Feromonok: orrunknál fogva vezetnek?

Vajon ez az egyéni testszag az, amely a párokat először egymáshoz vonzotta, vagy pedig azért találják egymás illatát vonzónak, mert agyunk tudat alatt azt összekapcsolja a szeretett személlyel?

Sokan hallottunk már a feromonoknak nevezett titokzatos kémiai anyagokról, melyek szerepe elsősorban az állatok párválasztásában, utódnemzési és szaporodási hajlandóságában játszik fontos szerepet.

A feromon szó latin eredetű, a pherein (hordoz) és hormon (felizgul) szavak összetételéből származik. A feromonok olyan kémiai anyagok, melyek a testfelszínre kerülve váltanak ki különböző, szexuális tartalmú fizikai és viselkedésbeli változásokat a fajtársakból - azonos és ellenkező neműekből egyaránt.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A feromonok két nagy típusba sorolhatók aszerint, hogy milyen időtartamú változásokat indukálnak: a rövid ideig ható szignál (jelző) feromonok riasztó funkciót töltenek be, míg a hosszú hatást kiváltó elsődleges feromonok az agyban található hipotalamusz és hipofízis (agyalapi mirigy) befolyásolásán keresztül huzamosabb ideig tartó hatásokat okoznak. Ezen két agyi struktúra hatással van a nemi működésekre is.

A szex hatása lelkivilágunkra

A harmonikus szexuális élet a mentális egészség szempontjából is lényeges tényező. A jó szex magabiztossá tesz, javítja a belső kisugárzást, segíti a valós, pozitív testkép kialakulását és megtartását... Tudjon meg többet a témáról a WEBBetegen!

Hormonjaik vagy hormonszerű anyagaik elválasztása után a nőstényekben megemelkedik a peteérést elősegítő és a női nemi hormonok szintjének megnövekedését okozó kémiai hírvivők koncentrációja. Hímeknél növekszik a hím nemi hormonok (androgének) mennyisége, felgyorsul a hímivarsejtek termelődése és érése. Ezen folyamatok mind kedveznek a szaporodásnak, az utódnemzésnek.

A feromonok az apokrin mirigyekben termelődnek, melyek neve a kiválasztásra utal. A mirigysejtek által termelt váladékkal együtt a sejtek plazmájának egy kis része is lefűződik. Érdekes, hogy a friss mirigyváladék szagtalan, jellegzetes illatát a levegőben található baktériumokkal való találkozás után nyeri el. Az állatok a feromonokat az orrukban elhelyezkedő vomeronazális szervükkel érzékelik, melyből az információk szintén a hipotalamuszba jutnak.

Az állatokkal végzett kísérletek eredményei

Szexuális kisugárzás

Kétségtelen, hogy létezik a jelenség. Egyszer csak szembejön velünk valaki, akire hirtelen felfigyelünk. Mitől lesz valaki vonzó? Hát, attól, hogy szép - vágná rá az emberek többsége. A válasz azonban nem ilyen egyszerű... Tudjon meg többet a témáról!

1. Lee Boot 1955-ben kimutatta, hogy egy térben összezárt nőstény egerek peteérési és menstruációs ciklusa összhangba került.

2. Whitten 1956-ban tovább ment kutatásaiban. A ketrecbe egy hím állat is bekerült, a nőstények peteérési időszaka néhány nappal megnyúlt, egymással továbbra is összhangban. 1967-ben Vanderburgh fiatal, még szexuálisan nem érett nőstény patkányokat helyezett közel egy hónapra hímek közé. Eredményül azt kapta, hogy a fiatal nőstények, más fajtársaiknál sokkal fiatalabb korban szexuálisan éretté váltak.

3. A Wisconsin-Madison egyetem kutatói selyemmajmok megfigyelésével tanulmányozták a feromonok hatását. Funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMR) megállapították, hogy a selyemmajmok feromonjainak hatására a fajtársak agyműködése jelentősen megváltozott. Az agy azon területei aktiválódtak, amelyek a döntéshozatallal, az érzelmekkel és az önjutalmazással kapcsolatosak.

Létezik-e emberi feromon s vajon az képes-e befolyásolni párválasztásunkat?

A kérdésre egyértelmű, valódi tudományos válasz még nem született. Az emberi bőr is tartalmaz apokrin mirigyeket, melyek eloszlása jelentős átfedést mutat az állatvilágban megtalálható hasonló mirigyekével. Az apokrin mirigyeket illatmirigyeknek is nevezzük, melyek nagy számban találhatók a köldök, a hónalj, a mellbimbó, a végbélnyílás és a nemi szervek körüli bőrterületeken. A szexualitással kapcsolatos szerepükre utal, hogy a pubertásig nem mutatnak élénk szekréciós aktivitást, működésük a serdülőkorban indul be igazán. Nőknél a szekrétum összetétele a menstruációs ciklusnak megfelelően változik.

Tény, hogy egyes illatokat kellemesnek találunk, másokat zavarónak. De az is tény, hogy az ember szaglása nagyságrendekkel gyengébb, mint az állatoké: életünkben az illatok nem olyan meghatározó szerepűek, mint az emlősök vagy az alacsonyabb rendű állatok esetében.

Egy szerelmespárokkal végzett kutatás során kimutatták, hogy kedvesük testének illatát a szerelmesek vonzónak találják. A kísérlethez szemüket bekötözték, és tíz másik személy ruhadarabját (köztük a párjukét is) szagoltatták meg velük. A szerelmesek legkellemesebb illatúnak saját párjuk ruháját találták.

A kérdés a tyúk vagy a tojás problémájához hasonlítható. Vajon ez az egyéni testszag az, amely a párokat először egymáshoz vonzotta, vagy pedig azért találják egymás illatát vonzónak, mert agyunk tudat alatt azt összekapcsolja a szeretett személlyel?

A kutatások még nem bizonyították egyértelműen, hogy létezik-e emberi feromon, illetve annak mi a szerepe. Ahhoz hasonló anyag jelenléte valószínűsíthető, de hatása nem tisztázott. Ráadásul azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ember civilizált lény, a tanult magatartásformák sokszor elnyomják az ösztönöket, így ne gondoljuk, hogy a holtbiztos csábítás kulcsa a későbbiekben egy parfümös üvegcse lesz. Ne engedjük magunkat az orrunknál fogva vezetni!

(Dr. Kónya Judit)