Az anyát ért fiatalkori hatások befolyásolják gyermeke memóriáját

Szerző: WEBBeteg - Cs. K. fordító

A Journal of Neuroscience februári számában megjelent kutatási eredmény szerint a gyermek memóriájára és tanulási képességeire nagymértékben hat mindaz, amit az anya gyerekkorában csinált.

Amerikai ideggyógyászok olyan fiatal egerek agyműködését vizsgálták, akiknek genetikus memóriasérülésük volt. Mikor ezeket az állatokat két hétre ingergazdag környezetbe helyezték (ösztönző játékok, társaság, mozgáslehetőség), a memóriájuk jelentősen javult.

Néhány hónap elteltével ugyanezeket az egereket megtermékenyítették, és utódaiknak ugyanolyan genetikai mutációjuk volt, mint nekik. Ennek ellenére az utódoknál nem volt észlelhető a memóriazavar, akkor sem, ha soha nem kerültek olyan ingergazdag környezetbe, mint az anyjuk. Ez alátámasztani látszik azokat a korábbi eredményeket, melyek szerint a terhesség alatti kedvező életfeltételeknek pozitív hatásai vannak később az újszülöttre.

Ingergazdag környezet - fejlettebb utódok

„Ami különlegessé teszi ezt a tanulmányt, az, hogy az egérmamák még hónapokkal a terhesség előtt kerültek számukra kedvező körülmények közé, ennek ellenére annak pozitív hatásai érezhetőek a következő generáción. Az utódok memóriája megfelelő környezet hiányában is fejlettebb” – mondta Dean Hartley, a kutatás társszerzője, aki szerint sikerült bebizonyítaniuk, hogy a korai környezeti hatásoknak jelentős szerepük van a következő generációban is.

Annak érdekében, hogy bebizonyítsák, az utódoknál tapasztalható memóriajavulás nem a jobb anyai gondoskodás eredménye, az utódok egy részét olyan nevelőanyák gondjára bízták, akik korábban ingerszegény környezetben éltek. Az utódok mentális képességei így is kiemelkedőek maradtak.

Csak egy generáción át

Korábbi kutatások már rámutattak, hogy már viszonylag rövid idejű inger-gazdag környezet is erősíti azt a biokémiai folyamatot, mely fokozza a tanulásért és memóriáért felelős idegsejtek közötti kommunikációt. Ez csak a fiatal egerekre volt érvényes, a felnőttekre már nem, ami arra utal, hogy fiatalkorban az agy sokkal befogadóbb.

A kutatók szerint mindez hormonális hatásokra vezethető vissza. A tanulás és az ingerek megemelhetik egyes hormonok szintjét, mely később is fennmarad, és befolyásolja a magzat fejlődését. Az ilyen irányú pozitív változások azonban csak egy generáción át hatottak, ami azt jelzi, hogy a DNS-t nem módosították a környezeti hatások.

(WEBBeteg - Cs.K. fordító, lektorálta: Dr. Jóna Angelika, gyermekorvos; Forrás: Newswise)
Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Rákkutatás Rákkutatás

Nemcsak az érintett szervre, hanem a genetikai célpontra kell fókuszálni.

A COVID-19 veszélyesebb a terhes...

A járvány kitörését követő első hónapokban úgy vélték, hogy a COVID-19 nem jelent nagyobb veszélyt a terhes nőkre és magzataikra. Időközben...

A jó koleszterin segíti a memóriát

Az úgynevezett jó koleszterin (HDL-C) fontos szerepet tölt be az emlékezet frissen tartásában életünk középkorától - derül ki egy közzétett...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.