Fotodermatitisz

A napfény alapvetően jótékony hatású: segíti a D-vitamin képződését, javítja a hangulatunkat, és támogatja a bőr természetes ritmusát. Azonban egyes embereknél a napsugárzás nemcsak kellemetlenséget, hanem komoly bőrreakciót is okozhat. Ezt a jelenséget nevezzük fotodermatitisznek.

Mi az a fotodermatitisz?

A fotodermatitisz egy olyan gyulladásos bőrreakció, amely akkor alakul ki, amikor a bőrt ultraibolya (UV) sugárzás éri, és ez egy adott anyaggal (például gyógyszerrel, kozmetikummal vagy növénnyel) reakcióba lépve gyulladást vált ki. A reakció lehet azonnali vagy késleltetett, enyhétől a súlyosig terjedő.

Nem minden fényérzékenységi reakció tartozik a fotodermatitiszek közé, léteznek más fénydermatózisok is. A köznyelvben napallergiaként vagy napkiütésként ismert kórkép leggyakrabban a polimorf fénykiütés (PMLE), ami a gyulladásos panaszok helyett viszkető kiütésekkel jár, és a panaszok megjelenéséhez elég az UV-sugárzás, nem szükséges fényérzékenyítő anyagokkal történő reakció. Ezenkívül léteznek olyan genetikai, autoimmun eredetű betegségek is, amelyek fokozott fénydermatózissal, azaz napfény hatására kialakuló különböző bőrreakciókkal járnak. Ilyen a porfíria, a lupus vagy az igen súlyos xeroderma pigmentosum nevű ritka betegség.

Hogyan alakul ki?

A fotodermatitisz kialakulásának két fő típusa van:

1. Fototoxikus reakció

• Akkor fordul elő, ha nagy mennyiségű fényérzékenyítő anyag van jelen a szervezetben vagy a bőrön.
• UV-fény hatására ezek az anyagok toxikus szabad gyököket hoznak létre, amelyek sejtkárosodást okoznak.
• A reakció akár első napozás vagy szolárium után is jelentkezhet, a sugárzás által ért bőrfelületeken (leginkább nyak, dekoltázs).

2. Fotoallergiás reakció (fotoallergia, fényallergia)

• Itt a fényérzékenyítő anyag az immunrendszer aktiválásával váltja ki a reakciót.
• Ez egy késleltetett típusú túlérzékenységi reakció, amely többszöri expozíció után alakul ki.
• Kis mennyiségű kiváltó anyag is elég lehet a panaszok jelentkezéséhez, akár a napfény által közvetlenül nem érintett (ruhával fedett) területeken is.

Hogyan ismerjük fel? Tünetek

A tünetek gyakran napozás után néhány órával vagy nappal jelentkeznek, és a következők lehetnek:

• Bőrpír, duzzanat, égő érzés a napnak kitett területeken (karok, arc, dekoltázs)
• Hólyagképződés, súlyosabb esetben hámlás
• Viszketés vagy fájdalom
• Pigmentfoltok maradhatnak vissza a gyógyulás után

Kiknél alakulhat ki fotodermatitisz?

Bárkinél kialakulhat, de nagyobb a kockázat azoknál, akik:

• Fényérzékenyítő gyógyszert szednek (pl. tetraciklinek, NSAID-ok, egyes vízhajtók)
• Illatosított kozmetikumokat vagy parfümöket használnak
• Bizonyos bőrápoló vagy fényvédő készítményeket használnak, amelyek UV-fényre lebomlanak
• Bizonyos autoimmun betegségekben szenvednek (pl. lupus)
• Genetikailag hajlamosak a fényérzékenységre
• Világos bőrűek vagy gyakran napoznak védelem nélkül

Mik a kiváltó tényezők?

A leggyakoribb fényérzékenyítő anyagok, melyek kiválthatják a fotodermatitiszhez vezető reakciókat:

• Gyógyszerek: antibiotikumok (tetraciklin, ciprofloxacin), vízhajtók (hidroklorotiazid), NSAID-ok (ibuprofen, naproxen)
• Kozmetikumok: illatanyagok, bergamott-olaj, levendulaolaj
• Növények (fitofotodermatitisz): zeller, petrezselyem, citrusfélék héja (pl. lime), pasztinák – ezek tartalmazhatnak psoraléneket
• Vegyszerek: kátrány, olajszármazékok

Részletesebben lásd

• Fényérzékenységet okozó növények
• Fényérzékenyítő gyógyszerek és kozmetikumok

Hogyan kezelhető a fotodermatitisz?

A kezelés a reakció súlyosságától függ:

1. Kezelés enyhe esetekben:

• Árnyék, fény kerülése
• Hűsítő borogatás, aloe vera gél
• Antihisztamin (viszketésre)
• Gyulladáscsökkentő krém (pl. hidrokortizon)

2. Kezelés súlyosabb esetekben:

• Gyulladáscsökkentőként orális antihisztaminok vagy kortikoszteroidok
• Bőrgyógyászati ellátás, ha hólyagosodás vagy súlyos gyulladás áll fenn
• Fontos a kiváltó tényező azonosítása és elkerülése.

Hogyan előzhetjük meg?

A megelőzés kulcsfontosságú – különösen azok számára, akiknél már előfordult fotodermatitisz. A megelőzésnek két iránya van, egyrészt a napvédelem, másrészt a reakciót kiváltó vegyi anyagok elkerülése.

A fényvédelem részeként érdemes kerülni az erős napfényt (10–16 óra között, amikor a legerősebb az UV-sugárzás), továbbá ajánlott fényvédő termékek alkalmazása a bőrön (legalább SPF 30, ami UVA/UVB ellen is véd), illetve a védőöltözet, kalap, napszemüveg viselése.

Kerülni kell az ismert fényérzékenyítő anyagokat (bizonyos gyógyszerek, illatanyagok, növények, lásd fent), közvetlenül napozás előtt ne használjunk parfümöt vagy illatosított testápolót, nyaralás előtt nem ajánlott a váltás új kozmetikumra vagy gyógyszerre. Konzultáljon orvosával, ha a rendszeresen szedett gyógyszere fényérzékenységet okoz.

Összegzés

A fotodermatitisz egy nem ritka, de gyakran aluldiagnosztizált bőrprobléma, amely kellemetlen tünetekkel járhat. A felismerése és a kiváltó tényezők kerülése segíthet megelőzni a kiújulást. Ha bőre napozás után rendszeresen irritált vagy furcsán reagál, érdemes bőrgyógyászhoz fordulni.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kádár Eszter