A mozgáshiány ugyanolyan halálos, mint a dohányzás

Egy nem olyan régi kutatás szerint, ha nem mozgunk eleget, az ugyanolyan veszélyes egészségünkre nézve, mint a dohányzás. Az ajánlott mennyiségű mozgás hiánya szívelégtelenséghez, diabéteszhez, és rákhoz vezethet.

A The Lancet nevű lapban publikált kutatás szerint 2008-ban a világon 5,3 millió ember halt meg mozgáshiány miatt. Összehasonlításképpen, korábbi tudományos felmérések szerint ugyanennyien halnak meg világszerte a dohányzás miatt minden évben.

„A fizikális inaktivitás nagy hatással van a világ egészségére. Tulajdonképpen hasonló mértékben, mint a dohányzás,” mondta egy konferencián Dr. Min Lee, aki a Harvard Közegészségügyi Iskola járványszakértője.

Azonban más szakértők, akik nem vettek részt a kutatásban megkérdőjelezték ezt az állítást. Dr. Timothy Armstrong az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megelőző- és felügyeleti programjának koordinátora rávilágított arra, hogy szervezetük felmérései szerint a mozgáshiány kevesebb – világszerte évi 3,2 millió – halálesetet idéz elő.

Armstrong elmondta, úgy gondolja, hogy a Lancet kutatói kétféle számítás eredményeit hasonlították össze. „Ha azonos módszertant alkalmaztak volna a dohányzásra, úgy sejtem más halálozási becsléseket láttunk volna,” – válaszolt Armstrong a WebMD kérdésére.

„Nem vitatom, hogy a mozgáshiány, vagy a megfelelő mozgásmennyiség ne lenne egy fő rizikó faktor a krónikus megbetegedéseknél, mert az. A WHO negyedikként tartja számon a magas vérnyomás, a dohányzás, és a magas koleszterin szint után” –mondta.

A tanulmány továbbá jelezte, hogy a szívelégtelenségek 6%-ának, a 2-es típusú cukorbetegség 7%-ának, a vastagbél-, illetve mellrák 10%-ának kialakulása a fizikális inaktivitásra vezethető vissza.

Káros a sok ülés

A mozgáshiány szakértői dicsérték a tanulmányt, mivel a kutatók széleskörű, és körültekintő módszereket használtak.

„Ez egy igazán remek elemzés” mondta Dr. James Levine a rochesteri klinika professzora. „Tudjuk, hogy amikor valaki kikel a székéből, akkor javul a vércukorszintje, koleszterin-, és trigliceridszintje. És ezek javulnak minden egyes testmozgás után, de minden egyes leülésnél rosszabbodnak.”

Ebben más szakértők is egyetértenek. „Az aktív életmód hiányának majdnem minden krónikus megbetegedésben szerepe van,” – mondta Dr. John P. Thyfault, a Missouri Egészségügyi Egyetem táplálkozás-, fiziológia és testmozgás tanszékének társprofesszora. Ő is tanulmányozta a mozgáshiány egészségügyi hatásait, bár a tárgyalt kutatásban nem vett részt.

„A dohányzást továbbra is elsőszámú közegészségügyi ellenségként tarthatjuk számon, de a mozgáshiányt is mellétehetjük” – mondta.

Hányan kockáztatják egészségüket kevés testmozgással?

A Lancet független kutatása szerint a világon minden harmadik felnőtt, a 13 és 15 év közötti tinédzsereknek pedig 80%-a nem mozog eleget. Egy felnőttnek elégséges heti két és fél óra mérsékeltebb mozgás, például gyorsabb séta. A tinédzsereknek legalább napi egy óra hasonló aktivitás ajánlott.

Ezek az arányok a legtöbb országban a világ átlagától eltérően alakulnak, például az Egyesült Államokban a felnőttek 41%-a nem mozog eleget. A tanulmány szerint a nők minden korosztályban kevésbé aktívak, mint a férfiak, és minél idősebb valaki annál többet ül.

Miért vagyunk ennyire inaktívak?

A kutatók világszerte azt mondják, hogy túl sokat utazunk autóval és más motorizált közlekedési eszközzel.

Az Egyesült Államokban például az emberek kevesebb, mint 4%-a sétál munkába menet, és csupán 2%-a megy dolgozni kerékpárral. Ezzel szemben például az emberek 20%-a gyalog megy munkába Kínában, Németországban és Svédországban. Biciklivel még ennél is többen mennek dolgozni Dániában, Hollandiában, és Kínában.

Emellett túl sokat ülünk. Világszerte az emberek 42%-a több mint négy órát ül naponta. A tinédzserek közel 70%-a legalább napi két órát tévézik.

Tanács a keveset mozgóknak

Dr. Thyfault azt mondja, egy bizonyított és olcsó módszer arra, hogy többet mozogjunk a lépésszámláló használata. Egy tanulmányban kimutatták, hogy azok a nők, akik használták ezt az eszközt, és beállították, hogy napi tízezer lépést megtesznek, többet mozogtak, mint akik minden nap elmentek sétálni harminc percet. Azonban a lépésszámláló csak számszerűsíti a lábmozdulatokat, de nem méri, milyen gyorsan megyünk, az intenzitás pedig szintén egy fontos dolog. Hogy biztosak legyünk abban, hogy elegendő mennyiségű és intenzitású mozgást végzünk, minden nap tegyünk meg legalább háromezer lépést harminc perc alatt!

(Fortin László, fordító; Forrás: WebMD)