• Rákmegelőző állapot a bőrön: aktinikus keratózis

        WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász

        Az aktinikus, vagyis napfény okozta keratózis akkor alakul ki, ha az ultraibolya sugárzás vagy szoláriumozás következtében a bőr súlyosan károsodik. A legtöbb esetben, ha valakinek van már aktinikus keratózisa (AK), újabbak is nagyobb eséllyel alakulnak ki, valamint az egyéb típusú bőrrákos megbetegedések kockázata is magasabb.

        Az aktinikus keratózis rákmegelőző állapotnak minősül, ami kezeletlen esetben bőrrákká is alakulhat. Rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzéssel az AK időben kezelhető, még mielőtt rosszindulatú kórképpé alakulhatna.

        Hirdetés

        Hogyan ismerhető fel a napfény okozta keratózis?

        Az aktinikus keratózis nem okoz különösebb panaszokat, a betegek általában csak a bőrelváltozást veszik észre, mely leggyakrabban a napfénynek tartósan kitett bőrterületeken (pl. arc, kar, kézfej, orr, fül, ajak) jelentkezik. Ezek leggyakrabban a következők:

        • érdes tapintású folt a bőrön, mely nem vagy alig látható
        • érdes tapintású folt vagy kinövés, mely dörzsölés hatására fájdalmas, színe rózsaszín, vöröses vagy sárgás-barnás
        • viszkető, égő jellegű érzés
        • az ajkak folyamatos szárazság érzete
        • időnként magától eltűnő, majd napfény hatására ismételten kiújuló bőrelváltozás, ami abban az esetben is hajlamos visszatérni, ha az érdes bőrréteget lekaparják, leszedik.

        Érdes, vöröses, kiemelkedő dudorok, mint amiből több is van ennek a nőnek az arcán.

        Megastagodott, elszíneződött, pikkelyes(en hámló) bőr, kinövésekkel.

        Barna foltok, melyek a melanómához is hasonlóak lehetnek.

        Fehéres elszíneződés az alsó ajakon. Amennyiben az ajkai érdesek, kirepedezettek, vagy folyamatosan száraznak érzi azokat, forduljon bőrgyógyászhoz!

        Kezelés hiányában az aktinikus keratózis bőrrákká változhat.

        Az aktinikus keratózis kockázati tényezői

        Az alábbi tulajdonságokkal rendelkezők körében valószínűbb az AK kialakulása:

        • világos bőrszín
        • természetes szőke vagy vörös haj
        • természetes kék, zöld vagy világosbarna szemszín
        • szeplősödésre, napégésre való hajlam
        • rendszeres szoláriumozás vagy napozás, illetve napégés
        • 40 feletti életkor
        • gyenge immunrendszer
        • UV sugárzásra való érzékenységgel járó egészségügyi állapot
        • tartós kültéri tartózkodással járó foglalkozás

        Mi okozza a bőrelváltozásokat?

        Az aktinikus keratózist az UV sugárzás okozza: amikor az UV sugarak a bőrrel érintkeznek, károsítják azt. Fiatal korban a szervezet valamilyen mértékben még képes ezen károsodások gyógyítására, ám az életkor előrehaladtával a felhalmozódó károsodással szemben a szervezet már tehetetlen.

        Olvasson tovább! Bőrrák: elengedhetetlen az önvizsgálat! - Mutatjuk, hogyan végezze

        Hogyan diagnosztizálható?

        Az aktinikus keratózist bőrvizsgálattal állapítja meg az orvos. Ha bőrrákhoz hasonló elváltozást talál, biopsziás mintavétel és szövettani vizsgálat történik a pontos diagnózis érdekében.

        Az aktinikus keratózis kezelési módja

        Az AK kezelésére több módszer is létezik, ezek némelyike a bőrgyógyásznál történik, de van, amit otthon is elvégezhet.

        Krioterápia (fagyasztás) – A leggyakoribb kezelési eljárás, mely mindössze néhány percet vesz igénybe. Ennek során a látható AK-s elváltozásokat folyékony nitrogén segítségével fagyasztják. A kezelt bőrfelület gyakran felhólyagosodik és lehámlik, ez néhány naptól néhány hétig is eltarthat. A gyógyult bőrön egy pici fehér folt maradhat.

        Kémiai hámlasztás – Egy speciális anyagot kennek a bőrre, mely lehámlasztja annak felső rétegét. Mellékhatásként a kezelt terület gyulladása és fájdalma jelentkezhet, ám egészséges, új bőr fogja helyettesíteni azt.

        Kürettage és kauterizáció – A bőrgyógyász egy látható keratózist egy éles, kanálhoz hasonló eszközzel eltávolít, majd azt szövettani vizsgálatra küldi. A kürettage után történő elektrosebészeti (elektromos árammal történő) eljárás során még több sérült szövetet távolítanak el, mégpedig a keratózis leégetésével, mely után új, egészséges bőr képződik.

        Photodinámiás terápia (PDT) – Egy speciális szert juttatnak a bőrre, melynek hatására az érzékenyebbé válik a fényre. Ezt követően néhány óra múlva látható fénynek, pl. kék- vagy lézerfénynek teszik ki a kezelt bőrfelületet. A fény aktiválja a szert, ami ily módon elpusztítja az keratózist. A bőr gyógyulásával új, egészséges bőr nő vissza.

        Lézeres kezelés – A kémiai hámlasztáshoz hasonlóan a lézer a bőr felszíni rétegét távolítja el, mely eljárás így az keratózist is elpusztítja. Kezelés után a bőr fájdalmas, ám 1-2 héten belül meggyógyul, új egészséges bőr nő a helyére.

        Olvasson tovább! Bőrrák: rosszindulatú bőrdaganatok

        Mi az, amit Önnek tennie szükséges?

        A kezelések eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy betartsa az orvos utasításait, illetve részt vegyen a rendszeres kontrollvizsgálatokon! Emellett fontos, hogy:

        • Védje a bőrét a napsugárzástól  - Ezzel megelőzheti az újabb aktinikus keratózis kialakulását!
           
        • Kerülje a napon való tartózkodást 10-14 óráig!
           
        • Használjon fényvédő krémet a ruházat által nem fedett bőrfelületeken még a felhős napokon és télen is!
           
        • Ne feledje a fényvédő ajakbalzsam használatát sem! Legalább 30-as faktorszámú UVA/UVB ellen is védő készítményt válasszon!
           
        • Ne szoláriumozzon! A szoláriumok fénycsövei is UV sugarakat bocsátanak ki, ami újabb AK kialakulását okozhatja!
           
        • Rendszeresen végezzen bőr önellenőrzést! Ne feledje, újabb és újabb keratózis megjelenésére lehet számítani azoknál, akiknek korábban már volt aktinikus keratózisa, ráadásul az egyéb típusú bőrrákok kockázata is fokozottabb! Korai felismerés és kezelés esetén a betegség jól gyógyítható!
           
        • Amennyiben új kinövést talál, mely viszket vagy vérzik, láthatóan megvastagodott, vagy színben, méretben, alakban változik, keresse fel bőrgyógyászát!

        Olvasson tovább! A melanoma és tünetei, kezelése

        Forrás: WEBBeteg
        Cs. K., fordító; aad.org
        Lektorálta: Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász

        Legutóbb frissült: 2018.08.05 13:11
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tüdőtályog

        Tüdőtályog

        Dr. Brugós László

        A tüdőtályog általában szövődményként jelenik meg. Okok, tünetek és kezelés.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Melanoma - A korai felismerés teljes gyógyulást jelenthet

        Nem lehet elégszer hangsúlyozni: ha figyelünk szervezetünkre, a bőrünkön lévő friss pigmentált elváltozásainkra, és évente legalább egyszer részt veszünk bőrgyógyászati szűrővizsgálaton, a bőrrák gyógyítható!

        A Merkel-sejtes carcinoma és tünetei

        A Merkel-sejtes carcinoma a bőrben elhelyezkedő speciális sejtekből, a Merkel-sejtekből kiinduló igen rosszindulatú daganat. A betegség ritka: évente kb. 300-500 ezer személyre jut egy új eset felismerése, de a valós előfordulás minden bizonnyal ennél gyakoribb.

        Gyanús változások az anyajegyekben

        Egészségünk megőrzéséért felelősek vagyunk, a bőrünkön kialakult rosszindulatú elváltozások korai felismerése fontos feladatunk. A gyanút keltő jelekről dr. Vincze Ildikó, bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos beszélt.

        A verejtékmirigyrák - Egyre gyakrabban fordul elő

        Tudományos kutatások kimutatták, hogy 1978 óta 170 százalékkal nőtt a verejtékmirigyrákosok száma. Habár a bőrfüggelék-eredetű daganatok, mint a verejtékmirigyrák, szőrtüszőrák, faggyúmirigyrák, ritkán fordulnak elő, mégis úgy tűnik, hogy növekszik a számuk.

        A melanoma korai stádiumát kimutató vértesztet fejlesztettek ki

        Az Edith Cowan Egyetem tudósai elmondták: az új teszt segíthet az orvosoknak a bőrrák korai felismerésében, még abban a fázisban, amikor nem terjedt szét a páciens testében.

        A Kaposi-szarkóma tünetei és kezelése

        A Kaposi-szarkóma egy rosszindulatú kötőszöveti daganat, melyet a magyar származású Kaposi Mór írt le 1872-ben. Hátterében a bőr és a belső szervek hajszálereinek és az azokat körülvevő kötőszöveti sejteknek rosszindulatú érburjánzása áll.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.