• Agydaganat és mobiltelefon: Van összefüggés?

        Szerző: MTI

        További vizsgálatok szükségesek annak egyértelmű eldöntésére, hogy növeli-e a mobiltelefon használata bizonyos agydaganatok kockázatát - jelentette ki szerdán Timár József egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem II. sz. Patológiai Intézetének igazgatója az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előző nap közzétett állásfoglalásáról.

        "A WHO nem bizonyítottan rákkeltőnek nevezte, hanem azt jelentette be, hogy nem sikerült egyértelműen kizárni, nem járul-e hozzá a mobiltelefon bizonyos típusú daganatok kialakulásához. A kérdés régóta a levegőben van, most tudományos adatokat vettek számba, hogy eldöntsék: ezek egy irányba mutatnak-e, vagy egymással ellentétesek" - fogalmazott a professzor az MTI-nek nyilatkozva.

        Hirdetés

        Az elektromágneses sugárzás befolyásolja az agysejteket

        Az agydaganat tünetei


        Az agydaganat által okozott tünetek a daganat méretétől, elhelyezkedésétől és a daganat növekedési sebességétől függ. Egy lassan növő daganat még viszonylag nagy méret esetén is lehet tünetmentes. Az alábbi tünetek esetén kell gyanakodni:

        Bővebben az agydaganat tüneteiről>>

        Magyarázata szerint az elektromágneses sugárzást kibocsátó mobileszközök képesek befolyásolni a központi idegrendszer igen érzékeny sejtjeinek a működését. "Itt kell valahol megtalálni a kérdés nyitját, azonban nagyon kevés kísérleti adat áll a rendelkezésre" - jegyezte meg, hozzátéve: mint minden karcinogén esetében, az elektromágneses sugárzásnál is számít, hogy milyen mennyiségben éri az illető személyt.

        "Kell lennie egy olyan küszöbértéknek, ahol ez a hatás még nem jelentkezik. Nyilván ezért szól úgy az egész ajánlás, hogy további klinikai és nem klinikai kutatások szükségesek a kérdés egyértelmű eldöntéséhez. Azt gondolom, hogy ettől a mobiltelefonozást nem kell felfüggeszteni, viszont a korlátlan és folyamatos mobiltelefonozásnak lehetnek veszélyei. Én így értelmezem a WHO állásfoglalását" - emelte ki Timár József. Véleménye szerint azoknál a személyeknél, akiknek a mobiltelefon "szinte a fülükhöz nőtt", más a kockázat, mint azoknál, akik napjában csak néhányszor használják a készüléket.

        "Ezek a vizsgálatok majd választ adnak, hogy milyen mennyiségű expozícióra van szükség, hogy ez a kockázat egyáltalán mérhetővé váljon" - mondta.

        Bakos József, az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főosztályvezetője a nagy nemzetközi követéses vizsgálatról, a tavaly lezárult tízéves Interphone Studyról beszélt, amely az agyszövet által elnyelt elektromágneses sugárzás és bizonyos típusú agydaganatok, például a gliómák keletkezése között talált összefüggést.

        Minél távolabb tartsuk a fejünktől a mobilt!

        Rádióhullámok és sugárzás: Milyen veszélyek fenyegetnek?

        A legújabb tanulmányok szerint, a mobiltelefonok és más rádióhullámokat kibocsátó eszközök (vezeték nélküli beltéri telefonok, vezeték nélküli routerek, laptopok, mikrohullámú sütők, de még a babaőrök is) komoly egészségügyi veszélynek teszik ki használóikat. Hogyan maradjunk biztonságban, ebben a drótnélküli világban?
        Rádióhullámok és sugárzás: Milyen veszélyek fenyegetnek a mindennapokban?>>

        "Ennek alapján fogalmazta meg a WHO állásfoglalását. A hatásmechanizmus tekintetében nincsenek végleges adatok, éppen ezért sorolták a mobiltelefon-használatot ebbe az alacsony kockázati kategóriába. Epidemiológiai vizsgálatokon alapul a besorolás, azon, hogy a mobiltelefon-használók körében ez a daganattípus gyakrabban fordult elő. Ugyanakkor sem állatkísérletekben, sem sejttenyészetekben nem tudták megállapítani, hogy milyen hatásmechanizmus felelős a daganatos elváltozásokért" - magyarázta Bakos József, aki a WHO-állásfoglalás fényében a mobiltelefonokat lehetőség szerint kihangosítóval vagy szöveges üzemmódban javasolja használni.

        "Így lényegesen távolabb kerül a fejtől, és kevesebb sugárzás nyelődik el az agyszövetben, vagyis még a lehetőségét is kizárjuk, hogy bármiféle káros hatás érje az agyunkat" - emelte ki.

        A gliómák

        A gliómák a leggyakrabban előforduló, az agyat beszűrő, infiltratív jellegű tumorok, amelyek az agy támasztó szöveti sejtjeiből, az astrocytákból vagy a fehérállományban a rostokat körbevevő myelinhüvelyt képző oligodendroglia sejtekből indulnak ki. A gliomákat a kiinduló sejtcsoport alapján astrocytomáknak, oligodendrogliomáknak vagy a kevert típusú oligo-astrocytomáknak hívják. Az oligodendrogliomák prognózisa valamivel kedvezőbb, mint az astrocytomáké, kemoterápiás kezelésre is jobban reagálnak. A legrosszabb prognózisú daganat a glioblastoma multiforme, itt nem különböztetik meg, hogy milyen típusú sejtből származik a daganat.

        Az elektromágnesesség


        Az elektromágneses hullámok elméletét James Clerk Maxwell (1831-1878) skót fizikus dolgozta ki az 1870-es években. Az úgynevezett Maxwell-egyenletek megjósolták az elektromágneses hullámok, a nagyon rövid, illetve nagy hosszú hullámhosszok létezését, vagyis azt, hogy az elektromágneses hullámoknak nincs felső, illetve alsó hosszhatáruk. Az egyenleteket helyességét Heinrich Hertz bizonyította be, róla kapta elnevezését egysége, a hertz is, amely azt jelzi, hogy a készülék másodpercenként hány rezgést bocsát ki. Míg a legalacsonyabb sugártartomány (VLF) 3-30 ezer rezgést, addig a szupermagas (SHF) már 3-30 gigahertzet, azaz 3-30 milliárd rezgést fed le. Ugyanezek a tartományok jellemezhetők a kibocsátott rezgés hullámainak méterben megadott hosszával is. Frekvenciákkal jelzetten a VLF a leghosszabb hullámok sávja, az SHF pedig a legrövidebbeké. A hullámok jele W (wave) vagy H, sorrendjük: nagyon hosszú, hosszú, közép, rövid, nagyon rövid, ultrarövid (a fogalommá vált URH) és szuperrövid hullám.

        A jelenleg használatos elektronikus készülékek hét frekvenciatartományban működnek:

        • az igen alacsony (VLF) tartomány főleg a tengeri üzenetváltásban,
        • az alacsony (LF, 30-300 khz) a tengeri rádiónavigációban,
        • a közép (MF, 300-3000 khz) a rádiózásban,
        • a magas (HF, 3-30 megahertz) a nemzetközi rádiózásban,
        • az igen magas (VHF, 30-300 Mhz) és az FM (frekvencia modulált) a rádiózásban, illetve a vezeték nélküli telefonoknál terjedt el.
        • Az ultramagas (UHF, 300-3000 Mhz) a mobiloknál, mikrohullámú melegítőknél és radaroknál,
        • a szupermagas (SHF, 3-30 gigahertz) a mikrohullámú átjátszóknál és műholdaknál használatos.

        Bővebben az elektromágneses hullámokról>>

        (MTI)

        Módosítva: 2011.06.01 17:12, Megjelenés: 2011.06.01 17:12
      • Cikkajánló

        COVID-19

        COVID-19

        koronavirus.gov.hu

        Nagyobb mértékben nőtt a fertőzöttek és az elhunytak száma.

        Kijárási korlátozás

        Kijárási korlátozás

        MTI

        Határozatlan időre meg- hosszabbítja a kormány a korlátozó intézkedést.

        Hogyan éljük túl a várakozással és a bizonytalansággal járó időszakot daganatos megbetegedések esetén?

        Az onkológia fejlődésének hála ma már a rák nem feltétlenül egy végzetes, gyors lefolyású betegség. Természetesen sajnos ez is előfordul, de nem ritka már azoknak az eseteknek a száma sem, ahol akkor is van remény, ha a daganatot egy késői vagy előrehaladott stádiumban fedezik fel.

        A rákgyógyítás jövője

        Az elmúlt években gyökeres változás ment végbe a daganatok diagnosztikájának és kezelésének tekintetében. Egyre nagyobb teret kapnak az úgynevezett célzott terápiás módszerek, melyek a daganatok molekuláris szintű diagnosztikáján alapuló személyre szabott daganatterápiát tesznek lehetővé.

        A mobiltelefon és a rák: Mi a kockázat?

        Van-e valamilyen kapcsolat a mobiltelefon és a rákos megbetegedések között?

        A mobiltelefon rákot okoz?

        Habár manapság mobiltelefon nélkül el sem tudjuk már képzelni az életet, egy 10 éven át tartó, 13 ország lakosainak telefonálási szokásait és egészségi állapotát nyomon követő kutatás eredménye szerint már napi fél óra mobiltelefonálás is 40 százalékkal növeli az agyrák kialakulásának kockázatát! A veszély annál magasabb, minél többet használja valaki a mobilját, s általában a tumor azon az oldalon jelenik meg, amelyiken a telefont használjuk.

        A túl sok mobilozás alvászavart okozhat

        A mobiltelefonnal töltött túl sok idő - a túlzott sms-ezés és csevegés - alvási zavarokat okozhat - állítja egy tanulmány. A túlzott mobilhasználat mindemellett növeli a stresszre való hajlamot.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Inkontinencia?
        Kattintson, rendeljen most ingyenes postázással termékmintát a TENA Lady termékeiből.
        Hüvelyszárazság
        Gyakran már a szülést követően, akár néhány napon belül is jelentkezhet.
        Harc az ajakherpesz ellen
        Az ajkakon kifejlődő hólyagok mellett néhány kísérő tünet is kísérheti.
        COVID-19: hivatalos ajánlások
        Tájékoztatók az Egészségügyért Felelős Államtitkárságtól.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások