásában a fokozatok (gárdus) meghatározása a legfontosabb. Ezek bizonyos, jól meghatározott alaktani elemek jelenlétén vagy hiányán alapul (pl.: elhalt területek a tumoron belül, osztódó sejtek száma). Ezek alapján megkülönböztetünk grade I, II, III és IV daganatokat.

        Hirdetés

        Az agydaganatok típusai

        A központi idegrendszeri daganatokat két nagy csoportra osztjuk, gliális és nem-gliális eredetű daganatokra. Az elsődleges (primer) agydaganatok közöttagliómák fordulnak elő leggyakrabban. Ide tartoznak az astrocytomák, az oligodendrogliomák és az ependymomák. Nevüket a kiindulási sejt alapján kapták. Ezek a tumorok hajlamosak az agyszöveti invázióra, ami a teljes sebészeti eltávolítást megnehezíti, egyes esetekben ellehetetleníti.

        1. Gliális daganatok

        Diffúz astrocytoma

        A diffúz kifejezés alatt azt értjük, hogy a daganat és a normál agyszövet nem különül el egymástól, nincs közöttük azonosítható határ, vagyis a tumorsejtek beszövik az agyállományt. Ez a típus a primer agydaganatok 40%-át képezi. Túlnyomóan a nagyagyféltekét érinti. Az esetek kis százalékában előfordulhat a kisagyban, az agytörzsben és a gerincvelőben is. Az alacsony grádusú tumorok (II) lassan növekednek, sokára okoznak tüneteket, míg a magas grádusú (III) tumorok tünetei hirtelen jelentkeznek és gyorsan haladnak előre.

        A leggyakoribb tünetek:

        • görcsrohamok,
        • fejfájás,
        • hányinger, hányás,
        • beszéd-, látás-, hallásproblémák,
        • agyban való elhelyezkedéstől függően egyéb tünetek (pl.: végtagbénulás).

        Általában 30-50 év közötti felnőtteknél diagnosztizálják, ugyanakkor bármely életkorban előfordulhat. Az átlagos túlélési idő grade II esetén 5-10 év, grade III esetén 2-3 év.

        Glioblastoma

        A leggyakrabban előforduló rosszindulatú agydaganat, mely a diffúz astrocytomák közel 50%-át alkotja. Ez a tumor grade IV-es, tehát meglehetősen rossz prognózis jellemzi, nagyon agresszív és gyakran ellenálló a terápiával szemben. Az elsődleges glioblastoma kialakulását nem előzi meg astrocytoma, míg a másodlagos glioblastoma egy, már meglévő astrocytoma átalakulásából jön létre. Gyors növekedés jellemzi, és általában az agyra gyakorolt nyomás okozza az első tüneteket.

        Attól függően, hogy hol van a daganat, előfordulhat:

        • fejfájás,
        • epilepsziás rohamok,
        • hányás,
        • homályos látás,
        • hangulat- és személyiségváltozás,
        • beszédzavarok.

        Bármely életkorban kialakulhat, ám főleg 50 év felett jellemző. Férfiakban gyakoribb. Gyors növekedése miatt az 5 éves túlélés nem haladja meg a 6%-ot.

        Pilocytás astrocytoma

        A diffúz astrocytomákkal ellentétben ez egy jobb elhelyezkedésű daganat. Az elsődleges agydaganatok 2%-át teszik ki, azonban gyerekeknél ez a leggyakoribb glioma típus. Általában jóindulatú. Főleg a kisagyban helyezkedik el, de kialakulhat a harmadik agykamrában, a látóidegnél, a hypothalamusban, esetenként a nagyagyféltekében és a gerincvelőben is.

        Tünetei:

        • reggeli órákban megjelenő fejfájás, amely hányás után enyhül,
        • látásproblémák,
        • fáradékonyság,
        • kétbalkezesség.

        Ezek a tumorok nagyon lassan, viszonylag körülhatároltan nőnek, ami megkönnyíti a sebészi úton történő eltávolításukat. Jó prognózissal rendelkeznek, a 20 éves túlélés esélye 80%.

        Oligodendroglioma

        A gliómák 5-15%-át képezik. A tumor általában a nagyagyféltekében található. Lassú növekedésük miatt éveken át jelen lehetnek, mielőtt diagnosztizálnák őket.

        A leggyakoribb tünetek:

        • görcsök,
        • fejfájás,
        • hányinger, hányás,
        • látás problémák,
        • személyiségváltozás,
        • méret- és elhelyezkedésfüggő egyéb tünetek.

        40-45 éves korban a leggyakoribbak. Túlnyomóan jobb prognózisú, mint az astrocytomák. A jelenlegi műtéti eljárásokkal, kemoterápiával és sugárterápiával az átlagos túlélési idő 5-10 év.

        Ependymoma

        Az ependymomák olyan daganatok, amelyek leggyakrabban az agykamrák vagy a gerincvelő központi csatornájának ependima-rétegéből alakulnak ki. A primer agydaganatok 3-9%-át, míg a gerincvelői gliomák 50-60%-át teszik ki. Gyerekeknél és fiatal felnőtteknél a negyedik agykamra környékén, míg felnőtteknél inkább a gerincvelőben jellemző a megjelenésük. A panaszokat a tumor környezetére gyakorolt nyomása fokozódásával váltja ki. Szövődményként vízfejűség (hydrocephalus) alakulhat ki.

        Prognózisa 3 éves kor alatt a legrosszabb, összességében az 5 éves túlélés 50% körül van.

        Bővebben Így néz ki az agydaganat egy MRI felvételen

        További glioma-típusok

        Az idegsejt eredetű agydaganatok közé tartoznak még a neuroblastomák, a ganglioneuromák és a gangliogliomák. Jó prognózissal rendelkeznek és nem olyan gyakoriak, mint a gliómák. Általában fiatal felnőtteknél alakulnak ki és rohamokkal járnak.

        2. Nem-glialis daganatok

        A nem-glialis daganatok közé számos tumortípus tartozik, melyek közül az alábbiakban a leggyakrabban előforduló típusokat ismertetjük, a teljesség igénye nélkül.

        Medulloblastoma

        Elnevezését az agyat a korai, embrionális szakaszban felépítő sejtekről kapta. Főként gyermekekben előforduló, éretlen sejtekből álló, gyorsan növekvő tumor, amely leginkább a kisagyban jelentkezik. A koponyaüregi daganatok 25%-át teszi ki. Felnőttekben ritka.

        Tünetei gyakran hirtelen jelentkeznek, melyeket a kisagyban lévő nyomásfokozódás okoz:

        • mozgáskoordinációs nehézségek,
        • hányinger, hányás,
        • eszméletvesztés,
        • légzésleállás.

        Rendkívül rosszindulatú tumor, ám jól kezelhető sugárterápiával. Az 5 éves túlélés meghaladja a 75%-ot.

        Meningeoma

        Az agyburokból kiinduló, jóindulatú tumor, amely általában a felszínen helyezkedik el. Számos altípusa ismert. Gyakrabban fordul elő nőkben, mint férfiakban, és bármely életkorban megjelenhet, azonban 60 év felett gyakoribb.

        Tünetei:

        • látászavar,
        • fejfájás,
        • görcsök.

        Sebészi úton jól eltávolítható, ám kiújulásra hajlamos lehet. A betegség kimenetelét a tumor nagysága és elhelyezkedése határozza meg.

        Lymphoma

        A központi idegrendszerben előforduló elsődleges lymphomák főleg a kisagyban, 10%-ban a nagyagyban, esetenként az agytörzsben és a gerincvelőben is megjelenhetnek. Elsősorban diffúz nagy B-sejtes lymphomák. Magas előfordulási arányt mutatnak immunhiányos betegekben, továbbá gyakoribb előfordulást mutat férfiakban, mint nőkben.

        A tüneteket a megnövekedett agyi nyomás okozza:

        • zsibbadás,
        • végtagbénulás,
        • mozgáskoordinációs nehézségek,
        • beszéd- vagy látászavar,
        • epilepszia,
        • zavartság,
        • gyorsan kialakuló demencia.

        Szteroid terápiára jól reagáló daganattípus. A betegség prognózisát befolyásolja a beteg életkora, neme és immunrendszerének állapota. Sebészi beavatkozás nélkül pár hónap alatt halálos kimenetelű. Kemoterápiában részesült egyéneknél az átlagos túlélési idő 2 év, azonban a betegség kiújulásra hajlamos.

        Bővebben Agydaganat- Mire számíthat a beteg?

        Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete

        Lality Sára, medikus
        Lektorálta: Dr. Téglási Vanda

         

        Források
        • Ellison, David. A reference text of CNS pathology - Neuropathology. 3rd. Elsevier, 2013.

        • https://medlineplus.gov/ency/article/003191.htm.

        • https://radiopaedia.org.

        • https://www.webmd.com/cancer/brain-cancer/malignant-gliomas#1.

        • https://www.webmd.com/cancer/brain-cancer/what-is-glioblastoma#2-8.

        • http://daganatok.hu/agydaganat/idegsejt-eredetu-agydaganat.

        • http://rakgyogyitas.hu/onkologiai-kislexikon-3-stadiumok/.

        • http://www.danafarberbostonchildrens.org/conditions/brain-tumor/pilocytic-astrocytoma.aspx.

        • Kumar, Abas, Aster. Robbins and Cotran Pathologic Basis of Disease . 9th. Elsevier, 2015.

        Legutóbb frissült: 2018.05.29 17:25
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Az agydaganat tünetei és típusai

        Az agydaganat tünetei gyakran hosszú ideig nem jelentkeznek, így a betegség rejtve marad, mivel semmilyen panaszt sem okoz. A tünetek alapján az agydaganat nehezen diagnosztizálható, gyanú esetén keressen fel szakorvost!

        Az agydaganatok típusai

        Az agykoponyában előforduló daganatok csoportosítását utoljára 2016-ban végezték el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) keretein belül. A szövettani kép mellett figyelembe vették a betegség klinikai lefolyását és a daganatok előfordulását, epidemiológiáját és az állatkísérletek eredményeit.

        Az agydaganat öt figyelmeztető jele

        A rendkívül összetett és máig csak részben ismert szervünk ezernyi támadási felületet nyújthat a rákos daganat kialakulásához.

        Agydaganat - Mire számíthat a beteg?

        Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függnek. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes.

        "Elfelejtek dolgokat mostanában, mi lehet ez?" - Az orvos válaszol

        43 éves vagyok. Nagyon aggaszt, hogy elfelejtek dolgokat mostanában. Mivel fejleszthetem a memóriámat leghatékonyabban? Milyen vitamint fogyasszak ennek érdekében? Mikor gyanakodjak, hogy itt valami több van, mondjuk Alzheimer-kór, vagy agydaganat? Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Agydaganatom van? - Az orvos válaszol

        Bizonytalanság-érzetem van, nem szédülök, nem fáj a fejem. Azóta jelentkezett, amikor a feleségem elköltözött tőlem. Depressziós tüneteim is vannak: kedvetlenség, sírógörcsök, szorongás az egyedülléttől, alvászavar. Nagyon félek az agydaganattól, elképzelhető, hogy az is okozhatja? - A WEBBeteg Orvos válaszol rovatából.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások