A klórozott fürdővíz veszélyei
frissítve:
A klórt az uszodák és strandmedencék vizének fertőtlenítésére használják. Azonban egyre több jel utal arra, hogy ennek a vegyi anyagnak egészségkárosító hatása is van. Van olyan tanulmány, amely szerint nemcsak az asztmás betegségek kockázatát növeli, hanem rákkeltő is lehet.
„A klórozott fürdővíz bizonyos körülmények között rákkeltő lehet” – állítja az Amerikai Környezetvédelmi Hatóság.
Miért klórozzák a vizet?
A klór a vízben feloldódik, és elpusztítja azokat a mikroorganizmusokat, amelyek az emberi bőrről, hajról vagy izzadsággal kerültek a vízbe. Sok helyen ez az egyetlen eszköze az ivó- és fürdővíz fertőtlenítésének, klórozás nélkül igen nagy lenne a fertőzések veszélye. A klórnak azonban nem csak előnyei vannak.
A kisbabák különösen érzékenyek
A Német Környezetvédelmi Hivatal arra figyelmeztette a lakosságot, hogy azok a két évesnél fiatalabb gyerekek, akiknek valamelyik hozzátartozójuk asztmás vagy szénanáthás, nem vehet részt babaúszáson klóros vízben, mert az ő esetükben az uszoda levegőjében lévő triklór-amin növelheti az asztma kialakulásának veszélyét. Néhány esetben egyes fedett uszodákban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megengedett határérték sokszorosát mérték, egy alkalommal a 37-szeresét.
Hogy keletkezik a veszélyes anyag?
„Triklór-amin (NCl3), más néven nitrogén-triklorid akkor keletkezik, ha a klór kapcsolatba kerül a húgysavval, ami izzadsággal, kozmetikumokkal vagy vizelettel kerül a vízbe” – magyarázza Tamara Grummt, a Német Környezetvédelmi Hivatal Ivó- és Fürdővíz Felügyelőségének vezető toxikológusa. A fertőtlenítés melléktermékeként keletkező triklór-amin végül a levegőbe kerül, és az uszodák levegőjének jellegzetes szagát okozza, amit egyszerűen klórszagként szoktak emlegetni. A klórszag mértéke tehát nem arányos a medence tisztaságával, ellentétben azzal, amit sokan gondolnak.
Régóta vitatkoznak azon, hogy a triklór-amin veszélyes-e, különösen kisgyerekekre nézve. A kutatók vizsgálatai kimutatták, hogy azoknak a gyerekeknek a vérében, akiket két éves koruk előtt rendszeresen úszni vittek a szüleik, csökkent a Clara-sejt-fehérje (CC16) koncentrációja. Ez a tüdőszövetek károsodására utal, ami növeli az asztma kockázatát. „Tulajdonképpen még nem vagyunk benne biztosak, hogy valóban növeli-e a triklór-amin az asztmában való megbetegedés kockázatát, és ha igen, akkor milyen mennyiségnek kell ahhoz jelen lennie az uszoda levegőjében, hogy kárt okozzon„ – mondja Grummt. „Ezért nem tanácsos azokat a gyerekeket babúszásra vinni, akiknek szűk családi körében van allergiás beteg. Mindenekelőtt elővigyázatosnak kell lenni.” Jelenleg a szakértők azon dolgoznak, hogy a triklór-amin tényleges kockázatát felmérjék.
Magyarországon jelenleg nincs a levegő triklór-amin-tartalmára vonatkozó határérték. A víz klórozását mindenhol szabályozzák, de mivel – mint már említettük – a klórozás mértéke és a levegőbe kerülő triklór-amin mennyisége közt nincs közvetlen összefüggés, a szakmai szervezetek a triklór-aminra vonatkozó határéték bevezetését is javasolják.
Amennyiben lenne ilyen határérték, azt betartani a strandokon és uszodákban alapos szellőztetéssel, a medencék vizének gyakoribb cseréjével lehetne, és azzal, ha fokozottan felhívnák a figyelmet a medencébe lépés előtti zuhanyzás szükségességére, illetve arra, hogy szükség esetén mindenki a WC-t használja. Természetesen minderre külön szabályozás nélkül is érdemes lenne odafigyelni.
Valóban lehetnek rákkeltő anyagok az uszoda levegőjében?
Még nyugtalanítóbb az az újabb tanulmány, mely szerint az uszodában, strandmedencékben rákkeltő anyagok is lehetnek. 600-700 különböző anyag keletkezhet, ha a klór a haj, a korpa vagy a vizelet szerves anyagaival reakcióba lép. Közülük sok képes megváltoztatni az örökítő anyagot, és így elméletileg akár rákot is okozhat” – mondja Manolis Kogevinas, a Barcelonai Orvosi Kutatóintézet munkatársa.
Kogevinas egy nemzetközi kutatócsapattal együttműködve végezte vizsgálatait, melyek során 49 egészséges önkéntes 40 percig tartózkodott klórozott vizű medencékben. Az orvosok előtte és utána is megmérték az önkéntesek vérében lévő olyan biomarkerek koncentrációját, amelyek a rákot okozó anyagok bizonyítékai. A fürdőzés után a trihalogén-metánok koncentrációja átlagosan hétszer magasabb volt, mint előtte. Bizonyos vérsejtekben nőtt a mikroszemcsék száma, mely az örökítőanyag károsodási folyamatának jele, amit közvetlenül a vizsgálat előtt váltott ki feltehetően valamelyik klórvegyület.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Gift im Becken (Zeit Online)
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
