A stressz, düh és depresszió hatásai

A stressz, idegesség, harag és a negatív érzelmek életünk velejárói. A túlzott mértékű és nem megfelelően kontrollált stressz és idegeskedés már nem csak saját és környezetünk mindennapjait teheti tönkre, de egyben a szívbetegségek rizikófaktora is.

Stressz

A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. A szervezetben hatására nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakció idő csökken – magyarázza dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical belgyógyász, pszichoterapeuta orvosa.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

 

Optimális vérnyomáskalkulátor

Optimális vérnyomáskalkulátor>>

Sok esetben a fent leírt folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre.

A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok intézése, otthonunkban a feszült légkör, megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap, mint nap meg kell birkóznunk.

Stressz teszt

A stressz a hétköznapok velejárója, azonban lehet, hogy Ön nem tudja megfelelően kezelni. Töltse ki tesztünket, és választ kaphat, hogy az utóbbi időben mennyire sok stressz érte Önt! Stressz teszt>>

Az ilyen folyamatos mértékű stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását.

A gyakori stressz helyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és a magas vérnyomás, szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat, betegségeket okozhat, mint pl. a szívbetegség.

 

Stresszkezelés 6 pontban

A testi tünetek kezelésén túl törekedni kell a stressz állapot felismerésére és a stresszor megkeresésére.  Fel kell ismerni a változtatás szükségességét: El tudjuk-e távolítani a stresszort? El lehet kerülni? Tudjuk-e csökkenteni a stresszor behatásának idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni? Csökkenteni kell a stresszre adott emócionális reakció intenzitását: Nem reagálunk-e túlságosan? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha?...... Meg kell tanulni, gyakorolni a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció mérséklését: Fizikai módszerek alkalmazása: -mély lélegzés, izomlazítás -zene terápia -gyógyszer(ek), feszültségoldók Erősíteni kell a test fizikai állapotát („fit”, edzett állapot): - Mozgás: kerékpár, úszás, „jogging”, séta stb.  - Dohányzás elhagyása, kávézás csökkentése - Több, jobb, rendszeres alvás  Törekedni kell az érzelmi állapot stabilitására: - Társasági kapcsolatok kiépítése, fejlesztése - Reális célok kitűzése, önismeret fejlesztése

Harag és düh

A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a harag, szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg.

Mit jelent a pszichoszomatika?

A pszichoszomatika kifejezés a lélek és test egységére utal. A pszichoszomatikus orvoslás a gyógyítás olyan általános irányultságát jelenti, amely a megbetegedések keletkezésében, lefolyásában és kezelésében figyelembe veszi a testi, lelki és társadalmi kölcsönhatásokat. Mit jelent a pszichoszomatika?>>

Az eredmények alapján úgy találták, hogy azon résztvevők esetében, akik a stresszre fokozott düh, és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.

A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták

„Egy férfi legyen férfi” alapon az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán.

Az első esetben, a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket generál, akár pszichoszomatikus kórképeket, akár az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket.

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Mit tehetünk az őszi depresszió ellen? Elektromos görcskeltés depresszió ellen Mélyvénás trombózis - Egyre több fiatalra is veszélyes Pszichés problémák A szorongás A depresszió és kezelése

Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk.

A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt.

Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.

A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása.

Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin, a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagy mértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér megbetegedések kockázatát.

Depresszió

A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagy mértékben növeli a szívbetegségek kockázatát.

Depresszió teszt

Önértékelő kérdőívünk segítségével megállapíthatja, hogy mennyire ingadozott hangulata, és az eredmény fényében választ kap arra is, hogy ez mennyire tekinthető normálisnak, illetve már depressziónak. Depresszió teszt>>

A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson, vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát.

A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására.

A szívkoszorúér betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során.

Az is világosan látható, hogy a depresszió nagy mértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.

Depressziós vagyok, vagy csak rossz a kedvem?

Nem mindenki depressziós, akiről azt mondják, illetve aki annak érzi magát, és ez fordítva is igaz: sok olyan depressziós beteg van, aki nem is gondolja ezt magáról. Mikor ajánlott orvoshoz fordulni?>>

A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz.

A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.

(Orvostkeresek.hu)