Sebek és vérzések ellátása

szerző: Dr. Soltész Annamária, általános orvos - WEBBeteg
lektorálta: Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás szakoktató frissítve:

A vérzéssel járó sérülések, a vérzés intenzitásának függvényében két csoportra oszthatók, a gyenge és az erős vérezésekre. A legkisebb nyílt sérülések ellátása is figyelmet érdemel, mivel a kültakaró sérülése a szervezetbe jutási kaput biztosít a kórokozók számára. A fertőtlenítés elengedhetetlen.

A sérüléseknek két csoportját különíthetjük el, a nyílt és a zárt sérüléseket. Nyílt sérülések esetén a bőr folytonossága megszűnik, seb keletkezik. Tipikusan nyílt sérülések a vérzések, égések és vegyszer okozta marások. Zárt sérülés lehet többek közt a csonttörés és a zúzódás. Ez a sérüléstípus is járhat vérzéssel, zárt sérülés esetén hematóma (vérömleny) alakul ki.

A vérzéssel járó nyílt sérülések esetén az elsősegélynyújtást a vérzés intenzitása határozza meg, ezalapján gyenge és erős vérzésről beszélünk. A laikusok számára, évtizeddel ezelőtt tanított hajszáleres, vénás és artériás felosztás a nemzetközi iránymutatások alapján idejét múlta, a tennivalók során a laikus elsősegélynyújtónak nem szükséges megkülönböztetnie a sérült ér típusát.

Gyenge vérzések ellátása

Gyenge vérzésnek számít, ha a vér szivárog vagy gyengén folyik, nem spriccel.

A kisebb vérzések esetén is az elsősegély kiinduló lépése a tisztítás és fertőtlenítés. A sebet és környékét vízzel mossuk le, eltávolítva a földmaradványokat vagy más szennyező anyagokat. Ezt követően alkalmazható a seb környékének fertőtlenítése. Az oktenidin és povidon-jód hatóanyagtartalmú modern fertőtlenítőszereknél nem gond, ha a készítmény a nyílt sérülést is éri. Fontos, hogy az elsősegélynyújtáshoz a kezünket is alaposan mossuk meg, amennyiben van, használjunk kesztyűt is.

Bizonyos esetekben javasolt a vérzéscsillapítás a fedőkötés felhelyezése előtt. Ehhez egy steril gézlapon keresztül gyakoroljunk enyhe nyomást néhány percen keresztül a vérzés helyére.

A seb ezt követően egyszerűen fedhető steril sebtapasszal vagy fedőkötéssel. Előbbi esetben lehetőleg az ún. szigetkötszereket válasszuk, az olyan sebtapaszokat, melyek minden oldala leragasztható. A két oldalt nyitott tapaszok nem védenek a kórokozóktól. Fedőkötés készítése során egy steril sebfedőt helyezünk a sebre, a korábban elterjedt mull-lapnál már lényegesen profibb sebfedők is léteznek. Ezeket kötésrögzítővel rögzítsük.

Erős vérzések ellátása

Erős vérzésről beszélünk nagy intenzitású vérzések esetén: a vér folyamatosan, nagy mennyiségben, egyes esetekben spriccelve távozik. Leggyakrabban a vágás, szúrás vagy közlekedési baleset a kiváltó tényező. Ilyen helyzetben fontos a biztonságos környezet megteremtése (pl. forgalomtól elzárt terület), használjon kesztyűt, ami megtalálható az elsősegélycsomagokban is.

Erős vérzés esetén a legfontosabb az ún. direkt nyomás alkalmazása. Ehhez nyomjon a vérző sebbe mielőbb egy lehetőleg steril anyagot (kötszert), majd tartsa erősen nyomva! A nyomás legyen folyamatos, ne emelgesse, ne nézegesse a sebet.

A direkt nyomás alkalmazását követően - amennyiben többen is a helyszínen vannak, már azzal egyidőben - mielőbb értesíteni kell a mentőket (112)!

Alkalmazzunk nyomókötést, a steril lapot szorosan rögzítsük a sérülésre. Az átvérzett kötést NE vegye le, mert ezzel csak felszakítja a már képződött véralvadékot, hanem készítsen újabbat arra!

Az erős vérzések sokkos állapothoz vezethetnek, ezért a sebtisztítás és sebfertőtlenítés prioritásban másodlagos a direkt nyomás mielőbbi megkezdéséhez képest. Gyakori tévhit, hogy a vérző sérülésre vizet kell folyatni, ez azonban erős vérzéseknél ellenjavallt, a késlekedés fokozza a vérveszteség mértékét.

Életveszélyes végtagi vérzéseknél (pl. végtagcsonkolás esetén, vagy ha a nyomás hatására nem csillapodik a vérzés) életmentő lehet az érszorító alkalmazása. Ennek során a sérülés fölötti részén (a szív irányába) kell szorosra húzni a végtagot egy speciális érszorító (amennyiben nem áll rendelkezésre, szükségmegoldásként alkalmazható szélesebb pánt, öv). A megfelelően szoros érszorítás esetén a vérzés teljesen eláll.

Mikor hívjon mindenképp mentőt?

Keresse a kivérzéses sokk tüneteit, ilyen lehet a sápadtság, hideg verejtékezés, szomjúság, ajkak és a nyelv szárazsága.

Hívjon mentőt (104) vagy forduljon orvoshoz, ha a vérzéscsillapítást már megkezdték és a sérült:

  • vérzése nagy intenzitású és/vagy spriccelő, vérzése nem csillapodik,
  • émelyeg, szédül, hányingerre panaszkodik vagy hányt,
  • erős fájdalomra panaszkodik,
  • zavart,
  • eszméletét vesztette, mozdulatlan,
  • sebe láthatóan mély, nagy kiterjedésű,
  • koponyáján deformitás látható,
  • közúti balesetet szenvedett.

A mentők kiérkezéséig a vérzéscsillapításon túl óvja a sérültet a kihűléstől, használjon takarót vagy izolációs fóliát!

Speciális vérzések Belső vérzések | Koponyaűri vérzés | Vérömleny (hematóma)

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Soltész Annamária
Lektorálta: Marsi Zoltán, elsősegélynyújtás szakoktató

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Perlaky Tamás

Dr. Perlaky Tamás

Ortopédus, Sebész, Traumatológus

Budapest

Cikkajánló