A disszociatív zavarok (hisztéria) és tünetei

A konverziós vagy újabb keletű megnevezéssel élve disszociatív zavarok már az ókor óta ismert betegségek, korábban hisztéria néven foglalták össze őket. Jellemzően fiatal felnőtt korban indulnak, és a nők körében gyakoribbak. A konverzió az érzelmi feszültség átváltását jelenti testi tünetekre.

A hisztéria (konverziós vagy disszociatív zavarok) esetén minden esetben hiányzik a szervi megbetegedés, a testi tünetek hátterében lelki okok, élethelyzeti krízisek állnak. A beteg a számára kedvezőtlen helyzetből így ki tud menekülni, ugyanakkor a környezete odafordulását, nagyobb törődését is eléri.

Azonban - és ez nagyon fontos! - a beteg nem tudatosan produkálja a tüneteket! A szomatizációval és a hypochondriával szemben itt a beteg szinte közönyös a tüneteit illetően, nem aggódik miattuk.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Általában elmondható, hogy a tünetek hirtelen kezdődnek, többségében egy hónapnál rövidebb ideig tartanak. Újabb konfliktusok a tünetek kiújulását, súlyosbodását idézhetik elő. A tünetek döntően neurológiai jellegűek, gyakran bénulással, érzészavarral, érzékszervi kieséssel (pl. vakság), epilepsziát idéző rosszullétekkel (pszeudokonvulzió) járnak.

Igen jellegzetes a hisztériás járás-, és állászavar, mikor a beteg rogyadozó állás, feltűnően imbolygó járás ellenére sem esik el. A bénulások, érzészavarok kiterjedése nem felel meg a beidegzési területeknek, hisztériás vakság esetén a pupillák fényre reagálnak, roham esetén az EEG nem igazol epilepsziát.

Pszichoterápia lehet a megoldás

A beteg jelentkezésekor legfontosabb az organikus (testi) háttér, betegség kizárása! A tünetek jó esetben napok, hetek alatt spontán is oldódnak, de pszichoterápiás eljárások, hipnózis, relaxációs technikák, illetve szorongásoldó gyógyszerek segíthetik a gyógyulást. Jó prognózisra utal a jól azonosítható kiváltó esemény, a pszichés és szervi betegségek hiánya.

Ritkán a tünetek tartósan megmaradnak, szomatikus, neurológiai tünetek fejlődnek ki. Jelentős hátráltató tényező lehet, ha a betegszerep fontos előnyökkel (pl. nagyobb törődés) jár a beteg számára, azaz a családtagok a betegség megoldását nem a folyamatos és egyre fokozódó sajnálattal, törődéssel tudják elősegíteni.

(Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)