• A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei

        Szerző:
        WEBBeteg

        A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatalfelnőttkorban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre.

        A hisztéria (konverziós vagy disszociatív zavarok) esetén minden esetben hiányzik a szervi megbetegedés, a testi tünetek hátterében lelki okok, élethelyzeti krízisek állnak. A beteg a számára kedvezőtlen helyzetből így ki tud menekülni, ugyanakkor a környezete odafordulását, nagyobb törődését is eléri.

        Azonban - és ez nagyon fontos! - a beteg nem tudatosan produkálja a tüneteket! A szomatizációval és a hypochondriával szemben itt a beteg szinte közönyös a tüneteit illetően, nem aggódik miattuk.

        Hirdetések

        Általában elmondható, hogy a tünetek hirtelen kezdődnek, többségében egy hónapnál rövidebb ideig tartanak. Újabb konfliktusok a tünetek kiújulását, súlyosbodását idézhetik elő. A tünetek döntően neurológiai jellegűek, gyakran bénulással, érzészavarral, érzékszervi kieséssel (pl. vakság), epilepsziát idéző rosszullétekkel (pszeudokonvulzió) járnak.

        Igen jellegzetes a hisztériás járás- és állászavar, mikor a beteg rogyadozó állás, feltűnően imbolygó járás ellenére sem esik el. A bénulások, érzészavarok kiterjedése nem felel meg a beidegzési területeknek, hisztériás vakság esetén a pupillák fényre reagálnak, roham esetén az EEG nem igazol epilepsziát.

        Pszichoterápia lehet a megoldás

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A beteg jelentkezésekor legfontosabb az organikus (testi) háttér, betegség kizárása! A tünetek jó esetben napok, hetek alatt spontán is oldódnak, de pszichoterápiás eljárások, hipnózis, relaxációs technikák, illetve szorongásoldó gyógyszerek segíthetik a gyógyulást. Jó prognózisra utal a jól azonosítható kiváltó esemény, a pszichés és szervi betegségek hiánya.

        Ritkán a tünetek tartósan megmaradnak, szomatikus, neurológiai tünetek fejlődnek ki. Jelentős hátráltató tényező lehet, ha a betegszerep fontos előnyökkel (pl. nagyobb törődés) jár a beteg számára, azaz a családtagok a betegség megoldását nem a folyamatos és egyre fokozódó sajnálattal, törődéssel tudják elősegíteni.

        Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos
        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        A személyiségzavarban szenvedők jellemzői

        A személyiségzavarok (personopathia, personality disorder) gyakran látott kórképek a gyakorlatban. A probléma gyakori, a felnőtt hazai lakosság kb. 10 százalékának, a családorvosukhoz fordulók 20 százalékának, a pszichiátriai osztályos betegeknél pedig kb. 30-40 százaléknak van valamilyen fokú és jellegű, diagnosztizálható személyiségzavara.

        A West-szindróma okai, tünetei és kezelése

        A West-szindróma egy ritka, csecsemőkori betegség, a gyermekkori epilepszia szindrómák egyik típusa.

        Epilepszia gyermekkorban

        Mivel az agy gyermekkorban még fejlődik, az epilepszia tünetei az idő előrehaladtával változhatnak, átalakulhatnak, a különböző életkorok szerint eltérő típusai fordulnak elő.

        Az epilepsziás roham felismerése - Az epilepszia tünetei

        A közvélekedéssel ellentétben az epilepsziás rohamok gyakran nagyon enyhék, sokszor a beteg egyszerűen csak néhány másodpercig üresen néz valamerre.

        Magyar fejlesztés, ami képes megállítani az epilepsziás rohamot

        Az eszköz a nagyon közeli jövőben képes lesz automatikusan leállítani a rohamokat a páciensekben.

        A Tourette-szindróma diagnózisa és kezelése

        A fura mozdulatokat illetve hangokat produkáló gyermekek vagy fiatalok alapos vizsgálatát legtöbbször gyermekorvos kezdi, majd pedig pszichiáter vagy neurológus állítja fel a diagnózist.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.