• Krónikus alacsony vérnyomás: tünetek, kiváltó okok és kezelés

        Dr. Kónya Judit
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        A vérnyomás kóros értékeinek az egészségre gyakorolt hatásaival az orvostudomány rengeteget foglalkozik, ám legtöbbször csak a magas vérnyomásról hallunk. Ugyanakkor a krónikus (idült) alacsony vérnyomás (hipotónia) is számos szövődmény előidézője lehet.

        Az alábbi megállapítások szigorúan csak tartósan fennálló alacsony vérnyomásra jellemzőek, nem tartozik ide az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely egyes testhelyzetekben (állva, fekvésből felülve) jelentkező átmeneti hirtelen vérnyomásesést jelent.

        A közelmúlt jelentős kutatatási eredményeinek nyilvánosságra kerülését megelőzően a kutatók és klinikusok is úgy gondolták, hogy tartósan fennálló alacsony vérnyomás az agyra nincs hatással, azaz az agy és agyi erek kompenzációs mechanizmusai az agyi erekben uralkodó nyomásviszonyokat képesek a normál tartományon belül stabilizálni.

        A legújabb vizsgálati eredmények azonban igazolták, hogy ez a feltételezés nem helytálló, a betegeknél az agyi erek vérátáramlása is alacsonyabb, ezáltal az agyi működések csökkenése vagy romlása alakul ki.

        A krónikus hipotónia a WHO definíciója szerint akkor mondható ki, ha a szisztolés vérnyomás (a vérnyomás első vagyis felső értéke) nők esetében 100 Hgmm vagy annál alacsonyabb, férfiak esetében 110 Hgmm vagy kevesebb, a diasztolés értéktől (a vérnyomás második vagy alsó értéke) függetlenül.

        A vérnyomás értékelésében mindemellett irányelv, hogy egy alkalommal mért kóros érték nem tekinthető kórjelzőnek, ugyanis az aktuális vérnyomásértékeket számos külső és belső tényező módosíthatja. Jelezhet csak átmeneti zavart bármilyen ok vagy következmény nélkül (pl. kiszáradás vagy kevés folyadék fogyasztása).

        A krónikus hipotónia nem ritka állapot, leginkább fiatal nők körében fordul elő.

        Hirdetés

        Mi a vérnyomás?

        A vérnyomással a keringő vér nyomását vagy erejét mérjük az erekben. Mivel ez a nyomás változik, amikor a szív összehúzódik és elernyed, a vérnyomást két értékkel fejezzük ki: szisztolés és diasztolés nyomással. Ezek a nyomások mint egymás mellett alló két szám vannak leírva, például 120/80. Az első szám (120) a szisztolés nyomás és a második szám (80) a diasztolés nyomás értéke.

        A szisztolés nyomás - a felső érték - akkor keletkezik, amikor a szív összehúzódik vagy pumpál és a vért kinyomja a szívből az erekbe. A diasztolés nyomás, az alsó érték, akkor keletkezik, amikor a szív elernyed.

        A vérnyomás jelentősen változik a nap folyamán. Általában alacsonyabb, amikor pihenünk vagy alszunk, és magasabb, amikor aktívak vagyunk. A különböző testhelyzetek (lefekvés vagy felállás, ülés) is megváltoztatják a vérnyomást. Más tényezők is, mint például az érzelmek, terhesség, dohányzás, az általános környezet és a gyógyszerek, mind megváltoztathatják a vérnyomást.

        Mi okozhat krónikus alacsony vérnyomást?

        Mivel az állapot a hypertoniát övező érdeklődés mellett lényegtelenebbnek tűnt egészen az elmúlt időkig, részletes etiológiai elemzések még nem készültek. Mai adataink szerint a krónikus hipotónia hátterében meghúzódhatnak genetikai faktorok is, és az alacsony testsúlyú vékony nők közt gyakoribb az alacsony vérnyomás.

        Valószínűnek látszik, hogy az okok közt a vérerekben uralkodó nyomás érzékeléséért felelős struktúráknak (baroreceptorok) is szerepük van. A modell szerint a vérnyomás kismértékű emelkedése is a baroreceptorok fokozott válaszát váltja ki, ezáltal a szükségesnél erőteljesebb kompenzációs mechanizmusuk aktiválásával az ideálisnál alacsonyabb szinten stabilizálják a vérnyomást.

        A vegetatív idegrendszer kóroki szerepe is felvethető, konkrétan a szimpatikus aktivitás csökkenése, amely részben a vérnyomás emeléséért is felelős. Jellemző lehet a vagustúlsúly, amely azt jelenti, hogy a X. agyideg már az őt aktiváló hatások alacsony szintjére is fokozottan reagál, mely olyan hatásokat eredményez, melyek összességében a vérnyomás csökkenéséhez vezetnek.

        Tartós gyógyszerhatás, genetikailag igazolt enzimdefektus, az idegek (perifériás idegrendszer) tartós bántalma – neuropátia – is okozhat hypotoniát. Másdlagosan pl. cukorbetegség vagy más idegrendszeri kórállapot perifériás idegbántalmához is kapcsolódhat. Továbbá szívbetegség, endokrin kórkép, de tápanyaghiány mellett is kialakulhat.

        A hipotónia tünetei

        Az idült hipotónia lehet tünetmentes, ilyenkor természetesen klinikai jelentősége nincs, kezelést nem igényel.

        A krónikus alacsony vérnyomás elsősorban az agyi funkciókat károsítja, megnehezítve ezzel a beteg életét, többek közt hátrányos helyzetbe hozva őt a munkaerőpiacon, és általában a mindennapi tevékenységek elvégzését is nehezíti. Ez alapján kimondhatjuk, hogy az idült alacsony vérnyomás az egészségre gyakorolt hatásokon keresztül pszichés és szociális problémákhoz is vezethet.

        A vezető tünetek közé tartozik a fáradékonyság és csökkent szellemi terhelhetőség, a cselekvőkészség csökkenése, a motiváció hiánya; a beteg belső nyugtalanságról számolhat be. A reggeli ébredés elhúzódó, gyakori a szédülés, fejfájás, gyengeség, csökkent fizikai terhelhetőség, a heves szívdobogásérzés, a légszomj, az étvágy csökkenése, jelentkezhet émelygés, hányinger is. A betegek kezei és lábai gyakran hűvösek, a hidegre fokozottan érzékenyek.

        Az általános közérzet permanensen rossz. Klinikai vizsgálatok, különböző tesztek és kérdőívek segítségével bebizonyosodott, hogy az idült hipotónia a figyelem és memória minden típusát rontja, így csökken a figyelem aktiválása; a szelektív, tartósan osztott figyelem szétszórtságra utal. A finommozgások (kis terjedelmű, apró mozgások) teljesítése is az átlagosnál gyengébbnek bizonyult.

        Több klinikai vizsgálat szerint a krónikusan alacsony vérnyomás fokozza a demencia (elbutulás, jellemzően idősebb korban) kialakulásának veszélyét, és az idősek fokozottan hajlamosak a depresszióra.

        A fenti tünetek nagy része egyes vizsgálatok szerint a hipotónia mértékének függvényében súlyosbodik.

        Milyen vizsgálatokra számíthat?

        A krónikus alacsony vérnyomás diagnózisa az ismételt vérnyomásmérésekkel nyert kóros adatok alapján, a klinikai tünetek figyelembevételével mondható ki.

        Szükség van ABPM-készülék felhelyezésére is, amely olyan vérnyomásmérő eszköz, amit a beteg 24 órán át visel, s meghatározott időszakonként (nappal általában 30 percenként, míg éjszaka 45 vagy 60 percenként) a készülék rögzíti az aktuális vérnyomásértéket. Az így nyert görbe az orvos számára kórjelző.

        Természetesen ki kell zárni, hogy az alacsony vérnyomás valamilyen más betegség tünete. Ehhez a beteg alapos kikérdezése, fizikális vizsgálat, laboratóriumi tesztek, kardiológiai ellenőrzés, képalkotó vizsgálatok is szükségesek.

        Tünetek hiányában az idült hipotóniának klinikai jelentősége nincs (a demencia és depresszió fokozott veszélyének igazolása még további megerősítésekre vár).

        Az alacsony vérnyomás kezelése

        Mivel az idült alacsony vérnyomás egészen a közelmúltig nagyrészt az egészségügyi tudományos kutatások érdeklődési körén kívül esett, megbízható, bevált, empirikus terápia még nem áll rendelkezésünkre.

        Leginkább általános tanácsokkal lehet a betegeket ellátni. A sportolás, a szabadidő aktív eltöltése jó hatású (és az egészség szempontjából számos más tekintetben is a beteg hasznára válik). A kardiomozgások, a szív- és vérkeringési rendszert edző ciklikus mozgásformák ajánlhatók, mint a kocogás/futás (edzettségi szint függvényében), kerékpározás, úszás stb.. A kellő mértékű folyadékfogyasztás is a vérnyomás növekedése felé hat: erre a célra legjobban a magasabb ásványianyag-tartalmú természetes eredetű vizek (ásvány- és forrásvizek) javasolhatók. Legalább napi 2,5-3 liter fogyasztása javasolt, természetesen a fizikai terhelés, a külső hőmérséklet, az életkor és az egyéb tényezők figyelembevétele mellett. (A vese-, anyagcsere-, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők számára ártalmas lehet a túl sok folyadék!). A kompressziós harisnya viselése is javíthat a krónikusan alacsony vérnyomás értékén és tünetein.

        Talán ellentmondásosnak hangzik, hogy a fizikai aktivitás ugyanúgy a hypo- és a hypertonia elsődleges terápiájában is szerepel, de az eredmények önmagukért beszélnek.

        A koffeintartalmú kávé fogyasztása egyéb ellenjavallat híján javasolható.

        Az idült alacsony vérnyomás kezelésére gyógyszeres terápia is elérhető (pl. midodrine, fludrokortison), de mindig csak indokolt esetben, szoros orvosi felügyelettel.

        Olvasson tovább! Hogyan mérje helyesen a vérnyomást?

        Forrás: WEBBeteg összeállítás
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit, családorvos

        Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2019.11.05 17:05, Megjelenés: 2019.11.05 17:05
      • Cikkajánló

        Nagyothallás

        Nagyothallás

        Dr. Zsuga Judit

        Mi okoz nagyothallást? Hogyan alakul ki? Mik a rizikófaktorok? Miért kell orvoshoz fordulni?

        Füstmentes jövő?

        Füstmentes jövő?

        Szponzorált tartalom

        Az ártalomcsökkentés a társadalom, és így végső soron mindannyiunk érdeke. (x)

        Hormonális betegségek is okozhatnak alacsony vérnyomást

        A legtöbben csak legyintenek, ha a közelükben valaki a túl alacsony vérnyomásáról panaszkodik. Tény, hogy így lényegesen kisebb például a stroke kockázata, azonban a kellemetlenségek mellett - szédülés, álmosság - az alacsony vérnyomás is komoly betegségekkel járhat.

        Krónikus alacsony vérnyomás: tünetek, kiváltó okok és kezelés

        A vérnyomás kóros értékeinek az egészségre gyakorolt hatásaival az orvostudomány rengeteget foglalkozik, ám legtöbbször csak a magas vérnyomásról hallunk. Ugyanakkor a krónikus (idült) alacsony vérnyomás (hipotónia) is számos szövődmény előidézője lehet.

        A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatékonyabbak, ha lefekvés előtt veszik be

        Akkor fejtik ki legjobban a hatásukat a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, ha lefekvés előtt szedik őket - ezt állapította meg egy nagyszabású, hosszú távú kutatás, amelynek eredményeit a European Heart Journal folyóirat közölte.

        Szédülés felálláskor - Az ortosztatikus hipotónia

        Sokak számára ismerős lehet az érzés, amikor egy székből vagy ágyból történő felkelés hatására hirtelen elsötétül a világ, amit legtöbbször szédülés kísér. Ez az állapot az úgynevezett ortosztatikus hipotónia, amely során az agyi (és egyéb) szervek keringési elégtelensége alakul ki a hirtelen vérnyomásesés következtében.

        Vérnyomásmérés - A helytelen mérési mód megtévesztő adatokat szolgáltathat

        A vérnyomást befolyásolja a testhelyzet, a napszak, az érzelmi állapot. Gyakran az orvosi rendelőben magasabb értékek kerülnek rögzítésre, mint az otthon mért vérnyomásértékek. A magasvérnyomás-betegség diagnózisának felállításában, valamint a kezelés hatékonyságának felmérésében is segíthet az otthoni mérés.

        A terhességi alacsony vérnyomás okai és kezelése

        A terhességi alacsony vérnyomás normális jelenség. A hormonok ingadozása és a keringési változások gyakran csökkentik a vérnyomást, különösen a terhesség első és második trimeszterében.

        Alacsony vérnyomás - Mi az igazság?

        Jól ismeretes a klinikai gyakorlatból, hogy a betegek általában túlértékelik az alacsony vérnyomás jelentőségét, önálló betegségnek gondolva. Tévhit azonban, hogy az alacsony vérnyomás öl. Tisztázzuk a félreértéseket!

        Alacsony vérnyomás: Kinél fordulhat elő?

        Az alacsony vérnyomás nagyon gyakori a népesség körében. A vérnyomás a nap folyamán ingadozhat is, többször elérve az alacsonynak számító értékeket. Másoknak az átlag vérnyomásértéke alacsony.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.