A lépfene (anthrax), a rettegett kór

Egy időben, valamikor 2001-ben sokat lehetett hallani erről az alapvetően ritka, de mégis rettegett kórról. Annak idején az adta a hírek apropóját, hogy lépfenespórák segítségével próbáltak megölni nagyhatalmú személyeket. Mivel jár az anthrax-fertőzés?

A bioterrorizmusnak már régóta ismert eszköze a lépfenét, vagy idegen szóval anthrax nevű betegséget okozó baktérium.

A lépfene kórokozója: Bacillus Anthracis

A kórokozó – idegen nevén Bacillus Anthracis – elsősorban állatokat, szarvasmarhát, juhokat, lovat betegít meg, és a fertőzött állaton keresztül juthat a baktérium az ember szervezetébe. Fertőzött hús feldolgozása vagy elfogyasztása során, vagy pl. juhok esetében a gyapjú feldolgozása közben a spórák belélegzésével.

A bőrön keresztül történő fertőződés is előfordulhat, amikor kisebb sérülésen keresztül jut a sebbe, majd onnan a vérkeringésbe a kórokozó.

A véletlen megbetegedés ma már igen ritka. Az elmúlt egy-két évtizedben, alig néhány bőrön keresztül történő fertőzésről tudunk, belégzés, vagy fertőzött étel elfogyasztása kapcsán kialakult betegségről, pedig több mint 30 éve nincs hír.

Az utolsó nagyszámú megbetedést 1979-ben jegyezték fel, amikor egy orosz anthrax gyártó üzemben a karbantartási munkák során, nagy mennyiségű spóra került a szellőzőberendezésen keresztül a levegőbe. A balesetet követő másfél hónapban 66 halállal végződő megbetegedés volt ebben a térségben.

A fertőzés következményei

A baktérium tehát 3 úton kerülhet az emberi szervezetbe: belélegzéssel, fertőzött hús fogyasztásával, vagy bőrsérülésen keresztül.

Az első esetben, ún. tüdőanthrax alakul ki. Kezdetben influenzaszerű tünetek jelentkeznek, majd néhány nap múlva légzési elégtelenség és légzésleállás következik be.

Bár van hatásos antibiotikum, ami képes legyőzni a beteséget, de a belélegzést követően a baktériumok olyan gyorsan fejtik ki kártékony hatásukat, hogy túlélésre csak akkor van esély, ha a fertőzést követő néhány órában megtörténik a gyógyszeres beavatkozás.

Az időben elkezdett kezelést az is nehezíti, hogy a betegség akár napokig lappanghat, a beteg ilyenkor tünetmentes, és mire az első panaszok jelentkeznek már lehet, hogy nem hat időben az antibiotikum.

Ha a kórokozó fertőzött étellel kerül az emberi szervezetbe, akkor rövid időn belül súlyos hasmenés és véres hányás jelentkezik. A halálozási ráta itt is igen magas, de korán elkezdett kezeléssel megmenthető a beteg.

Ha a bőrön át jut be a lépfene kórokozója a szervezetbe, akkor kezdetben az égési sérüléshez hasonló vörös, fényes, feszes bőrfelület látható, aminek a közepén pár nap múlva egy gennytartalmú hólyag képződik fekete varral a tetején. A seb fekete színéről kapta a betegség a másik nevét: pokolvarr.

Bár az elváltozás igen ijesztően néz ki, mégis fájdalmatlan. Legfejlebb viszketést panaszol a beteg. A bőrfertőzés a másik két kóformával ellentétben jó eredményekkel kezelhető, bár ha későn fordul orvoshoz a fertőzött személy, akkor megvan az esélye annak, hogy a kórokozó a vérbe kerülve súlyos szepszist okozzon, ami már életet veszélyeztető állapot.

Megelőzhető a lépfene?

Azon túl, hogy – időben felismerve - a betegség ma már kezelhető, elvileg a megelőzésre is van már mód. Az Egyesült Államokban már több tíz éve kifejlesztére került egy prevencióra alkalmas vakcina, de nagy mennyiségben egyelőre nem érhető el. Egyelőre a veszélyeztetett emberek oltására használják, így pl. az amerika hadsereg minden tagja számára kötelező az oltás beadatása.

(WEBBeteg - Dr. Debreczeni Anikó)