Wc-zési probléma

A kisfiam, 3 éves volt januárban. A kislányom pedig februárban volt 1 éves. Kisfiam nagyon régóta szól, ha wc-znie kell, pelenka már csak ritkán, az éjjeli alváshoz van rajta, bár általában száraz marad reggelre. Pisilni elmegy egyedül is, nagyon ügyesen megoldja, de a széklettel gondjai vannak. Kb. 3/4 - 1 évvel ezelőtt szólt, hogy kakilnia kell. Éppen mosogattam, mondtam, hogy csücsüljön rá a bilire, és kakiljon oda. Meg is tette, és nagyon boldog volt, rohant, hogy sikerült neki., De sajnos előbb felállt a biliről, mint ahogy én oda értem volna (pár méterrel voltam csak arrébb, látott is engem), és egy pici darab a lábára esett. Ettől, és a kaki biliben való látványától (legalábbis szerintem) annyira "kiborult", hogy hányni kezdett. Azt gondolom ennek a történésnek az eredménye, hogy mai napig nem hajlandó sem bilibe, sem wc-be kakilni. Szól, ha kell, és pelenkát kér. Hiába próbálom rávenni, hogy próbálja meg a wc-be, ugyanúgy, ahogy a pisit, hogy mi is oda wc-zünk, nem hajlandó. Már mindent kitaláltunk, hogy a csatornában vannak a barátai, és ott szeret lenni a kaki; beígértünk neki olyan dolgokat, amikre vágyik (pl. könyv, nagyinál alvás), költöttem egy éneket is, de nem; ráül, ha kérem, ücsörög pár percet, aztán leszáll pelust kér, és fél perc alatt végez. Most pár napja azt csináljuk, hogy kakil, és együtt a pelusból beborítjuk a wc-be és ő lehúzza, és ez nagyon tetszik neki. Néha elfogy a türelmem, tudom, hogy nem lenne szabad erőltetnem, és nem lenne szabad türelmetlennek lennem, de tehetetlennek érzem magam. Szeptemberben oviba megy, és nem tudom mi fog történni. Úgy gondolom, hogy nem fog ott wc-zni, hanem haza hozza, de ha ő sokáig vissza tartja, akkor szorulást kap. 3 hónapos koráig szopott, onnantól tápszeres lett. Ahogy tápszert kapott, onnantól voltak szorulásos gondjai, amik a mai napig előfordulnak sajnos. Picinek laevolacot kapott, szinte heti rendszerességgel, később kúpot, vagy volt, hogy beöntést. Mostanában havonta-2 havonta vannak szorulásos gondjai. Tudni kell róla, hogy alapvetően nagyon érzékeny, félénk, vissza húzódó kisfiú. Ha társaságba megyünk, kell neki fél óra minimum, hogy feloldódjon, de utána már jól érzi magát. Sok mindentől fél, pl. a kutyáktól; sokáig nem lehetett a közelében hintázni (egyszer sötétben értünk haza, és egy macska leugrott a hinta ágyról, ő nagyon megijedt, utána mindent, ami lógós volt, és lengett, pl, a lámpára felakasztott játékot, amit előtte imádott, le kellett venni), ma már ő lökdösi a hintát, de bele ülni nem hajlandó, viszont a hintaágyon hintázik velem, régen azt sem csinálta. A másik dolog, hogy ő mindig is nagyon hányós volt. Ha sokat, vagy erőszakosan sírt, akkor mindig hányt; ha egy falattal többet evett, vagy picit rágós volt, amit evett, hányt. Mára megmaradt, hogy ha nagyon sír, vagy esetleg hisztizik valamiért, akkor szokott hányni, de ez ma már ritka szerencsére. A kislányom születése után kb. 3 hónapig nem volt semmi baj, utána kezdődött el a testvér féltékenység (pl. pont akkor lett éhes, mikor a pici szopott). Volt egy időszak, hogy nem lehetett érteni a beszédét (2 évesen folyékonyan, mondatokban beszélt), de ezen túl lendült. Nagyon szeretik egymást, nagyokat játszanak, persze vannak viták, de jól kijönnek. Mindkettő nagyon akaratos, ebből vannak a konfliktusok (mindig a másiké kell). Nagyon okos kisfiú, 10-ig számol, ismeri a betűket, vonalon belül színez már rég óta, és állandóan rohan, szalad, 1 percre nem áll meg. És egyedül is képes eljátszani. 8 hónapos korától 1 éves koráig Dévény tornára kellett járnom vele, mert kötöttek voltak az izmai, és még forogni sem tudott. A születésnapján indult el. Ne haragudjon, hogy ilyen hosszan írtam, de szerettem volna, ha tudja, körülbelül milyen a kisfiam. Tudna nekem segíteni? Mit kellene, vagy mit nem kellene tennem, hogy ez a wc-zési gond megoldódjon? Erőltetni nem szoktam, de próbálom győzködni, aztán feladom, olyankor csalódott vagyok, és ez a hangomon is hallatszik, de erőt veszek magamon, és témát váltok. Ilyenkor egy ideig nem is hozom szóba, csak 2-3 hét elteltével. Előre is köszönöm a válaszát! Üdvözlettel.

Dr. Balogh Andrea válasza székelés témában

Kedves Zsuzsa! Azt, hogy együtt húzzák le a kakit a WC-be jó útnak tartom, így a kisfia is meg tud ezzel a dologgal barátkozni. Lehet olyan gyurmajátékot kapni, amin a gyurmát át lehet nyomni ez a játék is azt erősíti, hogy a gyermek a székletét el tudja engedni. Meg lehet próbálni a WC-re ülésszűkítőt tenni, ma már van zenélő bili is ezzel el lehetne esetleg terelni a figyelmét. Érdemes lenne a Sedatif PC-t adni a kicsinek naponta 1x ez is az elengedést segítené. Szükség esetén érdemes gyermekpszichológus tanácsát is kikérni mert ez a panasz illetve a fokozottabb hányási hajlam is lelki érzékenységre vall és ezen pszichológus is tudna oldani. Tisztelettel: Dr. Balogh Andrea gyermekorvos

Itt kérdezhet