Keresztreakciók - Mit ne együnk?

A keresztreakció egy allergén-specifikus jelenség, mely ismert légúti allergia esetén különböző, főleg növényi eredetű ételek fogyasztásakor jelentkezhet. A keresztreakció törzsfejlődéstanilag távoli növényfajok esetében is előfordulhat.

A keresztreakciók során az orális allergiás szindrómaként ismert tünet együttes a jellemző, vagyis ismert pollenallergiások, főleg szezonban, a különböző gyümölcsök, növények fogyasztását követően perceken belül szájviszketést, duzzadást, szem- és orrcsorgást, ritkábban rekedtséget, köhécselést vagy fulladást észlelnek.

A kialakult allergiás reakció kétszeresen is érdekes és szokatlan esemény. Egyrészt az egyén érzékenysége a légutakon keresztül történik, de a reakciót kiváltó táplálékok szájon át jutnak a tápcsatornába. Másrészt a specifikus allergiás reakciót nem a kiváltó allergén (pollen) okozza, hanem - sokszor mégcsak nem is rokon - növények bizonyos összetevői.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A „belélegzett” és „lenyelt” allergének közötti összefüggést illusztrálja a De Blay által 1991-ben közölt „madár-tojás”szindróma, mikor a tojássárgára kialakult allergiát a madarak szérumfehérjének belélegzése váltotta ki. Axelsson 1994-ben olyan esetről számolt be ahol a napraforgómag allergiát a háziszárnyasok táplálékából származó porok belégzése váltotta ki.

Mint kulcs a zárban

A folyamat alapját nagyon leegyszerűsítve a „tolvajkulcs-effektushoz” lehet hasonlítani. Minden zárba, elvileg egyedi kulcs jó csak. Mindenképpen ez lenne az ideális. A kulcs az allergén, a zár az antitest, és ha az ajtó kinyílik, mert a kulcs „sikeres” volt, akkor kialakul az allergiás reakció. A keresztreakció során nem a zárhoz készített, de szerkezetileg nagyon hasonló kulcs képes kinyitni az ajtót, és ezzel előidézi az orális allergiás szindrómát.

A folyamat tudományos magyarázatát a nyírfa pollenjének vizsgálata szolgáltatta. A nyírfa hazánkban és földrészünkön is nagyon elterjedt, szinte mindenki ki van téve hatásának. A nyírfa pollenjéből négy különböző allergén struktúrát különítettek el, ami szerkezetileg, molekulasúlyát illetően és allergiát kiváltó képessége alapján számos növényi fehérjéhez hasonlít.

A kialakult allergiás reakciókért 70 százalékban felelős részecske a Bet v1 (a nyírfa latin neve Betulla). Ez a struktúra előfordul az almában, keménymagú gyümölcsökben, zellerben, sárgarépában, mogyoróban, szójababban és nagyon sok más növényben is. A Bet v1-en kívül több másik struktúrát is kimutattak, melyek kisebb százalékban felelősek a keresztreakciók kialakulásáért.

Gyakran előfordul, hogy a keresztreakciót okozó IgE antitestek jelenléte kimutatható, de ennek ellenére nem okoz keresztreakciót. Az igazolt allergiás egyéneknél ezért nem lehet megjósolni, hogy kinek lesz tünete és kinek nem.

Gyakran csak nyersen okoz panaszokat

A keresztreakciókat kiváltó növényi fehérjék sok esetben hőkezelésre és fehérjéket bontó bélben levő enzimekre érzékenyek és szétbomlanak. Ilyen formában már nem okoznak panaszokat, csak nyersen fogyasztva. Ez a jelenség nem minden ételallergia esetében igaz, és a főzött zeller és a sült mogyoró rizikót jelenthet ismert mogyoróallergia esetén.

A keresztreakciót kiváltó növényi fehérjék („tolvajkulcsok”), általában a növények alkalmazkodása, védekezése következtében jelennek meg, ezért nevezték el őket defenzinekhez kötődő fehérjéknek. Mivel ezeket, a fehérjéket a mai tudomány már képes bejuttatni a növényi génállományába, hogy jobban bírják a betegségeket, különböző stresszeket, fokozhatják a növények allergiát kiváltó képességét.

(Dr. Brugós László, pulmonológus, allergológus)