Disszociatív identitászavar: a tünetmentes állapot nem feltétlenül jelent gyógyulást

Dr. Szabó Zsuzsanna
szerző: Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta; Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent: 2022.11.14.

Mentális betegségét maga mögött tudva, gyógyultnak mondja magát egy volt amerikai sportoló. Pszichiáterek szerint azonban ez aligha lehetséges, mert a disszociatív identitászavarral élők esetében csak nagyon ritkán van mód a felépülésre.

Herschel Walker az amerikai futball sztárja volt, akinél korábban disszociatív identitászavart (dissociative identity disorder (DID)) diagnosztizáltak, mára azonban már gyógyultnak mondja magát a volt élsportoló. A disszociatív identitászavar személyiség megkettőződése vagy többszöröződése.

Szakértők szerint ez a kórkép sok más mentális betegséghez hasonlóan klasszikus értelemben nem gyógyítható. Meg lehet tanulni együtt élni a rendellenességgel, vélik pszichiáterek, és mint mondják, az is előfordul, hogy akár hosszabb ideig tünetmentes lehet ez az együttélés, de a tünetek – többnyire stressz hatására – visszatérhetnek. „Jobban érezheti magát az illető, de problémája nem tűnik el, nem szívódik fel” – magyarázza dr. David Spiegel (Stanford University), a disszociatív identitászavart kutató és kezelő professzor.

Bővebben a kórkép tünetről

Általában maga a disszociatív tünet az identitás, az emlékezet, a tudati állapot, vagy a környezet percepció működésének zavara, vagy megváltozása. A disszociáció megóvja az egyént a számára megterhelő külső körülményektől, megkíméli az elviselhetetlennek érzett belső feszültségektől.

A disszociatív identitászavar kritériumai

A DSM-V – vagyis a mentális zavarok klasszifikációjára szolgáló kéziköny – szerint a disszociatív identitászavarra az alábbiak jellemzőek:

  • Az identitás felbomlása, melyre kettő vagy több személyiségállapot jellemző, és amelyet egyes kultúrákban a megszállottság élményével írnak le. Az identitás felbomlása az énérzet és a hatóképesség érzetének kifejezett megszakadásával jár, melyet az affektus, viselkedés, tudatosság, memória, percepció, kogníció, és vagy szenzoros-motoros működések ezzel összefüggő megváltozása kísér. E jelek és tünetek mások által megfigyelhetőek, vagy maga a személy számol be róluk.
  • A mindennapi események, fontos személyes információ és/vagy traumatikus események felidézésében fellépő űrök, melyek nem felelnek meg a mindennapos feledékenységnek.
  • A tünetek klinikailag jelentős szenvedést, és a társas, munkahelyi, vagy egyéb fontos területek működésének károsodását okozzák.
  • Maga a tapasztalt zavar nem széles körben elfogadott kulturális, vagy vallásos gyakorlat része.
  • A tünetek nem tulajdoníthatóak valamely szer (pl. eszméletvesztés, vagy kaotikus viselkedés alkoholmegvonás során), vagy más egészségi állapot (pl. komplex parciális görcsök, epilepszia) élettani hatásának.

A disszociatív identitászavar egy viszonylag ritka pszichiátriai állapot, aminek okozója lehet a többnyire gyerekkorban elszenvedett trauma, ide értve a szexuális, a fizikai abúzust, vagy az átélt háborús hatásokat. A vizsgálatok szerint a lakosság 1%-a lehet érintett, bár közülük sokan csak egészen enyhén. Számukra ez az életvezetésben, a mindennapokban nem okoz gondot, ezért nem is kerül sor klinikai gondozásukra, pszichiátriai ellátók akár nem is tudnak róluk – mondja dr. Paul S. Appelbaum (Columbia University).

Fő jellemzője a magatartás megváltozása, amit az idéz elő, hogy a páciens személyisége nem egységes "szerkezetű", hanem különféle egymással „versengő” (disszociáló) személyiségekre válik szét, amelyek az eltérő szituációkban egymáshoz képest másként nyilvánulnak meg. Sok páciensnek nincs is erről tudomása az emlékezetvesztése (disszociatív/pszichogén amnéziája) miatt.

A pszichiáter dr. Spiegel párhuzamot von az egészségesek és a betegek között. Összehasonlításában: „az átlagember, olykor, úgy dönt, másként viselkedik, mintha más helyében volna, más körülmények között. Ez az ő tudatos, egyszeri döntése. A disszociatív zavarral élőnél viszont a magatartásváltozás nem választási lehetőségből adódik”.

A disszociatív identitászavarral élők kilátásai

A kezelés része jellemzően intenzív terápia, dr. Spiegel gyakran alkalmaz hipnózist. Miközben nincs mód gyógyszeres beavatkozásra a zavar esetén, egyes betegek a kísérő tünetként megjelenő állapotra (például a depresszióra) kaphatnak gyógyszert. Emellett a terápia alatt arra kérik a betegeket, vállalják önmagukért a felelősséget. „A disszociatív identitászavar sikeres kezelésének egyik alapvető aspektusa, hogy az érintett személyt tesszük felelőssé tetteiért, viselkedéséért, még akkor is, ha arra hivatkozik, hogy nem emlékszik semmire, vagy arra, hogy egy másik énje tette azt a bizonyos dolgot” – magyarázza dr. Richard J. Loewenstein (University of Maryland), adott téma pszichiáter szakértője.

A volt élsportoló Walker nemrég megjelent önéletrajzi könyvében úgy írta le gyerekkorát, hogy dadogása miatt lenézték őt osztálytársai, és folyamatosan gyötörték. Sokszor naponta kellett mind verbális, mind fizikai abúzust átélnie. Az orvosok későbbi magyarázata szerint, mindennek elviselésére és feldolgozására szolgáló segítőként kreálta magának a különféle személyiségeket.

A sportoló arra hivatkozik, hogy „alteregói” olykor pozitív szerepet töltöttek be, segítve őt, hogy elfelejtse a vele megesett szörnyűségek nagyobb részét. Amikor megértette őket, külön nevekkel látta el személyiségeit: többi énjét a 'tábornok' vagy az 'edző' felügyelte. A ’hős’ volt a kemény fickó. Az 'őrszem', az érzelmi strázsa látta el azt a feladatot, hogy „soha senki ne kerülhessen hozzám közel”. A ’harcos katona’ szerette a fizikai érintkezést, a kapcsolatot, a foci alatti ütközést, és sosem érzett fájdalmat. Könyvében leírta, hogy e katona-én jelenléte miatt kérte, hogy bölcsességfogait érzéstelenítés nélkül húzzák ki. A 'közömbös fenegyerek' nem törődött azzal, hogy mások mit gondolnak, se azzal, hogy mi helyes vagy helytelen.

A disszociatív identitászavar régóta heves szakmai viták középpontjában áll. Egyes pszichiáterek úgy vélik, nagymértékben túldiagnosztizált (vagyis sokkal több esetben jelentik ki fennállását, mint ahányban erre kellő alap volna), mások pedig még a létét is megkérdőjelezik. Mindenesetre hivatalosan a mentális betegségek klasszifikációját részletező DSM kézikönyvben, és a hivatalos BNO diagnózisok között is szerepel a disszociatív identitászavar, mint létező mentális zavar.

Ezek is érdekelhetik

WEBBeteg logóSzerzők: Fazekas Erzsébet, újságíró; Dr. Szabó Zsuzsanna, pszichoterapeuta - WEBBeteg

Felhasznált irodalom:

  • Walker Says His Mental Illness Is Healed (The New York Times)
  • Füredi János et al.: A pszichiátria rövidített kézikönyve, Medicina Könyvkiadó, 2003
  • American Psychiatric Association: Referencia-kézikönyv a DSM-5 diagnosztikai kritériumaihoz, Oriold és Társai Kiadó
Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Étrend-kiegészítők Étrend-kiegészítők

Hogyan tájékozódjunk az étrend-kiegészítők útvesztőjében? (x)

Krónikus betegek Krónikus betegek

A téli szezon a légúti fertőzések nagyobb kockázatával jár. (x)

Közlekedési baleset - Nem csak a test sérül

Napjainkban egyre több közlekedési balesetről hallunk, azonban ezek kapcsán mindig csak a halálos áldozatokról emlékezünk meg, a túlélőkről senki...

Skizofrénia - Család nélkül nincs orvosság

Sajnos a skizofrénia egyik legrosszabb tulajdonsága, hogy a betegek nagy többsége nem érzi magát betegnek, a kóros gondolatait, hallucinációit...

Élet a skizofréniával - A terápia mellékhatásai

A skizofrénia egy súlyos pszichiátriai betegség, mely még nem gyógyítható, de a tudomány mai állása szerint korszerű gyógyszerekkel már kellően...

A skizofrénia elfogadása - A diagnózis után

Bármilyen betegséggel, ha akár a legenyhébbről is van szó, nem könnyű dolog szembesülni, hát még akkor, ha egy olyan súlyos pszichiátriai...

Minőségi élet pszichés betegséggel? - Lehetséges

Azt, hogy egy jól kezelt pszichés betegséggel ma már akár teljes értékű életet lehet élni, gyakran kétkedve fogadják a családtagok. Pedig...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.