A sápadtság lehetséges okai

A sápadtság a normál bőr vagy nyálkahártyák rendellenes színvesztése. Előfordulhat érzelmek, csökkent véráramlás vagy alacsony vörösvértestszám miatt is. Egyes egészségügyi kórállapotok tünete lehet. Hacsak a sápadt bőrt nem kíséri az ajkak, nyelv, kézfej, a száj belső részének és a szem nyálkahártyájának sápadtsága, akkor az valószínűleg nem súlyos állapot, és nem igényel kezelést.

Az általános sápadtság az egész testet érinti. Legkönnyebben az arcon, a szem nyálkahártyáján, a száj belsejében és a körmökön látható. A lokális, azaz csak egy testrészre kiterjedt sápadtság általában egyetlen végtagot érint.

Az, hogy mennyire könnyű a sápadtságot diagnosztizálni, a bőr színétől, valamint a bőr alatti szövetben lévő erek vastagságától és mennyiségétől is függ. A sápadtságot ezért nehéz lehet észlelni sötétebb bőrű embereknél; ilyenkor csak a szem és a száj nyálkahártyáján észlelhető az elváltozás.

A sápadtság önmagában nem egy diagnózis, hanem tünet.

A sápadtság kialakulhat lassan, fokozatosan, de akár hirtelen is, a kiváltó októl függően. Ilyen esetekben az egészséges arcpír igen rövid időn belül ijesztően halovánnyá is válhat. Beszélhetünk krónikus, illetve akut formáról. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy milyen betegségekre, egészségügyi elváltozásokra utalhat a sápadtság.

Természetesen nem mindenki beteg, akinek feltűnően fehéres az arcbőre, főleg nem, ha mindehhez világos szem- és hajszín is társul. Ezek a külső testi jegyek genetikailag öröklött tulajdonságok is lehetnek. Az ilyen egyén fülcimpájának bőre, ajkának nyálkahártyája vagy a körömlemez alatti része rózsaszínű vagy élénkpiros. Ezek az egészség színei.

Minek a következményeként jelentkezik a sápadtság?

A sápadtság a bőr csökkent vérellátásának a következménye. Ennek leggyakoribb oka lehet a vörösvértestek számának csökkenése, a vérszegénység. A bőr sápadtsága nem egyenlő a bőr pigmentvesztésével. A sápadtság inkább a bőr véráramlásával függ össze, semmint a bőr színét adó festék, a melanin bőrben történő lerakódásával.

Mi okozhat sápadtságot?

• hidegexpozíció és fagyás
• kimerültség a hőségtől
• sokk vagy csökkent véráramlás az egész testben
• hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint
• elzáródás egy végtag artériájában

• véráramfertőzés, például szepszis
• vérszegénység, amelynek oka lehet:
  • gyors vérveszteség
  • tápanyaghiány
  • genetika
  • krónikus betegségek, beleértve a rákos megbetegedéseket is
  • terhesség

Vérszegénység és sápadtság

Vérszegénység esetén a szervezet nem termel elegendő vörösvérsejtet. Ez a sápadtság egyik leggyakoribb oka. A vérszegénység lehet akut, azaz hirtelen fellépő, vagy lehet krónikus is, ami lassan fejlődik ki.

Akut vérszegénység

Az akut vérszegénység általában trauma, műtét vagy belső vérzés következtében fellépő gyors vérveszteség eredménye, gyakran a gyomorból vagy a bélrendszerből kiindulva.

Az akut vérszegénység tünetei a következők lehetnek:

• gyors szívverés
• mellkasi fájdalom
• légszomj
• hipotónia, vagyis alacsony vérnyomás
• eszméletvesztés

A krónikus sápadtság leggyakoribb okozója a krónikus vérszegénység

Előfordulhat, hogy a krónikus vérszegénységnek nincsenek más tünetei, mint a sápadtság, a fáradtság vagy a hidegre való érzékenység.

Az erős menstruációs vérzés a krónikus vérszegénység egyik leggyakoribb oka.

A krónikus vérszegénységet a vas, a B₁₂-vitamin vagy a folsav hiánya is okozhatja. Mind hazánkban, mind világszerte, a vérszegénység leggyakoribb formája a vashiányos anémia. Vashiány kialakulásához hiányos vasraktárak, fokozott igény, elégtelen vasbevitel, felszívódási zavar, továbbá vérvesztés vezethet.

Az akut, nagy mennyiségű vérvesztés felismerése nem ütközik különösebb diagnosztikus nehézségbe, viszont annál nehezebb kórismézni a kis mennyiségű, de elhúzódó jellegű vérzések eredetét, forrását. Vashiányhoz vezethetnek a tüdőből, húgyivarszervekből, tápcsatornából eredő mikroszkopikus nagyságrendű, de vissza-visszatérő, avagy folyamatos vérezgetések.

Anémia kísér számos fertőzéssel, gyulladással vagy szövetszéteséssel járó idült, szisztémás betegséget. Ilyen kórállapotok a krónikus gennyes fertőzések, gyulladásos folyamatok, rosszindulatú daganatok és előrehaladt stádiumban lévő vesebetegségek. Ezekben az esetekben az anémiát kiváltó okok noha különbözőek, de a vörösvértestképzésre gyakorolt hatásuk azonos. Csökken a vérképzés növekedését serkentő anyagok mennyisége, és megjelennek a csontvelő vérképző válaszának elnyomásáért felelős mediátorok. Lassan kialakuló anémiát okozhat az ólommérgezés.

Más fertőző betegségben viszont hosszabb-rövidebb idő alatt valós vérszegénység alakulhat ki. Egyes féregfertőzésekben (ostorférgesség, halgalandféreg) a vérvesztés, illetve a felszívódási zavar (B₁₂-vitaminé) miatt válik anémiássá a beteg. Ismeretesek vörösvértest-szétesést okozó protozoonok (malária-Plasmodiumok, Babesia fajok), más fertőző ágensek viszont a vörösvértestképzést gátolhatják (human parvovirus B19).

A krónikus vérszegénységnek genetikai okai is lehetnek. Olyan állapotokban, mint a sarlósejtes betegség és a talasszémia, a krónikus vérszegénység az egyik tünet, annak minden következményével.

A krónikus vérszegénységet olyan állapotok is okozhatják, mint a krónikus veseelégtelenség vagy hypothyreosis, azaz a pajzsmirigy-alulműködés. Bizonyos rákos megbetegedések, amelyek a csontokat vagy a csontvelőt érintik, szintén okozhatnak vérszegénységet hetekig-hónapokig tartó csökkent vörösvérsejt-termelés miatt.

De egyes immunmediált folyamatok, valamint mérgezés is meghúzódhatnak a háttérben.

Milyen betegségekre utalhat a hirtelen fellépő sápadtság?

A hirtelen fellépő, akut sápadtság is számos betegségre figyelmeztethet, utalhat például súlyos véráramfertőzésre, szeptikus vagy egyéb eredetű sokkra. Ebben az esetben a kialakuló heveny vérellátási elégtelenség miatt a vérkeringés nem tud megfelelni a tápanyagszállítás, a salakanyag-eltávolítás és a gázcsere alapvető feladatainak, a bőr szürkés-sápadt, nedves lesz.

Ételfogyasztást követő kóros reakciók – esetünkben az akutan fellépő sápadtság – többek közt ételallergiára, enzimdefektusra, idioszinkráziás túlérzékenységre utalhatnak.

Számos betegséget kísér sápadt arcszín

Jellegzetes az erősen dohányzók szürkés-sápadt arcszíne, amelyért részben a nikotinabúzus, másrészt az oxigénhiány okolható. Sápadttá válhat a bőrszín, amennyiben kiterjedt ödéma keletkezik, például súlyos fehérjevesztéssel járó vesebetegségben (nefrózis szindróma). A megszokottnál fehéresebb az arcszín diabéteszben, illetve a csökkent működéssel járó pajzsmirigybetegségekben. Kifejezetten sápadtak a cisztás fibrosisban szenvedők és a fel nem ismert vagy helytelenül kezelt gliadinszenzitív betegek.

Fertőzéses szívbelhártya-gyulladásban az elhúzódó láz, a lépmegnagyobbodás, a bőrön és nyálkahártyákon megjelenő apró vérzések és egyéb stigmák mellett jellegzetes tünet lehet az anémiás sápadtság. Arcsápadtsággal járnak továbbá a szívburok, a szívizom és a szívkoszorúerek heveny betegségei is és az alacsony vérnyomás.

Az idegrendszert érő kóros behatások és a sápadtság gyakran szoros korrelációban állnak egymással. Fokozott koponyaűri nyomást előidéző elváltozások (trauma és/vagy vérzés, térfogatszűkítő folyamatok, agyhártya- és agyvelőgyulladás) szokványos kísérő tünetei a fejfájás, hányás és a sápadtság. Különösen agyvelőgyulladásban jellegzetes a mimikaszegény, viaszosan fehéres arc.

Az epilepsziák egyik sajátos formája az úgynevezett pszichomotoros roham, amelyre elsősorban mozgásautomatizmusok, különböző lelki-érzelmi és vegetatív tünetek, ezenbelül a sápadtság jellemzők.

A migrénes rohamok egyes variánsait gyakran kísérheti elsápadás.

Az ájulás (szinkópe) hirtelen fellépő, rövid idejű eszméletvesztés, amely az agy elégtelen oxigén- és tápanyagellátásának és csökkent véráramlásának a következménye. Ájulásra figyelmeztető korai jel az arc hirtelen elfehéredése. Ez a tünet kíséri a szédülést is.

Fájdalomérzet hatására is elsápadunk

A heves fájdalomérzet tüneteinek egyike a rapid elsápadás, amely különösen kifejezett akkor, ha a fájdalmat a hasűri üreges szervek falának feszülése, vérellátási zavara vagy a hashártya izgalma okozza. A leghétköznapibb példa erre a már valószínűleg mindnyájunk által megtapasztalt „ártalmatlan” szélgörcs, de a kínzó hasfájás mögött súlyos, életveszélyes folyamatok is meghúzódhatnak (pl. bélelzáródás, üreges hasűri szervek gyulladása, perforációja stb.).

Ha már a fájdalomnál járunk, akkor meg kell említeni a Coxsackie-vírus okozta pleurodyniát (Bornholm-betegség), amelynél a rohamokban jelentkező, a mellkasra és a has felső részére lokalizálódó fájdalom miatt a beteg ijesztően sápadt, kinézete szinte sokkszerű.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Azonnal hívjon orvost, ha hirtelen általános sápadtságot észlel. A sápadtság orvosi vészhelyzetnek tekinthető, ha olyan tünetekkel jár, mint:

• ájulás
• láz
• vérhányás
• rektális vérzés
• hasi fájdalom

Egyéb súlyos tünetek, amelyek azonnali orvosi ellátást igényelnek, a következők:

• sápadt és fázós végtag
• légszomj
• mellkasi fájdalom hirtelen fellépő sápadtsággal

Ha hirtelen jelentkezik a sápadtság, valamint súlyos tünetek – például ájulás, láz és hasi fájdalom – társulnak hozzá, menjen a sürgősségi osztályra!

Ha sápadtságot és olyan tüneteket észlel, mint a fáradtság és az enyhe légszomj, akkor általában azt a háziorvosi rendelőben is el lehet látni.

A sápadtság okának diagnosztizálása

Az orvos áttekinti a tüneteit és a kórtörténetét, fizikális vizsgálatot végez és ellenőrzi pulzusszámát és vérnyomását.

A sápadtság, a hipotenzió és a gyenge, gyors pulzus a súlyos betegség jelei. A hasi fájdalom és érzékenység azt jelentheti, hogy belső vérzés okozza a sápadtságot. Ha ezen tünetek bármelyikét észleli, keresse fel a sürgősségi osztályt, ilyenkor az orvosnak azonnal további vizsgálatokat kell rendelnie, hogy meghatározza állapotának kiváltó okát.

A sápadtságot gyakran megtekintés alapján is lehet diagnosztizálni, de sötétebb bőrű embereknél ezt nehéz lehet felismerni. Ilyenkor orvosa ellenőrzi a belső szemhéját és a látható nyálkahártyáit is.

További vizsgálatokként teljes vérképet – ezenbelül retikulocitaszám, pajzsmirigyfunkció, vesefunkció, szérum vas, B₁₂-vitamin, folsavszint meghatározását, széklet vérvizsgálatot, szükség szerint képalkotó, pl. ultrahangvizsgálatot is elrendelhetnek. Ha valamely végtag érintett, a végtagok arteriográfiáját is előírhatják, hogy segítsen az orvosnak megállapítani, hogy van-e elzáródás.

A sápadtság kezelése

A kezelés mindig a sápadtság kiváltó okától függ. A lehetőségek az okok függvényében a következők lehetnek:

• tápanyagban gazdag, kiegyensúlyozott étrend
• vas-, B₁₂-vitamin- vagy folsav-kiegészítők szedése
• gyógyszerszedés vagy kezelés a folyamatban lévő egészségügyi állapotok/fennálló egészségügyi problémák kezelésére
• fagyás esetén a kéz vagy a láb betakarása, meleg vízbe vagy meleg törlőkendőbe helyezése
• hőkimerültség esetén lehűlés, hidratálás, a szűk ruhákból való levetkőzés
• alacsony vércukorszint esetén szőlőcukor, gyümölcslé vagy más gyorsan ható szénhidrátok fogyasztása
• életmódbeli intézkedések a rossz keringés javítására, mint például:
  • a dohányzás elkerülése vagy abbahagyása
  • az alkohol elkerülése
  • vércukorszintjének kezelése
  • koleszterinszintjének kezelése
  • műtét, általában csak súlyos heveny vérveszteség esetén vagy artériás elzáródás kezelésére

Hosszú távú kilátások

A helyes diagnózis kulcsfontosságú az időben történő és megfelelő kezeléshez.

A kezeletlen sápadtság következményei a kiváltó októl függenek. A sápadtság akut esetei azonnali orvosi ellátást igényelnek! A folyamatos sápadtság gyakran csak gyógyszeres kezeléssel kezelhető.

Ne feledjük, a sápadtság okának felelősségteljes megítélése mindig orvosi feladat!

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőink: Dr. Nagy László, infektológus és Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Felhasznált irodalom:

• What Causes Paleness and How To Treat It (Healthline)
• Paleness (MedlinePlus)