• Gyakori gyulladásos betegség növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát

        Szerző: Immunközpont

        A polymyalgia rheumatica nevű betegség főként az idősebb korosztály tagjai közt fordul elő. A nehezen diagnosztizálható, izomfájdalommal és döntően reggeli merevséggel jelentkező kórkép egyben a szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktora is.

        A szívinfarktus kockázatát növelő tényezők
        Az érbetegségek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek) rizikófaktorai a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is növelik. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók, ilyen az életkor és a betegség(ek)re való hajlam. A kockázati tényezők közül azonban néhány kordában tartható vagy akár ki is iktatható egészséges életmóddal, életmódváltással.

        Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        Több autoimmun betegségről is tudjuk, hogy általuk a szervezetben előidézett gyulladás nemcsak az ízületekre, hanem az érrendszerre is káros hatással van – mondja dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Sokízületi gyulladás vagy lupus esetén vagy az ízületi panaszokkal is társuló pikkelysömör, az arthritis psoriartrica kezelése során ezért a lehetséges szövődmények megelőzésére is törekedni kell.

        A Canadian Medical Association Journal közlése szerint a polymyalgia rheumatica (PR) betegség kapcsán is lényeges az érrendszeri kockázatok kiszűrésére törekedni. A korábbi kis létszámú, vagy nem megfelelően elvégzett vizsgálatok alapján az összefüggés nem volt egyértelmű, de a lapban megjelent több mint 15 ezer fő bevonásával végzett kutatás már elegendő alapot biztosít az állítás alátámasztására.

        A 3,249 PR-es betegnél és a kontroll csoport 12,735 tagjai közül egynél sem jelentkezett érrendszeri betegség a vizsgálat előtt. A résztvevők egészségi állapotát 12 éven át figyelték meg, majd az adatok összegzése során megállapították, hogy a PR-es betegek körében gyakrabban fordult elő angina, érszűkület, szívinfarktus és stroke. A kockázatot 2.6-szorosra becsülik. Ez a szövődmény férfiak és nők közt azonos arányban fordultak elő, leggyakrabban a PR diagnózisát követő 6-12 hónapban. A kockázat az életkorral csökkent, az 50-59 éves korosztálynál ötszörös, 80 év felett háromszoros az érrendszeri szövődmények megjelenésének kockázata.

        Hirdetés

        A kutatást végző orvosok szerint a gyakoribb érrendszeri kórképek kapcsán azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a diagnosztizált PR-es betegek többször konzultáltak kezelőorvosukkal, több vizsgálaton esetek át, esetükben tehát nagyobb gyakorisággal fedeznek fel más, így például szív- és érrendszeri betegséget is.

        Az összefüggés részleteinek tisztázásához tehát további vizsgálatokra van szükség, de az eddigi eredmények alapján – különösen a diagnózist követő időszakban - a kutatók az érrendszeri szövődmények szűrésére és megelőzésére irányuló intenzív terápiát javasolnak.

        Mi is ez a betegség?

        Az American College of Rheumatology 2012-es közleménye alapján a polymyalgia rheumatica diagnózisának kritériumai a következők:

        • kétoldali vállfájdalom,

        • átlagosan 45 percen át tartó reggeli ízületi merevség,

        • a vérvizsgálat gyulladás jelenlétét igazolja a szervezetben, melyet rendszerint vasanyagcsere eltérés is kísér,

        • a meglévő panaszok mellé új tünetként csípőfájdalom is társul,

        • PR esetén a kezek és lábak kis ízületeinél duzzanat nem jelentkezik és a véreredmény nem mutat sokízületi gyulladást sem.

        (Immunközpont)

        Módosítva: 2020.09.19 19:03, Megjelenés: 2017.04.01 20:09
      • Cikkajánló

        Gyógyszerszedés szabályai

        Gyógyszerszedés szabályai

        Dr. Kónya Judit

        Nem véletlen, hogy a gyógyszerek nagy része csak orvosi vényre adható ki.

        Hurutos köhögés

        Hurutos köhögés

        Dr. Zaránd Rajmund

        Mikor beszélünk hurutos köhögésről? Mit tehetünk a tünetek enyhítéséért?

        Az izomgyulladás (myositis) típusai, tünetei és kezelése

        A myositisek a multifaktoriális eredetű autoimmun betegségek közé tartozó olyan gyulladásos izombetegségek, melyek főleg a harántcsíkolt izmokat érintik.

        A szívinfarktus tünetei

        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a tévében vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető jelek!

        Fiatalkori szívinfarktus

        A szívinfarktus bár gyakrabban fordul elő idősebbeken, de sajnos a fiatalokat sem kíméli. Többnyire, alapvetően egy érfal károsodása, plakk melletti vérlemezkedugó kialakulása, ritkábban a test más területén keletkezett vérrög megakadása, illetve a koszorúér átmeneti görcsös beszűkülése okozza a bajt.

        A szívinfarktus okai, rizikófaktorai

        A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, menopauza után azonban a nők rizikója is megemelkedik. Bár a nem és a genetikai adottság nem módosítható, a rizikófaktorok többsége igen, illetve kiiktatható.

        A hideg idő veszélyes a szívre

        A hideg gyakran nagy kihívást jelent az élőlényeknek, ezalól az ember sem kivétel. A hideg idő a szívproblémákkal küzdő páciensek számára különösen megterhelő és veszélyes lehet. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ha az infarktus figyelmeztető jeleit tapasztalja, mellkasi fájdalma van, azonnal hívjon mentőt! De miért is jelent rendkívüli veszélyt a hideg idő?

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett az életmódváltás és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.

        Kérgesedő kötőszövet - a szkleroderma

        A test kötőszöveteit érinti, változtatja meg - az életszerű működést lehetetlenné tevő módon - a szisztémás szklerózis nevű krónikus, autoimmun betegség. Az érintetteknél a test különböző pontjain - akár a létfontosságú szervekben (például a tüdőben, szívben, vesékben) - megvastagodik, hegesedik a kötőszövet, ezáltal e ritka kór megjelenése rontja az egészségi állapotot, sőt az életet is fenyegetheti.

        Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        Az érbetegségek (érelmeszesedés, koszorúér-betegségek) rizikófaktorai a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát is növelik. Vannak olyan tényezők, amelyek nem befolyásolhatók, ilyen az életkor és a betegség(ek)re való hajlam. A kockázati tényezők közül azonban néhány kordában tartható vagy akár ki is iktatható egészséges életmóddal, életmódváltással.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.