• Beszédhibák okai és kezelésük

        Szerző: WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra

        Egyre több az olyan gyermek, akinél valamilyen beszédhibát tapasztalnak. Ezért nem feltétlenül csak a tévénézés a hibás, bár kétségtelen, hogy a képernyő bámulása nem ösztönzi a kreativitást, és gátolja a manuális tevékenységek folytatását is.

        Már a szülés pillanata hatással lehet a gyermek későbbi beszédfejlődésére.  A koraszülés, a szülés alkalmával fellépő sérülések, illetve a rendellenes lefolyású szülés során is károsodhat az agy beszédközpontja.

        Vigyázz, kész, beszéd!

        Előnyös, ha a gyermek emlőből történő anyatejes táplálást kap, mert ez segíti az ajak és a nyelv izmainak megerősödését. Amikor a baba a szoptatás végén kitolja a nyelvével a mellbimbót, azzal például előkészíti a későbbi foghangok kiejtését.

        Hirdetés

        Gyermekünk szókincsének fejlődése

        A gyermekek fejlődése születésüktől kezdődően összetett folyamat, amely részben a mozgásfejlődésből (ezen belül is a nagy- és a finom mozgások fejlődéséből), a nyelvi, a kognitív (gondolkodásmódbeli) és a pszichoszociális fejlődésből áll.
        Gyermekünk szókincsének fejlődéséről>>

        Fontos fejlődési szakasz a két-három hónaposan kezdődő gagyogási periódus. „Ilyenkor a későbbi beszédhangok reflexes mozgással való begyakorlása történik, pl. k, g.” – nyilatkozta Földesné Habóczki Piroska, aki több évtizedes logopédusi tapasztalattal rendelkezik. Ha azt érzékeli, hogy a gyermeke nem gagyog, vagy az átlagnál később jut el ebbe a fejlődési stádiumba, érdemes ezt megfelelő szakembereknek jeleznie a nagyobb beszédproblémák elkerülése érdekében.

        Megkésett beszédfejlődés esetén, amikor a gyermek két éves koráig nem próbálkozik a beszéddel, a beszédközpont gátlását kell kezelnie a logopédus szakembernek. Két-hároméves életkor körül egy hosszabb betegség, amely kórházi ápolást igényel és az anya távollétével jár együtt, komoly pszichés következményeket vonhat maga után. A szülőtől való elszakadás félelme sokszor válthat ki az arra hajlamos gyermekek beszédében dadogást. A logopédus segít ennek tünetmentesítésében, de a probléma visszatérhet bizonyos kritikus időszakokban, pl. amikor három éves kortól elkezdődik a folyamatos beszéd, az iskolakezdés alkalmával, illetve a serdülőkori változásokkal.

        A gennyes agyhártyagyulladás védőoltással megelőzhető!

        A gennyes agyhártyagyulladás leginkább a csecsemőket és a kamaszokat veszélyezteti. A súlyos, akár halálos kimenetelű betegség védőoltással megelőzhető, ne kockáztasson, előzze meg! Miért érdemes beoltatni magunkat gennyes agyhártyagyulladás ellen?

        Halláskárosodás, amely hátráltatja a beszédfejlődést

        A hallássérülés is vezethet beszédhiba kialakulásához. Ha a hallásveszteség 30-60 dB körül mozog, akkor még csak kisebb artikulációs hibák jelennek meg. Ha 60-80 dB-es a hallásveszteség, a gyermek beszédkészsége erősen visszamarad az életkorának megfelelő szinttől. Alaktanilag és kiejtéstanilag is eltér a normálistól, illetve szókincs és tartalom szempontjából szintén elmaradást mutat. 80 dB feletti halláskárosodás esetén a gyermek hanghalló, illetve többnyire szájról olvas. Gyakorlatilag 30 dB feletti hallásveszteségnél már bármely beszédhiba jelentkezhet.

        Odafigyeléssel a szülő könnyen felismerheti a hallászavar gyanúját. Ajánlott szakemberhez fordulni, ha azt tapasztalja, hogy a gyermeke erősen figyeli a hozzá beszélő száját, túl hangosan hallgatja a tévét, gyakran értetlenségről árulkodik az arckifejezése, vagy többször visszakérdez.

        Iskolaérettség logopédus szemmel

        Szófogadatlan vagy csak nem hallja?


        A szülők és a pedagógusok számára különösen fontos felismerni azt, ha egy gyermek viselkedésének háttérben halláskárosodás állhat. A halláscsökkenés megnehezíti a gyermek kommunikációját, előfordulhat, hogy nem érti a szülő kéréseit, utasításait, így szófogadatlan gyermek benyomását kelti.
        A gyermekkori halláskárosodásról>>

        Egy évvel az iskolakezdés előtt a logopédus szűrővizsgálatot végez az óvodában. Ennek célja, hogy felmérje a gyermekek beszédállapotát alaki és tartalmi szempontokat figyelembe véve. Ilyenkor nemcsak a helytelen kiejtést vizsgálja, hanem figyel a fonematikus hallás fejlettségére (pl. különbséget tud-e tenni a gyermek egy kimondott szóban az „s” és az „sz” hangok között), a ritmusérzékre (pl. rövid és hosszú ritmus utánzására), a térbeli tájékozódásra vagy a vizuális percepció esetleges gyengeségére (pl. szem-kéz koordinációja, alak-háttér kiemelése). A felmérés során fény derülhet szeriális emlékezetgyengeségre (sorrendiség kialakulatlansága, bizonytalansága) is, illetve az ok-okozati összefüggések felismerésének hiányára.

        A beszédfejlődés ideális közege

        A beszéd elsajátításakor meghatározó a család és a nyelvi környezet szerepe. A gyerekek számára nagyon fontos a minta, amit utánozhatnak, így a helyes beszédpélda is. A beszédhibára való hajlam örökölhető, de csak emiatt nem feltétlenül jelenik meg a gyermek beszédfejlődése során.

        A harmonikus, biztonságot nyújtó, szeretetteljes család a legideálisabb közeg a beszéd egészséges fejlődése szempontjából. A szülőknek arra kell törekedniük, hogy minél többet beszéljenek a gyermekhez. Meséljenek, verseljenek, mondókázzanak, de az is elég, ha csak hangosan kommentálják, hogy most épp mit csinálnak, pl. pelenkázás közben. Az aktív verbális kommunikációnak az a célja, hogy felkeltse a gyermek beszédkedvét.

        Kényszer helyett játék

        Természetesen nem tanácsos túlzásokba esni, hiszen erőszakkal nem lehet a gyermeket szóra bírni. Ha például a kicsi csak mutogatással igyekszik önmagát kifejezni, nem szabad ezért megszidni, büntetni, vagy esetleg úgy tenni, mintha nem értené, mert ez a reakció olyan feszültséget kelt a gyermekben, amely magatartási zavarokat okozhat. Inkább ajánlott a sok éneklés és a közös játék, illetve a kettő ötvözése. Így a szülő indirekt módon fejlesztheti a gyermek ritmusérzékét, szókincsét és testtudatát.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A beszédfejlődés megindulását a szülő vidám, egyszerű játékokkal is ösztönözheti.

        A kisgyermek például kaphat olyan feladatot, hogy felismerje, és utánozza a környezetében hallható hangokat (pl. állathangok). A szobájában el lehet dugni valamilyen hangot adó tárgyat, amit neki kell megtalálnia. A játék lehet egy mondóka is, amit utánzó mozdulatokkal ad elő (pl. „Ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kispajtás…”). A finommozgások fejleszthetőek rajzolással, festéssel, gyurmázással vagy egyéb kézműves tevékenységgel. A kézügyesség fejlesztése ugyanis befolyásolhatja a grafomotoros készség fejlődését, amely a helyes írómozgást segíti elő. A hangsúly mindig a játékon legyen! Nem szabad sem fizikailag, sem szellemileg túlhajszolni a gyermeket.

        (WEBBeteg - Piroskáné Hajdu Petra)

        Módosítva: 2016.05.09 07:38, Megjelenés: 2016.05.09 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Szájszárazság

        Szájszárazság

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi hajlamosít szájnyálkahártya-gyulladásra, és mi okozhat szájszárazságot?

        Éjszakai ágybavizelés

        Éjszakai ágybavizelés

        Dr. Sándor György

        Sok a tévhit, a félrevezető vélekedés és szinte mindenkinek van véleménye.

        A dohányzási tilalom bevezetésének hatása az újszülöttek egészségére

        Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

        A kizárólag anyatejjel táplált gyerekek később kisebb eséllyel lesznek ekcémásak

        Az első három hónapban kizárólag anyatejjel táplált babák hatévesen jelentősen kisebb eséllyel lesznek ekcémásak, mint hasonló korú, de nem anyatejes vagy rövidebb ideig szoptatott társaik egy új kutatás szerint.

        A király beszéde orvosi szemszögből - Az Oscar-díjas dadogás

        Vérző olaj, Aviátor, Egy csodálatos elme, Forrest Gump, Esőember, Love Story. Mi a közös ezekben a filmekben? Valamennyien Oscar-díjas vagy Oscar-díjra jelölt alkotások, de most nem erre gondoltunk. Alkoholizmus és süketség, kényszerbetegség, skizofrénia, autizmus, leukémia. E filmek mindegyikében a főszereplők valamilyen mentális vagy szervi problémájának, betegségének hatására formálódik a cselekmény, változik emberek sorsa, jelleme, élete.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.