A körülmetélés szerepe a nemi betegségek megelőzésében
frissítve:
A körülmetélés (circumcisio) az egyik legrégebbről ismert sebészeti beavatkozás, melynek egészségre gyakorolt hatásait számos kutatás vizsgálta. Gyakran kerül napirendre a körülmetélés és a nemi úton terjedő betegségek közötti kapcsolat kérdése.
A férfi körülmetélés a fityma egy részének vagy egészének eltávolítása a péniszről. A körülmetélés orvosi kifejezése a circumcisio, ami a latin circum (jelentése „körbe”) és caedere (jelentése „vágni”) szavakból származik.
A fityma alatti terület meleg és nedves környezete kedvezően hat számos kórokozó szaporodására, különösen rossz általános higiénia esetén. A másik tényező, hogy a fityma belső felületén található nyálkahártya vékonyabb és sérülékenyebb, mint akár a fityma külső bőre, akár a pénisz felszíne. Ez a kisebb horzsolásokon, mikrosérüléseken keresztül megkönnyíti a kórokozók bejutását a szervezetbe. Ez a két tényező az alapja annak az álláspontnak, amely szerint a körülmetélés csökkenti a nemi úton terjedő fertőző betegségeknek való kitettséget.
A feltételezés igazolására az elmúlt évtizedekben számos vizsgálat született. Összességében elmondható, hogy különböző tanulmányok támasztják alá azt, hogy a gyakorlat többnyire valóban csökkenti a szexuális úton terjedő fertőzések kockázatát, ugyanakkor nem minden esetben mutatható ki a körülmetélés védő szerepe és más védekezési módok biztosabb módszernek számítanak a nemi betegségek elkerülésében.
Nemi betegségek, melyek megelőzésében igazolt a körülmetélés szerepe
HIV-fertőzés
Kutatások szerint körülmetélt heteroszexuális férfiakban a HIV-fertőződés valószínűsége 50-60 százalékkal kisebb, mint azokban, akik nem esnek át ilyen beavatkozáson, egyes vizsgálatok szerint 70 százalékos csökkenést is kimutattak a vírus terjedésében. A körülmetélés 2007 óta a WHO hivatalos HIV-prevenciós ajánlásai között is szerepel a különösen magas fertőzöttségű területeken, és szervezett formában kezdték el minél több afrikai férfin végrehajtani ezt a sebészi beavatkozást.
Az eredmények értékeléséhez hozzátartozik, hogy a vizsgálatok többsége olyan elmaradott területeken készült, ahol a lakosság általános és intim higiéniai körülményei rosszak, ugyanakkor a magasabb életszínvonalon élő társadalmakban, kedvezőbb intim tisztálkodási szokások esetén a védő hatás már nem kimutatható. Azt sem sikerült bizonyítani, hogy homoszexuális férfiakban is megfigyelhető-e körülmetélés megelőző szerepe.
HPV-fertőzés
Az eddigi eredmények szerint a körülmetélés valószínűsíthetően 30 százalékkal csökkenti a férfiak humán papillomavírussal (HPV) történő megfertőződésének kockázatát. A vírus átkerülésének valószínűsége ugyan nem csökken szignifikánsan, de a körülmetéletlen férfiak körében egyértelműen tovább tart a fertőzésből való gyógyulás, míg a körülmetélés kedvezőbb higiénés viszonyai kedvezőbb körülményeket biztosítanak a vírusmentesség eléréséhez.
A körülmetélés közvetve csökkenti a HPV továbbadásának kockázatát a női partner részére, továbbá csökkenti a HPV-vel összefüggésbe hozott daganatos elváltozások kialakulásának rizikóját mindkét nem esetében (péniszdaganat, méhnyakrák).
Lásd még A körülmetélés és a HPV
Genitális herpesz
A körülmetélés 30 százalékkal csökkenti a férfiak körében annak kockázatát is, hogy elkapják a HSV-2, azaz a herpes simplex vírus 2-es, nemi herpeszt (herpes genitalis) okozó típusát.
Nemi betegségek, melyek megelőzésében nem igazolt a körülmetélés szerepe
Egyéb nemi úton terjedő fertőzések körülmetéléssel való kapcsolatát is vizsgálták a kutatók. Tanulmányok szerint a szifilisz és a gonorrhea kockázata nem csökken jelentősen. A chlamydia fertőzéssel kapcsolatosan ellentmondásosak az eredmények, és egyéb, általános húgyúti fertőző betegségek továbbadását sem befolyásolja a beavatkozás.
A kürülmetélés életkora |
| A körülmetélés felnőttkorban is elvégeztethető, de a fiatalabb életkorban történő beavatkozásnak számos előnye van, beleértve a szövődmények alacsonyabb kockázatát és a gyorsabb gyógyulást. A zsidóknál a gyermek életének 8. napján, míg a muszlimoknál 4 és 13 év közötti életkorban kerül rá sor. A felnőttkori fitymaeltávolítás sem ellenjavallt, de lassabban gyógyuló beavatkozásnak számít a nagyobb átmérőjű erek és a vastagabb bőr miatt, a műtétet követően átlagosan 4-6 hétig nem szabad nemi életet élni. |
Az óvszer a legbiztosabb módszer
Arra a kutatók is felhívják közleményeikben a figyelmet, hogy mind a HIV, mind más nemi úton terjedő fertőző betegséggel szemben az egyetlen biztonságos védekezési módszer az óvszer rendszeres használata. A körülmetélés védő hatása egyetlen kórokozó esetében sem ér fel a gumióvszer jelentőségével. Ugyancsak fontos a megfelelő intim higiénia és a monogám szexuális kapcsolat kialakítása.
Mivel a felnőttkori körülmetélés bizonyos kockázatokat is hordoz magában, összességében a beavatkozás nem jár olyan előnyökkel, ami miatt vallási szokásoktól függetlenül is érdemes lenne minden férfinak alávetnie magát a procedúrának. Az Amerikai Gyerekgyógyászati Akadémia (APA) nem javasolja gyermekeknél sem a születés utáni rutinszerű körülmetélést, mondván, hogy egészségügyi haszna csekély. Van néhány apróbb előnye, ezeket kell mérlegelni a kockázatokkal szemben.
A szakértők népegészségügyi szempontból elsősorban olyan országokban szorgalmazzák a körülmetélést, ahol nem elérhető vagy kulturális okok miatt nem a gyakorlat része más, biztonságos védekezési mód, továbbá különösen magas a HIV-fertőzöttek aránya a népességen belül.
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Orvos szerzőnk: Dr. Debreczeni Anikó általános orvos
További felhasznált irodalom: Male circumcision and sexually transmitted infections (PubMed), Circumcision to prevent HIV and other... (ScienceDirect)
