Műszempilla-allergia

Komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek az arra érzékenyeknél az olyan, egyre népszerűbb szépségápolási eljárások, mint a műszempilla-felhelyezés vagy az úgynevezett szempillalifting. Leggyakrabban akut szemfelszíni irritáció, szemhéjszéli gyulladás, valamint allergiás reakciók léphetnek fel, amelyeket a műszempilla-ragasztóban található vegyi anyagok okozhatnak.

A gyors száradást elősegítő, erős allergénként ismert vegyületek nemcsak az első alkalommal, de akár sok éves használat után is kiválhatnak panaszokat – hívja fel a figyelmet dr. Barcsay-Veres Amarilla, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika adjunktusa.

Bár a műszempilla és a szempilla lifting esztétikailag sok ember számára vonzó, a szemészeti betegségek megelőzésének érdekében érdemes tisztában lenni az esetleges egészségügyi kockázatokkal. Vannak, akiknél már az első használat után néhány percen, egy-két órán belül kialakulhatnak az akut panaszok.

„Szemhéjduzzanat, szemvörösség, fájdalom, könnyezés, viszketés, fényérzékenység, nehezített szemnyitás esetén a műszempillát és a ragasztót a legrövidebb időn belül el kell távolítani, hűsítő borogatást kell tenni a szemre és orvoshoz kell fordulni” – mondja dr. Barcsay-Veres Amarilla. A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika adjunktusa hozzáteszi: a szemészeti vizsgálat fontos része ilyenkor, hogy megállapítsák, nem jutott-e idegen test, ragasztómaradék a szemfelszínre vagy a szemhéj alá, ami akár szaruhártya-gyulladást, rosszabb esetben szaruhártya-fekélyt is okozhat, amely tartós látáskárosodással is járhat.

Az allergiás reakciók többszöri műszempilla-viselés esetén idővel fokozódhatnak

Aki egyszer érzékenyen reagált a ragasztóra, az abból kiáramló gőzre, akár súlyosabb tüneteket, légszomjat, köhögést, mellkasszorítást is tapasztalhat.

Ebben az esetben mentőt kell hívni – hangsúlyozza az adjunktus. Kiemelve: az atópiások, vagyis akik túlzott válaszkészséget mutatnak a szokásos környezeti hatásokra, sokkal gyakrabban érintettek. Az atópiás személyek, akiket ekcémával, allergiás náthával vagy asztmával diagnosztizáltak, nagyobb eséllyel reagálnak érzékenyen a ragasztóban található anyagokra. Számukra fokozott elővigyázatosság ajánlott!

Egy másik, az előbbinél is gyakrabban előforduló kórkép a szemhéjszéli gyulladás (blepharitis). Ezt a krónikus, lassan kialakuló betegséget rendszerint a bőr felszínén jelen lévő baktériumok túlszaporodása kíséri. Gyakran a műszempilla-viselés esetén a nem megfelelő higiénia hiányától alakulhat ki. Vöröses, gyulladt szemhéjszéllel és bőrhámlással jár, a szempillatöveknél korpára hasonlító, fehéres hámtörmelékek megjelenésével kezdődik. Bakteriális felülfertőződés esetén sárgás váladék jelenik meg a szem sarkában. A gyulladás következtében a természetes szempillák is sérülnek, megritkulnak, akár ki is hullhatnak.

„A műszempilla eltávolítása után a betegek azt tapasztalják, hogy a korábbinál is kevesebb szempillájuk van” – magyarázza dr. Barcsay-Veres Amarilla. A blepharitis eredményezi a szemgolyó elülső felszínén lévő folyadékréteg, másnéven a könnyfilm instabilitását. Ez égő érzést és fokozott könnyezést, fényérzékenységet okozhat. Ilyenkor is a lehető leggyorsabban le kell szedetni a műszempillákat, hogy ne okozzon további gyulladást, és orvoshoz kell fordulni. A teljes gyógyulás hetekig is eltarthat, felülfertőződés esetén antibiotikumos szemcsepp és teafakivonatot tartalmazó szemhéjszél-tisztító kendő használata ajánlott. Szemhéjszéli gyulladás esetében javasolt kezelés a szemhéjtoalett. A Semmelweis Egyetem otthon is elvégezhető oktatóvideója olyan gyakorlatsort mutat be, melynek alkalmazásával a kellemetlen tünetek jelentősen csökkenthetők.

Műszempilla és kontaktlencse együttes használata szintén növeli a fertőzésveszély kialakulásának kockázatát. A higiénés szabályok betartásával, a szemhéjszél és a lencse tisztántartásával azonban elkerülhetők a komolyabb problémák. Az érintetteknek érdemes fokozottabban arra is figyelni, hogy soha ne viseljenek nappali kontaktlencsét alvás közben – emeli ki az adjunktus.

(Semmelweis Egyetem)