Testvérféltékenység?

Tisztelt Doktor Úr! Kislányom 2 és fél éves, körülbelül fél éve kezdödtek nála a problémák. Hisztirohamok kezdödtek. Ekkor 9 hétig kórházban voltam, ritkán tudtak csak meglátogatni (heti egyszer). Korántsem biztos, hogy ez váltotta ki belőle azt a nagyfokú agressziót, amit tanusít, csak én gondolom igy. Sosem volt anyás tipus, a bölcsibe való beszoktatást mindösssze 2 napot vett igénybe. NAgyon érdeklődö gyerkőc, hatalmas mozgásigénnyel. Sosem volt nyugodt természet, akaratos, irányító tipus a játékban is. 1 hónap múlva kistestvére fog születni. Ugy látszik örül neki, sokat beszélgetünk róla. Mégis ugy néz ki, a problémák súlyosbodtak. Verekedni kezdett, megüt, legföképpen engem, de az apukáját is. Ilyenkor elmondjuk neki, hogy ezt nem szabad, fáj, rosszul esik. Büntetésként a sakorban szokott állni 1-2 percig, amig bocsánatot nem kér. Sajnos előfordul ujabban, hogy az apja visszaüt neki, (természetesen nem nagyot, csak jelzésképpen), hogy érezze, hogy nekünk is fáj. Nem tudom, mennyire jo módszer ez, egyáltalán, hogy kezeljük a verekedést. Azt veszem észre, a sarokba állítás már nem hatásos, ha valamit kérek töle (pl. pakoljon össze, jöjjön fürödni) fenyegetés nélkül meg sem csinálja. 20 hónapos kora óta szobatiszta, mégis 1 hete éjszaka bepisil. Kérem adjon tanácsot, hogy kezeljük viselkedését, mert félek, hogy a kistestvér érkezése csak rontani fog a helyzeten. Köszönettel: B. N

Ujpál Zsófia válasza gyermekkori agresszió témában

Kedves Anyuka! A bölcsibe való könnyű beszoktatás, társai közötti feloldódás azt jelzi, hogy lelki fejlődését tekintve rendben mentek a dolgok, rendben történt a kisgyermek anyukájáról való természetes leválási folyamata. Ezt a természetes függetlenedési folyamatot nehezíthette a 9 hetes elszakadás. Ez az elszakadás nagy belső lelki feszültséget okozhatott a kislányban, ezt a feszültséget próbálja ő levezetni agresszív cselekedeteiben. A büntetéssel, fegyelmezéssel érdemes csínján bánni, hiszen, amikor már megszokottá, túl gyakorivá válik, akkor elveszíti nevelési, fegyelmezési erejét a dolog. Kicsi gyermekek még nem tudják megfogalmazni a bennük dúló érzelmeket, nem is értik őket, csak azt érzik, hogy valami nem jó. Ennek a „valami nem jó” érzésnek próbálnak hangot adni sajátos módon. Ez a sajátos kifejezés-csatorna a kislányuknál az agresszió. A szobatisztaságban beálló átmeneti visszaesés is erről a belső lelki feszültségről tanúskodik. Ez a feszültség keletkezhetett a 9 hetes elszakadás következtében, vagy bármilyen más nagyobb változás, trauma miatt. A kistesó születése egyenlőre még nem hat rá olyan erősen, sokszor a kisgyerekek csak a születést követően érzik át valójában, mit is jelent a kistesó. Az ő esetében valóban számítani lehet az észlelt jelenségek fokozódására. Bár megfogalmazni még nem tudják a bennük zajló lelki viharokat, de kötetlen játék, bábozás, mesélés közben meg tudják jeleníteni a belső problémákat, ezzel nagy adag feszültségtől szabadulnak meg. Töltsön a kislánnyal minél több időt kettesben, biztosítsa arról, hogy anya szereti őt, anya nem fogja többet elhagyni, magára hagyni, így tudja neki azt az érzelmi biztonságot megadni, amire most nagy szüksége van! Amennyiben a kistesó születésével a problémák erősödnek, érdemes felkeresniük egy gyermekpszichológust is! Minden jót kívánok!

Itt kérdezhet