Tények és tévhitek a csokoládéról

A csokoládé felemás érzéseket kelt bennünk: egyrészt élvezetet nyújt, másrészt pedig egészségtelen és hizlaló. Olykor úgy érezzük, csak a csokoládé képes vigaszt nyújtani, ugyanakkor pattanásokat idézhet elő… A karácsony előtt legfőbb ideje, hogy tisztázzuk a csokoládé körül kialakult félreértéseket.

Az édességnek sokszor keserű utóíze van: már rögtön az elfogyasztás után arra gondolunk, hogy megint tettünk valamit sajátmagunk felhízlalása érdekében. Sokan pedig a csokinak tulajdonítják a pattanásokat vagy akár a migrénes rohamokat is, de vigaszként hat, hogy a csokoládé-fogyasztás csökkenti a szívinfarktus kockázatát.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Tényleg boldoggá tesz?

"Egy falat csoki, hogy a stresszt jobban elviseljem, majd egy újabb darab, hogy jobb kedvem legyen” - mondogatják maguknak sokan a csokoládé hívei közül, ám „tudományosan bizonyított tény, hogy a csoki csak akkor dobja fel még jobban a hangulatunkat, ha puszta élvezetből esszük” - mondja Perta Renner-Weber, aki az édességgel foglalkozásából adódóan foglalkozik.

A német táplálkozáskutató, az ausztráliai depressziókutató-központ egyik tanulmányát ajánlja figyelmünkbe: a csokoládé nem alkalmazható antidepresszánsként. Nagyot téved az, aki csokival kívánja jobb kedvre deríteni magát. Bár a szerotoninhoz hasonlóan hat idegrendszerünkre, mégis több tonna csokoládét kellene elfogyasztanunk egy ültőhelyben ahhoz, hogy csak magától az édességtől derüljünk fel.

Csoki és pattanások

Tévúton jár az is, aki pattanásainak megjelenését a csokoládéfogyasztásra vezeti vissza”, a két dolog között ugyanis, semmiféle tudományosan alátámasztott összefüggés nincs. A pattanások kialakulásának oka a bőrünk túlzott faggyútermelése, amely vegül eltömíti pórusainkat. A faggyútermelődés mindenekelőtt hormonháztartásunktól, bőrtípusunktól és bőrápolási szokásainktól függ, s ez utóbbira hatással is lehetünk.

A félreértések elkerülése végett ki kell jelenteni, hogy az egészségtelen táplálkozás negatív irányban befolyásolja bőrünk szerkezetét, de önmagában a csokoládé nem felelős a pattanásokért. A zsíros, cukorban gazdag étrend, gyakori alkoholfogyasztás, amely vitamin- és ásványi anyag-hiánnyal társul, már közelebb állhat a valódi okokhoz.

Okozhat migrént?

Csoki, mint afrodiziákum?

Az afrodiziákumok olyan anyagok, amelyeket szexuálisan vágyfokozóként használhatunk, a csoki azonban - sajnos - nem tartozik ezek közé. A kakaó magában tartalmazza a feniletilalanin - úgynevezett boldogsághormon - nevű endorfint, amelyet szervezetünk például akkor is nagy mennyiségben termel, amikor igazán szerelmesek vagyunk, ám a csoki önmagában csak kis mennyiség képzését eredményezi.

Máig vitatott kérdés, hogy a nassolás egyik legnépszerűbb fajtája és a migrén, összefüggésbe hozhatók-e. Annyi biztos, hogy a kakaó hisztamint szabadít fel szervezetünkben, amely biogén aminként felelős azért, hogy a testünk számára idegen anyagok ellen fellépjen. E tevékenység megnyilvánulhat allergikus reakció formájában is, s sokak szervezete nem megfelelően válaszolhat a hisztamin felbukkanására, s végső soron elképzelhető, hogy a nem kívánt migrén és a csoki mégiscsak összefüggnek.

Ugyanakkor a csokoládé maga - a szakemberek szerint - nem az előidézője, hanem csupán előfutára a rohamnak. A migrén indulásakor sokan hajlamosak arra, hogy hangulatjavításként egy-egy darab csokival kínálják meg magukat, s mire az édességet elfogyasztják, már ott is a rettegett fejfájás...

Az édességek vagy más ételek iránt érzett leküzdhetetlen farkasétvágy, számos, migrénben szenvedő esetében már egy-két nappal a fejfájás előtt jelentkezik, ám közülük csak nagyon kevesen döbbennek rá az összefüggésre, sokkal inkább érzik azt, hogy a csokoládé elfogyasztása lehet a migrén egyes számú kiváltója.

És még hízlal is?

Tény, hogy a csoki esetében kalóriadús termékről beszélhetünk: egy tábla - fajtától, az esetleges tölteléktől és ízesítéstől függően - 400-600 kalóriát tartalmaz. Ez nem csak hogy egy átlagos testalkatú nő normál adagú ebédjének felel meg, hanem a napi energiaszükséglete egynegyedét is fedezi.

Aki azonban mértéket tart, annak nincs mitől félnie, mivel a csokoládé önmagában nem okoz elhízást. A felesleges kilók, sokkal inkább más okokra vezethetők vissza, úgy mint: nem megfelelő mennyiségű testmozgás, genetikus hajlam és egészségtelen táplálkozás. 

Mi a helyzet a fogszuvasodással?

A fogszuvasodás kialakulásakor, több tényező játszik döntő szerepet: az arra való hajlamtól kezdve a szájban található baktériumok számáig, és a jelenség nem egyik napról a másikra bukkan fel. A fogban képződő lyukak egy olyan savszerű anyag hatására indulnak „hízásnak”, amelyet a srteptococcus mutans névre hallgató baktériumok termelnek.

Ezen baktériumok a szénhidrátokból, szinte oldhatatlan állományokat (lepedéket) hoznak létre, amely a fogakra telepszik. A rendszeres, napi többszöri fogápolás eltávolítja ezt az anyagot, a baktériumok túlzott elszaporodását is megakadályozza, és a szájhigiéniára való kellő odafigyeléssel önmagában a csokoládé sem okozhat bajt.

Az étcsokoládé egészségesebb?

A mértékletesen fogyasztott étcsoki, ténylegesen pozitívan hat egészségi állapotunkra. Ez mindenekelőtt a nagy kakaótartalmú fajtákra igaz, mivel a kakaó a szevezet számára értékes flavonoidokat tartalmaz, s ezek karbantartják szív- és érrendszerünket.

A baltimore-i Johns-Hopkins Egyetem tudósai megállapították, hogy a keserű csokoládé a trombózis esélyét is csökkenti, s és a szívinfarktus kockázata is alacsonyabb lesz. Az édesség jótékony hatása akkor tapasztalható, ha tej nem található benne: a tej ugyanis megakadályozza, hogy a védő anyagok a vérbe kerüljenek. Ez nem csak azt jelenti, hogy a tejcsokoládé teljesen hatástalan, hanem azt is, hogy az étcsoki is elveszíti e tulajdonságát, ha fogyasztása előtt vagy után tejet, vagy tejterméket fogyasztunk.

Mennyire laktat?

Az étcsokoládé nem csak egészségesebb, hanem egy dán tanulmány szerint jobban is laktat, s abban is segít, hogy a következő étkezéskor kevesebb kalóriát fogyasszunk.

A vizsgálatot elvégző koppenhágai kutatók arra kértek 16, súlyproblémával nem küzdő férfit - akik mindannyian a tej-, mind az étcsokoládé híveinek vallották magukat -, hogy egy 12 óráig tartó, étkezés nélküli időszak után fogyasszon el 100 gramm tej-, vagy ugyanennyi étcsokit. Ezután két és fél órával annyit ehettek, amennyit csak akartak.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az étcsokit fogyasztók 15 százalékkal kevesebbel is beérték, mint a korábban tejcsokoládét majszolók. A szakemberek ezért azt állítják, hogy az étcsokoládé a telítettség érzését adja, és emellett még a tudatos kalóriafogyasztásban is hathatósan segít.

Gyors energia-utánpótlás?

A hirtelen felbukkanó, ellenállhatatlan farkasétvágy és a teljesítménycsökkenés, a vércukor-szint esésének következménye. Aki ezt el akarja kerülni, ballasztanyagban gazdag étrendet követ, s ennek megfelelően a teljes kiőrlésű gabonakészítményeket, müzliket részesíti előnyben a csokoládéval szemben.

Bár utóbbi a magas zsír- és szénhidráttartalom miatt sok energiát közvetít, ám csupán rövid ideig. A vérbe jutó cukrot hamar feldolgozza szervezetünk, s a gyors felpörgés olyan hirtelen eltűnik, ahogy jött.

(WEBBeteg - K.J., fordító, forrás: focus.de; lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos)