Allergia ellen a parazitafertőzés is védelmet nyújthat

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

A kutatók megfigyelései azt támasztják alá, hogy a kórokozóktól egyre inkább mentesített környezet az elmúlt évtizedekben hozzájárulhatott a különféle allergiák és az asztma világszerte tapasztalt - egyre erőteljesebb - terjedéséhez.

A gyerekek parazitafertőzése és allergiakockázata közötti összefüggést kutatva a brit Johanna Feary (Nottinghami Egyetem) alaposan áttanulmányozott 21 vizsgálati felmérést, amelyekben Dél-Amerika, Afrika, Kuba, Vietnam, Törökország bélparazitával fertőzött régióiban élő 29 ezer ember adatát dolgozták fel korábban a tudósok.

Az elemzésből az derült ki, hogy a parazita (elsősorban bélférgek, így horogféreg, ostorgiliszta) által fertőzötteknél csaknem harmad akkora (31 százalékkal kisebb) valószínűséggel alakultak ki allergiás reakciók, mint a parazitafertőzéstől mentes egyéneknél.

Az említett hírrel kapcsolatban a WEBBeteg.hu allergológus-immunológus szakértőjétől kértünk kommentárt.

A paraziták védő hatása

Az asztma

Az asztma népegészségügyi felmérések szerint egyre gyakoribb betegséggé válik, és a fejlődő ipari háttérrel együtt egyre súlyosabbak a betegség tünetei, valamint egyre kedvezőtlenebb a lefolyása is. Hörgőasztma gyermekkorban

Az a megfigyelés, hogy bizonyos bélparaziták védő hatásúak lehetnek az allergiával szemben, nem újdonság az allergológus számára, továbbá jó pár éve közismert a higiénia hipotézisként ismert elmélet is, mondja dr. Csáki Csilla.

Már a lakosság egyre nagyobb része fogadja el tényként, hogy a túlzásba vitt fertőtlenítés következtében, a pici gyerekek manapság nem találkoznak elegendő mennyiségű vírussal, baktériummal, más kórokozóval, ezért immunrendszerük (kényszerűségből, azaz immunológiai paradoxonként) az egyébként ártalmatlan anyagok felé fordul, azokkal kezdi meg a küzdelmet.

Az idegen antigénektől mentes - túlzottan steril - környezet az immunrendszer korai érési periódusában (a magzati kor és az egy éves életkor közé tehető időszakban) az allergia irányában aktiválhatja az immunrendszert. Ezzel szemben, a sok idegen antigén, baktérium, vírus, parazita jelenléte pedig a tényleges külső védekezés felé tolja.

Az elsőszülött gyerek hajlamosabb az allergiára

Mindezt számos példa igazolja - sok családban tapasztalják, hogy az elsőszülött gyerek, akinél még minden tárgyat „sterilizálnak” (vagyis alaposan leöblítenek, mielőtt a kezébe adják), aki csak 3 évesen megy közösségbe, gyakrabban lesz allergiás, mint az őt követő testvérei, akik minden fertőzést már csecsemőkorban elkaphatnak a nagyobbaktól, és akiknél a tisztaság már nem olyan nagy elvárás, hiszen nem is igen volna betartható.

Azt is kimutatták, hogy ha a gyerek születésétől tartanak kutyát a családban, az állat(szőr) nem hogy nem veszélyes, hanem épp ellenkezőleg, védő hatású a későbbi allergiával szemben.

A korán kezdett közösségi élet, a bölcsőde hátrányos ugyan a gyereknek a sokszori fertőzés, a betegségek miatt, viszont úgy tűnik, eközben csökkenti az allergiás betegségek kialakulásának esélyét.

Az indokolatlan antibiotikumos kezelés káros

Ez az előny azonban elvész akkor, ha egy éves kora előtt a baba betegségét, például akár a náthás hurutját antibiotikummal kezelik. A gyógyszer ugyanis kiírtja a hasznos bélbaktériumokat, és ezáltal hátráltatja az immunrendszer megfelelő fejlődését. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen káros orvosi gyakorlat, ha csecsemőknek nem csak a ténylegesen megalapozott, indokolt esetekben adnak antibiotikumot.

Azt is megfigyelték a kutatók, hogy a tanyasi (vidéki) életmódot folytatók körében fordul elő a legkevesebb allergia. Az un. farm hipotézis szerint a háziállatok jelenléte, a több környezeti szennyeződés bizonyos védelmet nyújthat az allergiával szemben.

Tehát a mai tudományos nézetek szerint a sok takarítás, fertőtlenítés helyett bizonyos mennyiségű piszok, no és a példánknál maradva, a bélbaktériumok is védhetnek bennünket az egyféle civilizációs ártalomnak is mondható allergiától.

Az allergiáról

Allergia-aloldalunkon minden információt megtalál. Pollennaptár, asztma-teszt, tápanyagtartalom, élelmiszer-adalékanyagok.

A pollenszezonok ismerete alapvető fontosságú mind az allergiás, mind az őt kezelő szakember számára. Az orvos a beteggel való első találkozás során célzottan rákérdez arra (is), hogy az év melyik időszakában jelentkeznek a tünetei és mikor, melyik hónapban a legrosszabbak. A páciens válaszaiból a figyelmesen diagnosztizáló szakember következtetése már - az allergiás bőrteszt elvégzése előtt - ki tudja jelölni a lehetséges allergének körét. Ami azért is fontos, mert korlátozott hely áll rendelkezésre a páciens alkarján, tehát célszerű, hogy a lehetséges mintegy 20 helyre azokat az anyagokat: allergéneket cseppentsék fel, amelyeket a panaszok szezonalitása alapján, mint a leggyanúsabb vizsgálandó allergént, pollent választotta ki az orvos.

Ezért van tehát annak oly nagy jelentősége, hogy az allergiára gyanús egyén minden évben - a pollenjelentésekre figyelve - pontosan rögzítse tüneteinek időbeli lefolyását. Fontos támpontot nyújthat ezzel orvosa számára, nem csak a diagnózis felállításában, hanem a kezelésben is. Segít ugyanis eldönteni, melyik hónapban, milyen kezelést állítson be a betegnek és milyen életmódbeli változásokat (teszem azt augusztusi utazást) javasoljon – mondja az allergológus.

Egész éven át tartó allergiaszezon

A lakosság egyelőre nem érintett tagjainak is érdemes tisztában lenniük azzal, hogy valaki éppen most is veszélynek van kitéve, már meg is jelentek a tünetei, másnak csak hetek, esetleg hónapok múlva kezdődnek a panaszai. A szakembereknek viszont egész évben szembe kell nézniük a problémával – az allergiás beteget kezelni kell, egyeseknél megelőzni a betegség kialakulását, másoknál az állapot súlyosbodását. Az ok nélkül való őszi megkönnyebbülésről, a laikus tévhitekről, a téli allergia-szezon jellemzőiről és a szabályozás kacskaringós útjáról is beszélgettünk dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus szakorvossal. Egész éven át tartó allergiaszezon

A jól ismert pollennaptár alapján a páciens látszólag könnyen eldöntheti, ő mire lehet allergiás, azonban a találgatás sokszor mégis megtévesztő lehet, figyelmeztet Csáki doktornő.

A május-júniusi iskolai erdei táborok után például sok gyerek minden évben orrfolyósan, nehézlégzéssel jön haza, a szülő pedig joggal gyaníthatja hogy az ilyenkor virágzó fűpollen váltott ki allergiát. Valójában a táborokban, vagy a nagymamánál megjelenő, tipikusan nyári jellegű tünet azonban gyakran „csak” a megváltozott lakókörnyezet fokozott poratka-terhelésével és az elvileg nem szezonhoz kötött poratka allergiával magyarázható.

Nem tudjuk tehát eleget hangsúlyozni a korrekt, orvosnál történő allergiavizsgálat elvégzésének fontosságát, bármilyen allergiaellenes kezelés megkezdése előtt – a durva tévedések elkerülése érdekében! Azt javasoljuk tehát, hogy senki ne állítson fel magának allergia diagnózist, kizárólag a pollennaptár követésére alapozva sem, mondja dr. Csáki Csilla allergológus-immunológus.

Milyen volt a 2010-es pollenszezon? - Az ÁNTSZ közleménye

A pollenszezon két - egymástól jól elkülönülő - részre osztható: a tavaszi fák, illetve a nyári gyomok pollenszórásának idejére. Előbbi szakaszt elsősorban a hőmérséklet, utóbbit a csapadék, a hőmérséklet és a gyomirtás együttesen befolyásolja. A tavaszi pollenszezon idén a decemberi magas hőmérséklet miatt korán indult, ám néhány nap után - tartós fagyok miatt - egészen február közepéig visszaszorult. A mogyoró és az éger pollenszórásának indulása után újabb fagyok miatt ismét esett a pollenterhelés, ezután (márc. elejétől) folyamatosan erősödött – a megelőző 2 évnél erősebb tavaszi pollenterhelést eredményezve.

Allergia - A legelső tünetektől

Az immunrendszerről tudni kell, hogy két alapvető része vesz részt a kórokozók elleni védelemben, illetve az allergiás reakciók kialakításában. A két sejtcsoport balansz szerűen működik, tehát ahol az egyik a sok “feladat” következtében megerősödik, elnyomja a másikat. Tehát , ha sok apró, úgynevezett mikrofertőzés éri a kisgyermeket, az immunrendszer fertőzések ellen védő része elnyomja az allergiát létrehozó részét. Felmérések példaként hozzák azt, hogy az úgynevezett farmer életmódot folytató családban születettek között alacsonyabb számban alakul ki légúti allergia, vagy ahol kisgyermekkorban kutya élt egy lakásban a családdal, kevesebben lettek allergiások fiatal felnőtt korukra. Összefoglalva tehát a túlzott tisztaság nem feltétlenül segít az allergia elkerülésében.
A túlzott tisztaság is ártalmas

A tavaszi és a nyári pollenszezon közötti átmeneti időszak fő allergénje a pázsitfűfélék virágpora – ez idén a korábbiakhoz hasonló terhelést mutatott, kissé magasabb napi összterhelés értékekkel.
A nyári gyomok pollenszórását erősíti, ha a vegetációs periódusban (május) sok eső esik, gyengíti a virágzás során előforduló túl magas hőmérséklet és a kevés csapadék, ami a növényt károsítja, illetve a túl sok csapadék is, ami a pollenszórást csökkenti. Ezen időszakban a legfőbb allergén a parlagfű. Idei pollenszórása az esőzések miatt 2 héttel később indult, majd az aug. végi-szept. eleji hőmérsékletesés nyomán az erős terhelés hamar (szept. közepén) véget is ért, jelentősen rövidítve a szezon hosszát, ami idén, ellentétben a korábbi évek november eleji zárultával, nagyjából október közepén befejeződött. Az országos napi átlagértékek alapján a tüneteket okozó napok (10 pollenszem/m3/nap feletti koncentráció) aug. 10-től szept. 27-ig tartottak. A mért legmagasabb napi maximum az eddig (1992-től) mért legmagasabb napi koncentráció volt (1684 db pollenszem/m3 Nyíregyháza). A minden allergiásnál erős tüneteket kiváltó nagyon magas (100 pollenszem/m3/nap feletti koncentráció) pollenterhelésű napok az országos átlag alapján aug. 15-től szept.15-ig tartottak. Az idei (éves) összpollenszám érték (7647) országos átlagban kissé magasabb az előző évben mértnél (7371). Az összpollen terhelés 2010-ben Nyíregyháza környékén volt a legmagasabb, ezt Debrecen és Békéscsaba környéke közelítette meg. A legkevésbé magas terhelést a nyugat-magyarországi régióban és Salgótarján körzetében mérték. Összességében a 2010-es pollenszezon nem sokban tért el az előző 2 évtől, viszont a 2005-07-es szezonhoz képest jelentősen magasabb terhelést mutatott.

(WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró)

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Gyermektervezés Gyermektervezés

Ez a hormon is megakadályozhatja a teherbe esést. (x)

Szabálytalan ciklus? Szabálytalan ciklus?

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) is állhat a hátterében.

Már most tüneteket okozhat a...

A parlagfű pollenkoncentrációja a Dunántúl déli területein már helyenként elérheti a tüneteket okozó, közepes szintet. A következő napokban...

Prick teszt - bőrpróba allergének...

A prick teszt egyszerű, gyors, megbízható módszer annak kimutatására, hogy mi okozza az allergiás tüneteket. A vizsgálatot tisztított...

Az asztma diagnosztizálása

Gyakori tüdőgyógyászati kórképek áttekintésével vesszük számba azokat a kivizsgálási metódusokat, melyeket a tüdőgyógyászok leggyakrabban...

Paracetamol - Hatás és mellékhatás

Asztma, allergiás nátha, bőrkiütés - egy tanulmány szerint a paracetamoltartalmú gyógykészítmények 46 százalékkal is növelhetik az asztma...

Allergiás, asztmás tünetek - Vegye...

Az allergiát, a szénanáthát, az erős tüsszögést, a nehézlégzést, a tartós köhögést nem szabad alábecsülni! Fontos, hogy az említett...

Hasznos paraziták

Egyes parazita bélférgek hasznosak lehetnek a tüdőbetegségek, bizonyos autoimmun bélbetegségek és a sebek gyógyításában - állítják a Nature...

Minden ötödik ember allergiás...

A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság /MAKIT/ nyaranta az Allergia Napon az allergológiai megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.