• Teljes életet lehet élni asztmával is!

        Szerző: hellercom.hu

        Légzési nehézségek, zihálás, szorító érzés a mellkasban, gyakori köhögés – ezek az asztma tipikus tünetei, amelyeket sok asztmás tapasztalhat, és amelyek komoly mértékben hathatnak az asztmások életminőségére, fizikális és mentális állapotára is.

        Bár az asztma jelenleg nem gyógyítható, de a tünetei kezelhetők, és az asztmások nagy többségénél elérhető az, hogy betegségük a legkevésbé se korlátozza őket az életvitelükben.

        Az asztma okai és rizikófaktorai

        AAz asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet. Nagyobb valószínűséggel alakulhat ki asztma, ha a családban már van valakinek illetve, ha Ön érzékenyebb a környezeti allergének, vagy irritáló anyagokkal szemben. Az asztma okai és rizikófaktorai.

        A világon mintegy 300 millió asztmás ember él, számuk 2025-re meghaladhatja a 450 milliót. Magyarországon közel 300 ezer felnőtt asztmás beteget tartanak nyilván, de figyelembe véve a gyermekkorú asztmásokat és a gyenge tüneteket produkáló, ezért a tüdőgondozói hálózatba be nem került, vagy akár nem is diagnosztizált betegeket, ez a szám magasabb lehet, akár az európai átlagot (5 százalékos elterjedtség) is elérheti.

        Mi is az asztma?

        Az asztma a légutak gyulladásával és a hörgők szűkületével járó krónikus betegség. Kialakulásának genetikai és környezeti okai vannak, a környezeti okok közül kiemelendő a szennyezett városi levegő. Az asztma egyik fő rizikófaktora az allergia: az allergiás asztma mintegy kétszer olyan gyakori, mint a nem allergiás asztma.

        Az asztmás betegek légútjai érzékenyek, és fokozottan reagálnak különböző ingerekre, így pl. a belélegzett anyagokra, fizikai megterhelésre, légúti fertőzésekre, vagy akár a stresszre. Az ingerek hatására a légutak begyulladnak, a nyálkahártya megduzzad, a légutak beszűkülnek és túlzott mennyiségű váladék keletkezik. Ekkor jelentkeznek a betegség jellegzetes tünetei, a légzési nehézség, a mellkasi feszítés, a köhögés, amelyek negatívan befolyásolják az asztmás beteg életvitelét.

        Hirdetés

        Az asztma hatása az életminőségre

        Az asztma visszatérő tünetei gyakran okoznak alvási zavarokat, napközbeni fáradtságot, ami kihat a tanulásra és a munkára. A fizikai tünetek mellett mindezek lelkileg is hatnak az asztmás betegre, a betegségtudat mellett a gyengébb teljesítőképesség is stresszt okozhat. Éppen ezért igen fontos tudatni az asztmás betegekkel, hogy az esetek nagy többségében a tünetek kontrollálhatóak, és az asztmás beteg egy korlátozásoktól mentes, teljes életet élhet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy számos olimpiai sportoló is asztmás, de a megfelelő és folyamatos kezelés visszaszorítja a kellemetlen tüneteket.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb. Az asztma kezelési lehetőségei.

        A tünetek visszaszorításában, azaz az asztma kezelésének beállításában igen fontos szerepe van az asztmás beteg és orvosa rendszeres kapcsolatának. Csak ez biztosítja azt, hogy egy rendszeres fenntartó terápiával kontrollálható legyen a betegség, és csökkenjen a jövőbeni állapotromlás kockázata.

        Az asztma igen változékony intenzitású: a beteg akár teljes tünetmentességet is tapasztalhat, és ilyenkor sajnos sokan abbahagyják a kezelést, mondván, hogy ez már felesleges. Pedig sosem szabad megfeledkezni arról, hogy az asztma nem gyógyítható, tehát szükséges a rendszeres terápia – a kihagyás állapotromlást idézhet elő.

        Megfelelő terápia és rendszeres orvos-beteg kapcsolat

        Az asztmás terápia célja, hogy a betegnek ne legyenek tünetei, ne okozzon a betegség korlátozást, és megfelelő gyulladáscsökkentő kezelés mellett ne legyen szüksége gyors hatású, tüneti hörgőtágítóra („rohamoldó”). A megfelelő kezelés mellett a legtöbb esetben normális a légzésfunkciói is. A betegek többségénél ez a korlátozásoktól mentes, aktív, sportos életmódot is lehetővé teszi.

        Asztma és sport

        Az asztmás betegek, a rohamoktól való félelmükben gyakran inkább kerülik a testedzést. A rendszeres és szakértő vezetés mellett végzett mozgással azonban nem csak az erőnlét fejleszthető, de a tünetek erőssége és gyakorisága is csökkenthető, az életminőség javítható. Asztma és sport - kevesebb tünet, jobb életminőség.

        Az alapterápia a légutak gyulladásának csökkentésére irányul, ami a jól kontrollált asztmás betegeknél azt is eredményezheti, hogy egyáltalán nem jelentkeznek asztmás állapotromlások, rohamtünetek. A nem megfelelő kezelés (kontroll) mellett tapasztalja az asztmás a tüneteket. Amennyiben sok tünet jelentkezik és hetente többször is szükséges a rohamoldó használata, az azt jelenti, hogy a betegség kezelése még nincs optimalizálva, és ismételt orvosi konzultáció javasolt.

        Amennyiben csak gyulladáscsökkentő kezeléssel nem érhető el a kontrollált állapot, a gyulladáscsökkentővel együttesen alkalmazott hosszú hatású hörgőtágítókra is szükség lehet.  Az elmúlt évtizedben komoly előrelépés történt a terápiában: a hatóanyagot különböző hordozható inhalátorral viheti be a szervezetébe az asztmás beteg, olyan kis részecskék formájában, amelyek nagyrészt közvetlenül a gyulladás helyére, a hörgőkbe kerülnek.

        A tünetek jelentkezésének esélye miatt lényeges, hogy az asztmás betegnél mindig legyen rohamoldó. Fontos azonban kiemelni, hogy amennyiben hetente többször is kell rohamoldót használni, az nem megfelelő asztma kontrollt jelent és esetenként a fenntartó kezelés felülvizsgálatát teszi szükségessé. Megfelelő fenntartó, gyulladáscsökkentő inhalációs terápia használatával elkerülhető a kórházi kezelés, így a családi életből, a tanulásból vagy a munkából történő kiesés. Éppen ezért a betegek életminősége szempontjából nem lényegtelen a hörgőbe juttatott gyógyszerek hatóideje sem.

        Az asztma igen változékony intenzitású, egyénenként is változik a tünetek gyakorisága és intenzitása. Az asztma állapotáról, a szükséges terápiáról mindig a beteggel kapcsolatban lévő orvos tud hiteles tájékoztatást adni. Az Asztma Világnapja a rendszeres orvosi kapcsolat fontosságára is felhívja a figyelmet: a személyes orvosi kontroll az alapja a megfelelő terápia beállításának, a betegség kontrollálásának – és így annak is, hogy az asztmás beteg korlátozásoktól mentes, aktív életet élhessen.

        (www.hellercom.hu)

        Módosítva: 2020.08.01 17:36, Megjelenés: 2014.05.08 12:05
      • Cikkajánló

        Miokardiális izomhíd

        Miokardiális izomhíd

        https://www.webbeteg.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/22898/miokardialis-hidak

        Akár szívinfarktus okozója is lehet. Hogyan diagnosztizálható? Hogyan kezelhető?

        A hőháztartás zavarai

        A hőháztartás zavarai

        Dr. Kozma Ákos

        Melyek a hőháztartás zavaraira leginkább hajlamosító tényezők?

        Asztma - Mikor és miért forduljon orvoshoz?

        A súlyos asztmás rohamok kialakulásának kockázata csökkenthető a megfelelő kezeléssel, illetve azzal, ha Ön képes felismerni és kezelni a roham előjeleit.

        Az asztma okai és rizikófaktorai

        Az asztma a leggyakoribb gyerekkori krónikus betegség, ami gyakran áll az iskolai hiányzások hátterében. Kialakulásában vélhetőleg genetikai és környezeti tényezők kombinációja játszik szerepet.

        Az asztma kezelési lehetőségei

        A legtöbb asztmás beteg esetén a gyógyszerek kombinációban biztosítják a hosszú távú tünetmentességet és a rohamoldást. Orvosa segít Önnek eldönteni, hogy az Ön esetében a kor és a betegség súlyossága függvényében melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb.

        A túlsúlyos asztmások betegsége nehezebben tartható egyensúlyban

        Az elhízás egészségre gyakorolt káros hatásairól nagyon sokat lehet hallani mostanában, ám kevéssé hangsúlyozzák a krónikus betegségek egyensúlyban tartására gyakorolt hatását.

        Koronavírus - Az asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést

        A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot.

        Hogyan diagnosztizálják az asztmát?

        Roham esetén a diagnózis felállítása nem nehéz. Annyira jellegzetes a megnyúlt kilégzés, és a hörgők által kiadott sípoló, búgó hang, hogy ilyenkor már csak az asztma okát kell kideríteni. Általában nem ilyen egyszerű a kivizsgálás, mert a rohamokon kívül az asztmásoknak a légzésfunkciós értékei normálisak.

        Az asztma és tünetei

        A legtöbb asztmás roham előtt bevezető, figyelmeztető tünetek alakulnak ki. Ezeknek a felismerése és a tünetek korai kezelése megelőzheti a roham teljes kifejlődését, illetve a további állapotromlást is megakadályozhatja.

        Asztmavilágnap - Évente 20 ezer új beteget diagnosztizálnak Magyarországon

        Magyarországon 300 ezer gondozott asztmás él, de feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség; itthon évente 15-20 ezer új beteget diagnosztizálnak - hívják fel a figyelmet szakemberek az asztma világnapján.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA