Fényérzékenység témájú cikkek

Tünetek lehetnek a 0,5-72 óráig tartó féloldali, lüktető jellegű fejfájás, mely a gyermeket akadályozza a szokványos tevékenységének elvégzésében.

Azoknak, akik kénytelenek „együtt élni” egy vagy több krónikus betegséggel, és tartós gyógyszerszedésre szorulnak, bizonyos összetevőjű gyógyszerek szedése mellett kifejezetten tilos napozniuk, mivel e készítmények alapanyagai/összetevői túlérzékennyé tesznek a napfényre.

Egyes kozmetikumok, külsőlegesen alkalmazott kenőcsök, oldatok, valamint egyes szájon át szedett gyógyszerek is fényérzékenyíthetik a szervezetet. Ha ezen szerek mellett éri a bőrt napfény, akár néhány perc alatt leéghet, felhólyagosodhat.

Szemünk felszínén, a kötő- és szaruhártyában rengeteg érzékeny ideg található. Ha ezeket az idegeket valami ingerli, olyan érzést kelthet, mintha valami szúrná a szemet, emiatt az érintettek elhúzódnak a fénytől, és legszívesebben állandóan csak árnyékban tartózkodnának. A problémát az okok felderítése után lehet kezelni.

A szisztémás lupus az egész szervezetet érintő autoimmun betegség. A betegek jelentős hányada fényérzékeny, az ultraviola sugarak 40-70 százalékuknál a tünetek súlyosbodását okozzák.

Valóban léteztek a vámpírok? Vagy az egész csak mítosz? Nézzük a vámpírok valódi történetét. 1985-ben David Dolphin biokémikus vetette fel először, hogy a vámpírok valójában porfíriában szenvedő emberek voltak.

A nyaralás alatt és után megjelenő különböző kiütések, foltok komolyabb problémát is jelezhetnek. Allergiát okozhatnak a napsugarak, de a napvédő krém is. A hétköznapi nyelven napallergiának nevezett megbetegedés alapvetően kétféle betegségcsoportot jelent: a fényérzékenységet és a fotoallergiát.

Mivel télen alul működik a bőrünk, így azt a nyárra aktiválnunk kell, vissza kell állítanunk a normál állapotába.

A naptej, a szalmakalap és a napszemüveg sem nyújt kellő védelmet a nyári hőségben, ha bőrünket belsőleg nem készítjük fel a napsugarakkal való találkozásra. A látszólag minden ok nélkül jelentkező ekcémás, csalánkiütéses, bőrvörösséggel járó tünetek hátterében bizonyos fényérzékenységet okozó gyógyszerek szedése is állhat.

A visszatérő rohamokban jelentkező, többnyire féloldali fejfájás előfordulása, a teljes népességre vonatkoztatva 8-12 százalék, ezen belül leggyakoribb a 20-50 közötti nők körében, ebben a csoportban 20-25 százalékot is eléri a gyakorisága.