• Angina pectoris: a mellkasi fájdalom

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az angina pectoris típusosan a bal mellkasfélben, a szegycsont mögött jelentkezik. A fájdalom nyomó, szorító jellegű, mintha prés alatt lenne a mellkas. Az angina pectoris tüneteként a fájdalom kisugározhat a bal vállba, karba. A betegek sokszor a torkukban és az állkapcsukban is égő fájdalmat éreznek, és hátba kisugárzó fájdalom is felléphet.

        Mi történik egy anginás epizód alatt?

        Szív- és érrendszeri teszt

        Töltse ki tesztünket, és megtudhatja, hogy mivel és mennyire terheli szívét és érrendszerét! A válaszokból kiderülhet, hogy Ön mennyire veszélyeztetett!
        A szív- és érrendszeri teszt kitöltése>>

        A szív által igényelt aktuális vérellátás, oxigénigény több, mint amit a szívet körülvevő koszorúerek szállítani képesek. Ez az oxigénhiány mellkasi fájdalom formájában nyilvánulhat meg. Leggyakoribb oka a koszorúérben a koszorúér meszesedés miatt kialakult szűkület. Képzeljük el, hogy egy útépítés során az egy sávra szűkült úton nagy forgalmi akadály alakulhat ki csúcsforgalmi időben, ugyanakkor éjszaka az arra közlekedők nem érzékelik ezt a nehézséget. Ez a hasonlat segíthet elképzelni, mi is zajlik a szívben angina pectoris során.

        Hirdetések

        Az angina tünetei: Mi okozza a fájdalmat?

        Mi a koszorúérgörcs (angina)?

        A koszorúérgörcs a szívizom átmeneti vérellátási zavara. Tünete az infarktushoz hasonló, de 10-15 percen belül spontán vagy gyógyszer hatására szűnő, hirtelen fellépő abroncsszerűen szorító, súlyként nyomó mellkasi fájdalom. A fájdalom kezdetekor (főleg ha élete első ilyen fájdalma) sosem tudhatja, mi lesz a folytatás! Első fájdalomnál semmiképpen ne késlekedjen és ne kísérletezzen! Hívja a mentőket! Mi a koszorúérgörcs (angina)?>>

        Általában fizikai megterhelés, pl. lépcsőzés, sietés, tehercipelés váltja ki. A lényegesebb kiváltó tényezők között szerepelnek az emocionális tényezők, a fokozott stresszhelyzet. Megfigyelések szerint a hideg, szeles időjárás is fokozza az anginás panaszok gyakoriságát. Egy kiadós étkezés után is előfordulhat mellkasi panasz, amikor a vérkeringés a hasi zsigereket ellátó erekben fokozódik. A fájdalomhoz olykor társulhat nehézlégzés, verítékezés, hányinger is.

        Meddig tart a fájdalom?

        A fájdalom általában csak pár percig tart. A pihenés, megállás enyhíti, a nyelv alá tett nitroglycerin tartalmú tabletta, vagy Spray permet szinte azonnal megszünteti a panaszokat.

        Mit tegyünk anginás panasz esetén?

        Mindenképp orvoshoz kell fordulni ezekkel a panaszokkal. Kiváltképp akkor, ha egyre gyakrabban és egyre hosszabb ideig tartank. Kardiológus által végzett vizsgálatok során ezek a panaszok előidézhetőek kontrollált körülmények közt. Szükség esetén szívkatéteres vizsgálatot végeznek.

        A szívkatéteres vizsgálatról

        Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá és hogyan zajlik?

        A szívkatéteres vizsgálatok során a test egy nagyobb erén keresztül vékony csöveket, katétereket vezetnek a szívbe. A szívkatéterezésnek több formája létezik, ilyen módon történik a ritmuszavarok felderítését és gyógyítását célzó elektrofiziológiai vizsgálat, valamint a koszorúér-festés (koronarográfia) is. Mikor szükséges elvégezni ezt a beavatkozást?
        Szívkatéterezés - Mikor van szükség rá és hogyan zajlik?>>

        Ezt a vizsgálati eljárást koszorúérfestésnek, latinul coronarographiának is nevezik. Erre alkalmas laborok már Magyarországon is számos helyen rendelkezésre állnak. A vizsgálat során a beteg egyik ütőerén keresztül (ez többnyire a lágyékhajlatban lévő nagy alsóvégtagi ütőér, vagy a csuklónál futó kisebb ér) felvezetnek egy hosszabb csövet, úgynevezett katétert, amelyet a koszorúerek eredéséig tolnak. Ott kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül a koszorúérbe, így röntgen képerősítő alatt láthatóvá válik a koszorúérben a meszes plakkok által okozott szűkület.

        Mi derül ki a szívkatéteres vizsgálat eredményéből?

        Előfordulhat, hogy miután a beteg jellegzetes panaszokkal fordul az orvosához és elvégzik a szívkatéteres vizsgálatot, a coronarographia azt állapítja meg, hogy a nagyobb koszorúereknél nincs szűkület. A panaszok hátterében ilyenkor a koszorúér hajszálér hálózatában lévő több apró szűkület állhat. Ezek főleg cukorbetegség, zsíranyagcsere-betegség következményei. Előfordulhat, hogy a beteg érhálózata egészséges, de bizonyos provokáló tényezők hatására az ér „görcsbe rándul”. Ez hasonló tünetekkel jár, mintha szűkület állna fenn. Ezt a görcsöt gyógyszeresen lehet kezelni.

        Érelmeszesedés esetén: a koszorúérműtét (Bypass-műtét)

        A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. Hogy zajlik ez a beavatkozás? Mit érdemes tudni a betegeknek?
        Érelmeszesedés esetén: a koszorúérműtét (Bypass-műtét)>>

        A coronarographia kimutathatja, hogy a panaszok hátterében az éren lévő egy vagy két szűkület áll. Ennek az érnek általában a tágítására azonnal lehetőség nyílik. Egy kissé bonyolult eljárással ezt az érszakaszt megfelelő módon kitágítják és egy kifeszített dróthálóval (un. stenttel) teszik huzamosabb ideig átjárhatóvá, a környező érszakaszok számára megfelelő keresztmetszetűvé. Ezután a beteg további gyógyszeres kezelésben részesül, mely általában tartós véralvadásgátlókkal történik.

        Komplex, több eret érintő elváltozás esetén a betegeket szívsebészeti módszerrel, úgynevezett koszorúér-bypass műtéttel gyógyítják meg.

        Szívinfarktus - Mit takar az elnevezés?

        Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja

        A mellkasi fájdalom az egyik leggyakoribb oka a mentők riasztásának, minden évben több százezer embert vizsgálnak meg emiatt Magyarországon. Szerencsére a panasz nem mindig a szívinfarktus jele. A mellkasi fájdalomnak számos oka lehet, ugyanakkor ezek mindegyike - akár szív eredetű, akár nem szív eredetű betegség áll a háttérben - érdemes az orvosi kivizsgálásra.
        Mellkasi fájdalom - Nem csak infarktus okozhatja>>

        Abban az esetben beszélünk szívinfarktustól, ha  mellkasi fájdalom, az angina pectoris 20 percen túl is fennáll. Általában a koszorúér komplett elzáródása áll a panasz hátterében. Az oxigén ellátási hiány miatt elpusztulhatnak a szívizomsejtek és a szívizom károsodás mértéke a laborvizsgálatok által is kimutathatóvá válik. Az infarktus általában képalkotó vizsgálattal, pl. szívultrahang vizsgálattal is kimutatható. Az a szívizomrész, amelyet az elzáródott ér látna el, mozgásában a többi részhez képest elmarad, vagy egyáltalán nem is mozog.

        Mi tegyünk tartós mellkasi panasz esetén?

        Ha a pihenés és a nitrát készítmény a panaszokat nem szűnteti, úgy késlekedés nélkül mentőt kell hívnunk, és a szakemberekre bíznunk a további kezelést!

        Hogyan kezelhető a szívinfarktus?

        Megfelelő kórházi körülmények szükségesek mindenek előtt.

        Az infarktus kezelési lehetőségei

        A szívinfarktus bekövetkezte után minden egyes perccel nő az oxigénhiányos területek nagysága és a rendellenesen működő, illetve elhaló szívizomsejtek száma, ezért a beteg gyors kezelésre szorul. A szívinfarktus gyakran okoz kamrafibrillációt. Ez olyan instabil szívritmus, ami hatástalan szívműködést eredményez, a szív olyan gyorsan húzódik össze egymás után, hogy nincs ideje megtelni vérrel. Azonnali beavatkozás nélkül a kamrafibrilláció halálhoz vezet (hacsak meg nem szűnik magától, aminek kicsi az esélye). A legtöbb mentős rendelkezik hordozható defibrillátorral, amivel a rendellenes elektromos tevékenység kiüthető. Ha már elérte a kórházat és egyértelművé vált, hogy szívinfarktusa van, akkor valószínűleg gyógyszeres kezelésben részesül, vagy műtét alá vetik, vagy mindkettőben részesül attól függően, hogy mennyire súlyos az állapota és mekkora károsodás érte a szívet.
        Az infarktus kezelési lehetőségei>>
        • Vérrögoldó kezelés: 1-2 évtizeddel ezelőtt nagy találmánynak számított a vérrögoldó kezelés, az úgynevezett fibrinolysis. Ezekkel óriási eredményeket lehetett elérni. Olyan emberek, akik korábban meghaltak volna, túlélték a szívinfarktust a kezelésnek köszönhetően. Napjainkban is léteznek vérrögoldó gyógyszerek. Ezek egyre specifikusabbak, és valószínű, kevesebb mellékhatásuk is van. Manapság ezeket túlnyomórészt felváltották a szívkatéteres tágítások. Mégsem feledkezhetünk el teljesen a vérrögoldó gyógyszerekről, ugyanis ma is ezeket alkalmazzák abban az esetben, ha a szívkatéteres laborba való eljutás időjárási, távolsági és útviszonyok miatt akár másfél órába is telhet. Sokat segít, ha a beteg a panaszok kialakulásának kezdetétől számított 30 percen belül vérrögoldó gyógyszert kap.
        • Szívkatéteres tágítás (orvosi nyelven PCI= percutan intervenció): Ennek  az eljárásnak az elvégzésére az országban egyre több labor, 24 órás készenlét áll a betegek rendelkezésére. A beavatkozást a már említett szívkatéteres vizsgálathoz hasonlóan egy ütőerén keresztül (ez többnyire a lágyékhajlatban lévő nagy alsóvégtagi ütőér vagy a csuklónál futó kisebb ér) végzik. Az éren keresztül felvezetnek egy hosszabb csövet, úgynevezett katétert, amelyet a koszorúerek eredéséig tolnak. Ott kontrasztanyagot fecskendeznek a katéteren keresztül a koszorúérbe és röntgen képerősítő alatt láthatóvá válik, hogy melyik ér záródott el. Egy bonyolultabb eljárással ezt az érszakaszt megnyitják és a tartós áramlást stenttel, egy úgy nevezett dróthálóval tartóssá teszik. A beteg ezután szoros monitorozás, ápolás és további alvadásgátló kezelésnek néz elébe.

        Milyen kimenetellel jár egy infarktus?

        A szívinfarktus tünetei

        A szívinfarktus gyakran nem jár olyan drámai tünetekkel, mint ahogy azt a TV-ben vagy a moziban láthatjuk. Sokaknál a szívinfarktus tünetei kevésbé kifejezettek, sőt vannak olyanok, akiknél egyáltalán nincsenek észlelhető tünetek!
        A szívinfarktus tünetei>>

        Sajnos még mindig sokan vannak, akikhez nem jut el időben a segítség és hirtelen meghalnak. Náluk általában ritmuszavar lép fel, vagy valamelyik nagy eredő koszorúér záródik el hirtelen. Az infarktus nagysága attól függ, hogy mennyi idő telik el a panaszok jelentkezésétől az ér újbóli átjárhatóvá válásáig.

        Ha ez az időintervallum rövid, akkor a betegnek ún. kis infarktusa lesz, ami kevesebb szívizomvesztéssel jár. Hosszabb késlekedés nagyobb infarktust eredményez. Az infarktus nagysága azonban attól is függ, hogy az elzáródott ér mögött mekkora az ellátott terület. Az ér eredésénél következik be az elzáródás, akkor nagyobb az infarktus, ha az érszakasz vége felé, akkor kisebb.

        Milyen szövődményei lehetnek az infaktusnak?

        • Ritmus zavar léphet fel, mely hirtelen szívhalált okozhat.
        • Nagyobb infarktus esetén a betegnél szívelégtelenség, fulladás, nehézlégzés, keringési elégtelenség jelentkezhet.
        • Manapság már ritkaságnak számít, ha a betegnél a szívizom az elhalás következtében a csúcsnál kiboltosul, úgy nevezett aneurysma alakul ki.
        • Ritkán látjuk, hogy a szív két kamrája közt rés keletkezik a nagy mértékű elhalás miatt, rés esetleg a szív szabad falán is keletkezhet. Ezek már komoly szövődmények.

        Élet szívinfarktus után

        A félelem csak az egyike azoknak az érzelmeknek, amiket az infarktuson átesett beteg és családja megtapasztalhat. A szükséges kezelés mellett életmódváltásra és a betegség lelki feldolgozása is komoly kihívás.
        A szívinfarktus sürgősségi kezelésének célja, hogy a véráramlást helyreállítsák és a szívizmot megmentsék. Ezt követően a cél a szív gyógyulásának segítése és az újabb szívinfarktusok megelőzése. Egyes kórházakban vannak szív rehabilitációs programok, amelyek már a kórházi bentlét alatt elkezdődnek és hetekkel, hónapokkal a hazatérés után is tartanak. A szív rehabilitációs programok elsősorban három fő területre összepontosítanak: gyógyszerek, életmódi változtatások és az érzelmek, a stressz megfelelő kezelése.
        Élet szívinfarktus után>>

        Koszorúér bypass

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A koszorúér bypass olyan szívsebészeti megoldás, melynek során a szűkült érszakaszt egy másik érrel hidalják át és ezáltal a szív véráramlást javítják. Az áthidaló érszakasz lehet véna, ún. gyűjtőér. Ezt rendszerint az alsó végtag vénás rendszeréből veszik ki a műtét során. Ezt az érszakaszt, a szívet elhagyó nagy verőér és a szűkület utáni érszakasz közé helyezik. Lehetőség van artéria, verőér felhasználására is. Erre általában a mellkas belső falát ellátó artériát használják. Többször próbálkoznak a csukló verőereinek ezen célokra történő felhasználására. A tapasztalat az, hogy ez utóbbiak tartósabban nyitva maradnak, mint a vénák. A legtartósabbak természetesen a mellkasfal belsejéből preparált ütőerek.

        A műtétet általában szívmegállásban operálják. A szívet mesterségesen megállítják, a keringést egy szív-tüdő géppel tartják fenn. A nem dobogó szíven biztonságosan fel lehet varrni az áthidaló ereket. Sok szívsebész szakember dobogó, mesterségesen meg nem állított szíven is képes az eret felvarrni. Ez az eljárás mind a sebész, mint az altató orvos részéről ügyességet igényel. A betegeket pedig kevésbé terheli meg.

        (WEBBeteg - Dr. Vincze Dóra, kardiológus)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • PharmaPlaza - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Kaposi-szarkóma

        Rosszindulatú kötőszöveti daganat, melyet a magyar származású Kaposi Mór írt le 1872-ben.

        Az exorexia

        Öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet értelmévé, az egyént meghatározó tevékenységgé.

        Kötőhártya-gyulladás

        Melyek a kötőhártya-gyulladás leggyakoribb tünetei? Mi okozhatja? Mikor forduljunk orvoshoz?

        Nyaralás és a napi ritmus felborulása

        Miért van az, hogy sokszor fáradtabbak, levertebbek vagyunk az állítólagos pihenés után?

      •  





        Hozzászólások (0)