• Gyakori gyulladásos betegség növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát

        Szerző: Immunközpont

        A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizálható, izomfájdalommal és döntően reggeli merevséggel jelentkező kórkép egyben a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora is.

        A szívinfarktus kockázatát növelő tényezők
        Az érbetegségek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek) rizikófaktorai a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is növelik. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók, ilyen az életkor és a betegség(ek)re való hajlam. A kockázati tényezők közül azonban néhány kordában tartható vagy akár ki is iktatható egészséges életmóddal, életmódváltással.

        Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        Több autoimmun betegségről is tudjuk, hogy általuk a szervezetben előidézett gyulladás nemcsak az ízületekre, hanem az érrendszerre is káros hatással van – mondja dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Sokízületi gyulladás vagy lupus esetén vagy az ízületi panaszokkal is társuló pikkelysömör, az arthritis psoriartrica kezelése során ezért a lehetséges szövődmények megelőzésére is törekedni kell.

        A Canadian Medical Association Journal közlése szerint a polymyalgia rheumatica (PR) betegség kapcsán is lényeges az érrendszeri kockázatok kiszűrésére törekedni. A korábbi kis létszámú, vagy nem megfelelően elvégzett vizsgálatok alapján az összefüggés nem volt egyértelmű, de a lapban megjelent több mint 15 ezer fő bevonásával végzett kutatás már elegendő alapot biztosít az állítás alátámasztására.

        A 3,249 PR-es betegnél és a kontroll csoport 12,735 tagjai közül egynél sem jelentkezett érrendszeri betegség a vizsgálat előtt. A résztvevők egészségi állapotát 12 éven át figyelték meg, majd az adatok összegzése során megállapították, hogy a PR-es betegek körében gyakrabban fordult elő angina, érszűkület, szívinfarktus és stroke. A kockázatot 2.6-szorosra becsülik. Ez a szövődmény férfiak és nők közt azonos arányban fordultak elő, leggyakrabban a PR diagnózisát követő 6-12 hónapban. A kockázat az életkorral csökkent, az 50-59 éves korosztálynál ötszörös, 80 év felett háromszoros az érrendszeri szövődmények megjelenésének kockázata.

        Hirdetés

        A kutatást végző orvosok szerint a gyakoribb érrendszeri kórképek kapcsán azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a diagnosztizált PR-es betegek többször konzultáltak kezelőorvosukkal, több vizsgálaton esetek át, esetükben tehát nagyobb gyakorisággal fedeznek fel más, így például szív- és érrendszeri betegséget is.

        Az összefüggés részleteinek tisztázásához tehát további vizsgálatokra van szükség, de az eddigi eredmények alapján – különösen a diagnózist követő időszakban - a kutatók az érrendszeri szövődmények szűrésére és megelőzésére irányuló intenzív terápiát javasolnak.

        Mi is ez a betegség?

        Az American College of Rheumatology 2012-es közleménye alapján a polymyalgia rheumatica diagnózisának kritériumai a következők:

        • kétoldali vállfájdalom,

        • átlagosan 45 percen át tartó reggeli ízületi merevség,

        • a vérvizsgálat gyulladás jelenlétét igazolja a szervezetben, melyet rendszerint vasanyagcsere eltérés is kísér,

        • a meglévő panaszok mellé új tünetként csípőfájdalom is társul,

        • PR esetén a kezek és lábak kis ízületeinél duzzanat nem jelentkezik és a véreredmény nem mutat sokízületi gyulladást sem.

        (Immunközpont)

        Módosítva: 2019.06.08 17:36, Megjelenés: 2017.04.01 20:09
      • Cikkajánló

        Száraz, hámló bőr

        Száraz, hámló bőr

        Dr. Lesznyák Judit

        Mik lehetnek az okok? Mit tehetünk a bőrszárazság megelőzéséért, kezeléséért?

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Szponzorált tartalom

        Az orvosi zsályás gél hatásos afták és szájüregi gyulladások kezelésében. (x)

        Mit jelent az IgG4-asszociált betegség?

        Azon kórképeket foglalja magába, melyekben krónikus gyulladás áll fenn, a szöveteket teleszűrik a gyulladásos sejtek, a limfocita és IgG4-et termelő plazmasejtek. A betegségcsoport nevét onnan kapta, hogy az esetek 50-68 százalékában emelkedik az IgG4-immunoglobulin vérszintje.

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Szívinfarktus és rehabilitáció

        A szívinfarktus korunk gyakori, életet veszélyeztető betegsége, mely sajnos sok aktív korú embert érint, akiknek minél hamarabb vissza kell térniük a munka világába. Az idősebb emberek minél teljesebb gyógyulása is nagyon fontos, hiszen nem mindegy, hogy önállóan tudja-e folytatni addigi életét, vagy mások segítségére szorul.

        A szívinfarktus tünetei

        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek!

        Kérgesedő kötőszövet - a szkleroderma

        A test kötőszöveteit érinti, változtatja meg - az életszerű működést lehetetlenné tevő módon - a szisztémás szklerózis nevű krónikus, autoimmun betegség. Az érintetteknél a test különböző pontjain - akár a létfontosságú szervekben (például a tüdőben, szívben, vesékben) - megvastagodik, hegesedik a kötőszövet, ezáltal e ritka kór megjelenése rontja az egészségi állapotot, sőt az életet is fenyegetheti.

        Fiatalkori szívinfarktus

        A szívinfarktus - általában valamelyik koszorúér elzáródása következtében létrejövő szívizomelhalás - bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

        A szívroham felismerése, jelei és tünetei - Különbségek a férfiak és nők között

        Amikor valakiben felmerül a kérdés a szívroham tüneteit illetően, a legtöbben a mellkasi fájdalomra gondolnak. A tünetek megjelenési formáit számos tényező befolyásolhatja: például nem, életkor és a szívbetegség sajátosságai.

        Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        Az érbetegségek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek) rizikófaktorai a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is növelik. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók, ilyen az életkor és a betegség(ek)re való hajlam. A kockázati tényezők közül azonban néhány kordában tartható vagy akár ki is iktatható egészséges életmóddal, életmódváltással.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.