Csontvelőgyulladás

A csontvelőgyulladás kialakulásáért, többnyire a szervezetben lévő más fertőzőforrásból, a véráram útján a csontba jutó kórokozók a felelősek. A fertőzés forrása leggyakrabban egy gennyes-gyulladt fog, bőrgyulladás, középfülgyulladás lehet.

Az akut csontvelőgyulladás a csont, és a csontvelő gennykeltő baktériumok által okozott megbetegedése. Leggyakrabban a hosszú, csöves csontok az érintettek (combcsont, lábszárcsont, felkarcsont, alkarcsont - a gyakoriság csökkenő sorrendjében). Az esetek közel 90 százalékában a staphylococcus aureus nevű gennykeltő baktérium a kórokozó.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Ön tudta?

Akut csontvelőgyulladás többnyire gyermekekben fordul elő, 16 éves kor után ritkán alakul ki. Felnőttekben csak kivételes esetben, idősebb, legyengült immunrendszerű betegekben, vagy műtéti szövődményként alakulhat ki csontvelőgyulladás.

Többnyire a szervezetben lévő más fertőzőforrásból, a véráram útján a csontba jutó kórokozók a felelősek a gyulladás kialakulásáért. A fertőzés forrása leggyakrabban egy gennyes-gyulladt fog, bőrgyulladás, középfülgyulladás lehet.

Ritkán helyi hatásra (lokálisan) fertőződik a csont, így alakulhat ki csontvelőgyulladás baleseti nyílt csonttörés után, vagy csontműtétet követően.

A gyulladás kiterjedése, súlyossága a szervezet védekezőképességétől függ. Erős immunrendszerű betegekben a folyamat lokalizált marad az érintett csontban. Ellenkező esetben a csont felszíne felé törve eléri a szomszédos lágyrészeket (izmok, inak), illetve a kórokozók a véráram útján eljutva más szerveket is megfertőznek.

Csontvelőgyulladás esetén az érintett végtag fájdalmas, duzzadt, felette a bőr melegebb tapintatú, piros. A fájdalom nyugalomban is fennáll és lüktető jellegű. Érzékeny és duzzadt lehet a szomszédos ízület is. Emellett magas láz, elesettség tapasztalható.

Vizsgálatok és kezelés

Laboratóriumi vizsgálattal emelkedett fehérvérsejt szám (fvs), gyorsult süllyedés (We) és magas CRP-szint észlelhető. A röntgeneltérések csak néhány nap elteltével jelentkeznek.

A diagnosztikában használatos még a csontizotóp vizsgálat, mely során a csonthoz jól kötődő kontrasztanyagot adnak be intravénásan, mely a gyulladt területen dúsul fel és a készített képeken kirajzolja azt.

Mozgásszervi megbetegedések

Csontritkulás, derékfájás, köszvény, lúdtalp, porckopás, rheumatoid arthritis, csontritkulás teszt, tápanyagtartalom. Minden a mozgásszervi megbetegedésekről itt.

Az akut csontvelőgyulladás kórházi kezelést igényel. Az érintett végtag nyugalomba helyezése és széles spektrumú antibiotikum intravénás adása szükséges.

Amennyiben az antibiotikum hatására a gyulladás nem enyhül, szükség lehet a gyulladásos terület feltárására és az elhalt csontrész eltávolítására (trepanálás). Ezt követően szívó-öblítő draint helyeznek be a feltárt területbe, melyen keresztül antibiotikumos oldattal öblítik a területet. A folyamat megnyugvása után is még néhány hétig antibiotikum szedése szükséges.

Krónikus csontvelőgyulladás (osteomyelitis chronica)

Megfelelő és idejében alkalmazott terápia ellenére is előfordul, hogy a korábban kezelt osteomyelitis évek múlva kiújul.

A régi gyulladás helyén a végtag ismét fájdalmassá és duzzadttá válik, felette a bőr feszes, piros lesz. A szomszédos ízületben fájdalom és mozgáskorlátozottság keletkezik. A folyamat előrehaladtával, akár kis erőbehatásra is törés alakulhat ki az érintett csontban.

A diagnosztikában ebben az esetben is hasznos a röntgen, illetve a csontscan vizsgálat. A kiterjedés megítélésében CT vizsgálat lehet az orvos segítségére.

Krónikus osteomyelitis esetén, végleges gyógyulást csak radikális sebészi beavatkozást követően várhatunk. A műtét során az érintett területet feltárják, majd ezt követően eltávolítják a gyulladásos szöveteket.

A műtétet követően a feltárt területbe egy draincsövet helyeznek, melyen 8-10 napig antibiotikus oldatot áramoltatnak keresztül.

Újabb eljárás az antibiotikus lánc alkalmazása. Ennek lényege, hogy az üregbe egy olyan 30-60 antibiotikumos golyóból álló sodort láncot helyeznek, mely folyamatosan bocsátja ki a hatóanyagot.

Ezt a láncot 2-3 hét után távolítják el. A kitakarított üreg helyét a gyulladás megszűnését követően vagy izomlebennyel, vagy saját csont-beültetéssel töltik ki.

Brodie-tályog

A Brodie-tályog csekély tüneteket okozó, jellegzetes elhelyezkedésű csontvelőgyulladás. Az akut és krónikus csontvelőgyulladással ellentétben nem a csontok középső részében, hanem azok végeiben az ízületek közelében alakul ki a gyulladás.

A megbetegedés az érintett rész kisfokú duzzanatával, nyomásérzékenységével jár. Jellemző rá a húzó jellegű fájdalom. A szomszédos ízület általában megduzzad és benne folyadék jelenik meg. Jellegzetes röntgenképet ad, a laboratóriumi leletek (gyulladásos paraméterek) viszont ritkán kórosak.

A Brodie-tályog kezelése sebészi úton történik, az üreg feltárása után annak teljes kitisztítása a feladat. Ezt követően a végleges gyógyulás érdekében antibiotikumos kezelés szükséges.

(WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi)