• Egész éven át tartó allergiaszezon

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Az allergia miatt nem szenvedő - egyre kisebb arányban létező – „szerencséseknek” is fontos tudniuk, hogy evvel az egyént és a társadalmat (az ellátókat, finanszírozókat) egyre nagyobb mértékben sújtó (nép)egészségügyi problémával nem kizárólag az úgynevezett allergiaszezonban lehet találkozni.

        Egyesek számára most kezdődik az igazi „évad”

        A lakosság egyelőre nem érintett tagjainak is érdemes tisztában lenniük azzal, hogy valaki éppen most is veszélynek van kitéve, már meg is jelentek a tünetei, másnak csak hetek, esetleg hónapok múlva kezdődnek a panaszai. A szakembereknek viszont egész évben szembe kell nézniük a problémával – az allergiás beteget kezelni kell, egyeseknél megelőzni a betegség kialakulását, másoknál az állapot súlyosbodását.  Az ok nélkül való őszi megkönnyebbülésről, a laikus tévhitekről, a téli allergia-szezon jellemzőiről és a szabályozás kacskaringós útjáról is beszélgettünk dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus szakorvossal.

        Az allergia


        Allergia-aloldalunkon minden információt megtalál. Pollennaptár, asztma-teszt, tápanyagtartalom, élelmiszer-adalékanyagok.

        A tél közeledtével másfél millió parlagfű-allergiás honfitársunk fellélegezhet, számukra most tényleg véget ért ez a legutóbbi „idény”. Tévedés lenne viszont azt gondolni, tavaszig megint „letudtuk” az allergiát, nem érdemes májusig ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert sajnos, nem ez a valós helyzet. A nem szezonális allergiában szenvedők sokasága egyáltalán nem könnyebbülhet meg, mondja Csáki doktornő. Annak a (további) 8-900 ezer páciensnek, aki az allergia nem évszakhoz kötött (az úgynevezett perenniális) formájában szenved, a kínok nem értek véget. Leginkább a mintegy harmadukat (30%) kitevő poratka allergiásokra áll ez, mert számukra csak most – a fűtési időszak kezdetén – indult az igazi „szezon”.

        Kulcsfontosságú időszak az ősz

        A poratka elvileg (de ténylegesen is), egész évben jelen van lakásainkban, mégis, a fűtési időszak megindulása kulcsfontosságú határpontot jelöl ki. A fűtési idényben jelentkeznek ugyanis erőteljesen az atka-allergiások tünetei. Az ő szezonjuk most kezdődik tehát és tart egészen a tavaszi felmelegedésig. Tavasszal jön aztán a következő turnus, és annak képviselői töltik meg a rendelőket. A májusi szezonkezdet kizárólag a fűpollen-allergiásokra vonatkozik, s ebből vonja le azt a hibás általánosítást a nem allergiás közvélemény, hogy a parlagfű-szezon zárultával, májusig, teljes nyugalomban lehetünk. Nem lehetünk!

        Hirdetés

        Az allergiás gyerekek számára csak most jön a neheze: a légúti vírusfertőzések, a náthák őszi kezdete jelenti a legkritikusabb – a gyakori befulladással, nehézlégzéssel járó – időszakot. Az allergiás-asztmás gyerekeknek a közösségi élet újrakezdése, az óvoda, az iskolaév indulása, a vírusos fertőzések – szokásos – őszi halmozódása jelenti a szezonkezdetet. Az érintettek ugyanis, szinte függetlenül attól, hogy éppen virágporra vagy poratkára allergiásak, jellemzően befulladnak és minden „kis” náthás fertőzésre asztmatikus köhögéssel reagálnak. Egyszóval, struccpolitika volna azt az elvet követni, hogy a nem klasszikusan allergiásnak vélt, őszi-téli időszakban ne is beszéljünk, írjunk az allergiáról!

         Mit nevezünk náthának?


        A nátha (rhinitis, rinitisz) szó klinikai értelemben az orrnyálkahártya gyulladását jelenti. Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélünk, ha a tüsszögés, orrfolyás, gátolt orrlégzés közül legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető.
        Bővebben a nátháról>>

        Az őszi-téli időszak egyéb téren is nagy felelősséget ró ránk, sok munkát ad mind a szakembernek, mind az egyénnek. Mert ez a periódus lehet a legalkalmasabb a "hagyományos" virágpor (pollen)- és parlagfű allergiások megfelelő kivizsgálására, a próbák elvégzésére – ekkor ugyanis a heves allergiás tünetek nem „zavarnak be” a vizsgálatok eredményeibe. Ebben az időszakban nem kell súlyos reakcióktól tartani tesztelés során, és gyógyszermentesen lehet elvégezni a fontos vizsgálatokat. Egyidejűleg azt is végig lehet tárgyalni a kezelőorvossal, hogyan kívánunk felkészülni a következő évben is szükségképpen megérkező allergiaszezonra. Ugyanis vannak olyan újabb kezelési módszerek (cikkünk folytatásában szólunk erről részletesebben>>), mint például az immunterápia, amit kizárólag szezonon kívüli időszakban lehet elkezdeni. Régen késő, mondja dr. Csáki Csilla, ha májusban kapnak észbe az érintettek. Tehát igenis, kulcsfontosságú időszak az ősz.

        Vényre vagy szabadon az allergia ellátásában

        Az őszi időszakban érdemes azt is végiggondolni, megtárgyalni a kezelőorvossal, mit, miért, mikor érdemes szedni. Fontos szempont, hogy a vény nélkül kapható gyógyszerek használatának megvannak a maga veszélyei – de mintha a ma érvényben lévő szabályozás, erre nem volna tekintettel, figyelmeztet a doktornő. Az allergiák kezelésénél általánosan alkalmazott úgynevezett antihisztamin készítmények nagy részének vénykötelességét ugyanis tavaly július 1-től az egészségügyi kormányzat eltörölte.

        Poratka
        Poratka

        Ezt megelőzően arról döntöttek, hogy év elejétől (2009. január 1.) szűnjön meg e szerek korábban kiemelt, szakorvosi javaslathoz kötött támogatása.

        Tehát miközben két évvel ezelőtt még csak kizárólag allergológus szakorvos vizsgálatát követően lehetett hozzájutni az antihisztaminokhoz - amúgy kiemelt TB támogatással -, hamarosan viszont már a háziorvos is szabadon felírhatta, majd további fél év elteltével végül a patikák - szabadon hozzáférhető – polcain is megjelentek.

        Érdekes lenne megtudni, milyen szakmai tények alapján döntöttek akkor arról, hogy teljes mértékben szűnjön meg ezen gyógyszerek alkalmazásának orvosi ellenőrzése, töpreng Csáki doktornő, majd mérlegeli a mellette és ellene szóló érveket.

        Kényelem, egészségügyi hátrány

        A vény nélküli hozzáférés egyértelmű előnye lehet, hogy a tudottan allergiás beteg nem kényszerül arra, hogy minden évben órákat várakozzon az orvosi rendelőben az újabb receptért. Ehelyett megveszi a számára hatásos, jól bevált és ismert szert. A dolog árnyoldalát viszont az jelenti, hogy az ártámogatás megszűntetése óta, a szabad hozzáférés miatt, jelentősen emelkedett ezen gyógyszerek forgalma, ami a területen dolgozó, a betegei hogy-létéért felelősséget érző orvos számára súlyos gondot jelent. Hiszen újabban teljesen ellenőrizhetetlenné vált, hogy melyik páciens mire, hogyan szedi ezeket az egyáltalán nem mellékhatás-mentes szereket.

         Az ételallergia tünetei


        Az ételallergiások száma folyamatosan nő, a felnőttek körülbelül 2 százaléka, a gyermekek körülbelül 6 százaléka valódi ételallergiás.
        Az ételallergia tünetei>>

        Az antihisztaminnak az a hivatása, nevében is jelzetten, hogy az allergiás reakció során a szervezetben felszabaduló – a kipirosodásért, viszketésért, csalánkiütésért alapvetően felelős anyag – a hisztamin hatását gátolja. Ugyanakkor más területen is lehet a hisztaminnak jelentős szerepe: például, bizonyos idegrendszeri folyamatoknak is fontos résztvevője. Attól függően pedig, hogy adott készítmény korszerű-e vagy sem, lehet nem kívánt mellékhatása. A kevésbé „innovatív” csoportba tartozó termékek hatóanyaga például a vérkeringéssel az agyba is bejut, és ott, a hisztamin blokkolásával, magát az agyműködést is befolyásolja. Ez okozza az antihisztaminok leggyakoribb mellékhatását: a koncentrációt, figyelmet tompító, álmosító hatást, ami alkohol fogyasztásakor, még kifejezettebben jelentkezik. Értelemszerűen, főleg az olcsóbb, régebbi fejlesztésű készítményeknél mutatkozik erőteljesen ez a nyugtató, tompító hatás, ami a gépjárművezetést, a magasban végzett munkát, de az iskolai teljesítményt is negatívan befolyásolhatja.

          Allergia vagy nátha? - Jellemző tünetek


        Mikor gyanakodjunk egyszerű nátha helyett allergiára? - a kérdés néha nem is olyan egyértelmű. Cikkünkből megtudhatja, hogyan dönthető el, hogy egy meghűlést kell kikezelnünk, vagy allergológus szakemberrel érdemes kivizsgáltatni magunkat. Az egyik legfőbb jel, hogy az allergia a célszervtől függően általában mindig ugyanazt a szervet érinti. Ezért ha valakinek orrdugulása van vagy folyik az orra, illetve viszket a szeme, garatja, füle, akkor az illetőnek szénanáthája lehet. Allergia vagy nátha? - Tünetek>>

        Mellékhatás, elfedett súlyosabb betegség

        Az egyes helyzetekben komoly veszélyt jelentő említett mellékhatások (rövidebb-hosszabb felsorolásban) szerepelnek az egyes gyógyszerek alkalmazási előiratában, azzal a megjegyzéssel, hogy „gépjármű-vezetési, illetve munkavégzési képessége csökkenésének mértékét, egyedileg fogja mérlegelni kezelőorvosa”. Csakhogy, ehhez az is kellene, hogy a páciens esélyt adjon orvosának a mérlegelésre, vagyis jelenjen meg a rendelőjében. Ezen tájékoztatók más fontos információkat is tartalmaznak, nevezetesen az esetleges gyógyszer-kölcsönhatások kialakulására vonatkozóan - viszont a laikus páciens, orvosa segítsége nélkül, egyedül aligha fogja tudni értelmezni, pláne helyesen értelmezni a fontos figyelmeztetéseket. Mivel a beteg a szert a polcról maga emelte le, tudni nem, csak remélni lehet, hogy az egyéb gyógyszereket is szedő egyszer majd csak eljut háziorvosához, és legalább vele (ha már a szakorvosával nem tudja), megbeszéli a gyógyszerszedés lehetséges kockázatait.

        Az allergiás betegek ellátása során az lenne az optimális, véli a társadalombiztosító által finanszírozott rendelőben és az Emineo magánklinikán egyaránt betegeket ellátó orvos, ha minden újonnan jelentkező allergia esetén sor kerülne allergológus szakorvosi és fül-orr-gégészeti vizsgálatra, és végeznének az allergén megállapítását célzó bőrtesztet vagy vérvizsgálatot. Ezt követné az évenkénti szakorvosi kontroll, aminek célja, hogy értékeljék a páciens állapotában bekövetkezett változásokat, javaslatot tegyenek az esetleges kiegészítő vizsgálatokra, és megtörténjen a kezelés szükséges módosítása. Az orvosi vizsgálat elmaradása más káros következményekkel is járhat. Viszonylag ártalmatlan dolog, ha a páciens - az általa allergiának vélt, sima fertőzéses náthájára - 1-2 hétig allergiagyógyszert szed, hiszen a nátha amúgy is általában hamar elmúlik. Viszont az allergiaként önkezelt (és nem gyógykezelt!) arcüreg-gyulladás, orrpolip vagy orrüregi, gége/torokdaganat nem hogy nem múlik el, de súlyosbodik. Az említett esetekben az egyszerű (negatív) allergiateszt, illetve a fül-orr-gégészeti vizsgálat, akár életmentő is lehet. Ezen teszteknek az elvégzésére is kiváló lehetőséget nyújt az őszi, téli időszak.

        (WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)

        Módosítva: 2015.01.02 05:11, Megjelenés: 2015.01.02 05:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Szürkehályog-műtét

        Szürkehályog-műtét

        Szponzorált tartalom

        Fájdalommentesen kezelhető a szürke hályog és visszaállítható a látásélesség. (x)

        Anyaságra készülve

        Anyaságra készülve

        Dr. Farkas Ágnes

        10 dolog, amivel segíthetjük, hogy egészséges terhességünk legyen a jövőben.

        Allergia: miért van egyre több beteg?

        "Allergiás vagyok erre vagy arra" - mondjuk gyakran, miközben nem biztos, hogy azt jelenti, amit ki szeretnénk vele fejezni. Teremtsünk egy kis rendet!

        A gyermekkori ételallergiáról általánosságban

        A gyermekkori ételallergia hazánkban a gyermekek kb. 7 százalékát érinti. Gyakorisága miatt jelentős, ezért összeszedtük róla a legfontosabb tudnivalókat.

        A latexallergia

        A teljes népességben a latexallergia gyakorisága 2-6 százalékra becsülhető, ugyanakkor az egészségügyben dolgozók körében előfordulása 25 százalékra tehető.

        Extrém magas a parlagfű pollenkoncentrációja

        Már extrém magas a parlagfű pollenkoncentrációja az ország egyes területein, a tetőzés szeptember elején várható.

        Az ételallergia és tünetei

        Bár sok ember rosszul bír bizonyos ételeket, a valódi ételallergia (amely az immunrendszer túlérzékenységét jelenti bizonyos anyagokra) nem olyan gyakori, mint ahogy azt gondolnánk.

        A legelterjedtebb allergiatípusok

        A három leggyakoribb allergiás betegség az asztma, a rhinitis és a különböző ételallergiák. Európában nyolcvanmillió embert tartanak nyilván különböző allergiás betegségekkel. Előfordulások, arányok.

        Immunterápia: A gyógyulás ígérete allergiásoknak

        Az allergiás betegek nagy része - panaszai enyhítését remélve, olykor marékszámra, tüneti gyógyszereket szed. Egyéni szempontjaikat figyelembe véve, érthető, hogy bíznak a gyors megoldást kínáló szerekben, ám társadalmilag, az egészségügy adott finanszírozási helyzetében, nem fogadható el, mert mindez milliárdokat emészt föl.

        Minden ötödik ember allergiás hazánkban

        A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság /MAKIT/ nyaranta az Allergia Napon az allergológiai megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a megelőzés, a szűrővizsgálatok fontosságára és szükségességére figyelmeztet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        Hirdetések
        Egymillió migrénes
        A te életedet mennyiben befolyásolja a migrén? Alábbi tesztünkből kiderül.
        Amire a férfiak a leginkább kíváncsiak
        A legfontosabb kérdések és válaszok a férfiegészségről.
        Tiszta orrok, nyugodt napok
        A gátolt orrlégzés rossz közérzetet és táplálási nehézséget is okozhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetés
      • Szavazás

        Korábbi szavazások